Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
TITKOK ÉS TALÁNYOK
Létrehozva: 2008. január 11. 20:51
Hai!
Mouna nyitott egy nagyon izgalmas topicot Mágia és Vallás címen, ám ott sajnos egy fúrumtársunk miatt lehetetlenné vált az érdemi beszélgetés.
Emígyen most ebben a topicban folytathatnánk az eszmecserét....mindenről mely érdekes és izgalmas....
Az ezotériát gúnyolók kerüljenek minket....köszi...
Kontinesközi invázió
Érdekes a top 10-es lista
ismét 2 érdekes
1. mélytengeri halak
2. darazsak, mint vadászebek?
Ha valakinek van ideje olvasgatni:
Új kozmikus rejtély
És találtam egy érdekes oldalt:
Elég volt a hülyeségből - Fekete Gábor oldala
Óriás sáska hajtott óra
(az sem lebecsülendő, hogy S Hawking avatta fel....)
Hai!
Hú...köszi...meg is nézem.....
200 kínai katonát telepítettek Budapestre!!
Hai!
Halott férfi a megmentőblikk.hu
Sledmere — Több évtizedes halogatás után, a múlt héten kiásták sírjából azt a brit férfit, aki a spanyolnátha gyilkos vírusát hordozza.
A kutatók a tetem segítségével a napjainkban is fenyegető halálos kórok, többek között a madárinfluenza ellen keresik az ellenszert, ám ha valami nem a tervek szerint megy, a vírus akár el is szabadulhat.
A spanyolnátha 89 évvel ezelőtt több mint 50 millió ember életét oltotta ki a világon, szinte pillanatok alatt végzett áldozataival. A betegek, akik reggel lettek rosszul, már a vacsorájukat sem érhették meg. A kór azért volt ennyire gyors lefolyású, mert a szövődményképpen fellépő tüdőgyulladás során a tüdő teljesen megtelt folydékkal. A kiásott áldozat személyazonosságára is most derült fény, Sir Mark Sykes parlamenti képviselő volt, akit diplomataként egy párizsi hotelben ért utol a halál 1919 februárjában.
Az I. világháború végén hunyt el, épp azután, hogy a párizsi békeszerződés nyomán politikustársaival felosztották a világot. Grafittal szigetelt, ólomplombával lezárt koporsóját óriási óvintézkedéseket követően emelték ki és védőruhában nyitották ki, miután már hazaszállították Angliába. A koporsó közelébe a világ leghíresebb virológusai juthattak.
– Meggyőződésünk, hogy a spanyolnátha is a madárinfluenza egy vállfaja volt, csakis így tudtunk hozzájutni a vírushoz – tudatta a brit The Sun újságírójával John Oxford professzor. – A kivett szövetminták segítségével gyógyszert fogunk találni a madárinfluenzára. A mintákat, azaz a vírust a legszigorúbb körülmények között őrizzük, nehogy illetéktelen kezekbe kerüljön. A holttestet újratemettük, és a sledmere-i temetőben nyugszik szigorú őrizet mellett.
Hai!
Dirac olyan matematikai formulákat és egyenleteket hozott létre, melyek mindkét elméletnek megfeleltek. Amikor egy ilyen, az elektronra írott egyenleten dolgozott, bizarr dolgot fedezett fel: két lehetséges megoldás kínálkozott, mely közül csak az egyik tűnt azonnal elfogadhatónak, a másik nem passzolt az akkoriban érvényes fizikai tudományhoz. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy minden matematikai megoldáshoz tartozik egy valódiság, vagyis ami a számok világában érvényes, az a természetben is előfordul. Az akkor 26 éves tudós a duplamegoldás magyarázata során rátalált az egyenlőségre: a második megoldás egy teljesen új tipusú részecskét írt le. A részecske tömege megfelelt az elektronénak, csak elektromos töltése pont az ellekezője volt.
Az elektron negatív töltésű, az új részecske pozitív, vagyis az elektron tükörképe, egy anti-elektron. Pozitív töltése miatt pozitronnak nevezte el. 1955-ben a tudósok anti-protont is előállítottak. Ma már közismert: minden részecske megjelenhet anti-részecske formájában is. Amikor 1933-ban Dirac átvette a Nobel díjat, beszédében utalt rá, hogy szerinte az csak véletlen, hogy a Föld anyagból és nem antianyagból van. Szerinte lehetséges, hogy vannak olyan égitestek, melyek tükörképei a Földnek. De vajon mire alapozta Dirac ezt a véleményét? Arra, hogy a természetben létezik egy alapvető szimetria. Már Kant, a filozófus is sejtette, hogy minden pozitívnak van egy negatív párja. A hindu írás, a Véda szerint is a teremtés az anyag titokzatos kiegyensúlyozottságán, a Purusha-n (antianyag) és prakriti-n (ősanyag) alapul.
forrás: nethirlap.hu
Hai!
Ha már volt szó a fekete lyukról, és a részecskegyorsításról, akkor ne maradjon ki az antianyag se....
Egy magkutatót holtan találnak svájci laborjában. Meggyilkolták. A mellkasára misztikus szimbólumot karcoltak, a legendás szövetség, az Illuminati jelét, mely különösen intelligens tudósokat foglal magába, akik évszázadok óta az egyház és a vallás ellen küzdenek. Egy kegyetlen terven dolgoznak: a Vatikánt egy antianyag bombával akarják eltüntetni a föld felszínéről. Ehhez fejlesztette a kutató az antianyagot a laborjában.
Vajon mennyi tudomány rejlik a Dan Brown féle történetben? Valóban lehetséges antianyag bombát alkotni? A békés Svájcban valóban állítanak elő antianyagot. Az energiája 10 milliárdszor nagyobb, mint egy hagyományos robbanóanyagé. Így egy milliomod grammnyi antianyag elegendő olyan erejű robbanás előidézéséhez, amely mellett az atombomba csak enyhe fuvallatnak tűnne. Máig azonban az antianyag termelése nem volt veszélyes.
A genfi részecskegyárban, a CERN-ben csak igen apró mennyiséget állítottak elő belőle. Ha azonban lehetővé válna nagyobb mennyiség gyártása, az emberiség számára hihetetlen gazdag energiaforrásként szolgálhatna, például űrhajók működtetéséhez. Az orvostudomány is hasznát venné az antianyagnak a rákos sejtek pusztításánál. Ez az exotikus anyag nemcsak a katonaság, a rakétagyártók és az orvosok számára rendkívül érdekes, hanem a kozmológusok és a fizikusok is nagy hasznát vennék.
A CERN kutatóit a félelmetes anyag az ősrobbanás szimulálásában segíti. A kutatók ugyanis azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy választ találnak az anyag és az emberiség létrejöttének kérdésére. Az ötlet, hogy az antianyag létezhet, a múlt század huszas éveiben bukkant fel, egy brit fizikus, Paul Dirac révén. Einstein relativitás elmélete akkoriban régen ismert volt, miszerint az anyag és az energia felcserélhetők és egymásba átalakulóak. Az új kvantummechanika azonban még nem terjedt el. Míg Einstein egyenletei a makrokozmosz területén állják meg a helyüket, a formulái a mikrokozmoszt írják le. Az akkori kísérletek a két elmélet egyesítésén fáradoztak.
Szép napot nekednek is:-)
2 gondolat (3)
1. az origo-tudomány valóban sokszor hoz "bulvárt", viszont azokat név nélkül....
Ha rákeresel "Pesthy Gáborra" akkor észre veszed, hogy több tudományos folyóirat, könyv fordítója, szerkesztője, és találhatsz saját szerzeményét is
2. A Förd történetét 24 órának véve, az 1 másodperc mintegy 53.000 évet jelent, így homo sapiens sapiens sincs öregebb 2 másodpercnél :-))
3. A hit, az egy jó dolog:-) Én a 80-as évek sci-fi-jei után kicsit átértékeltem a sci-fi fogalmát.... mondom, én:-))
Hai!
Beindították a Svájci-Francia hegyek alatt lévő alagútban a részecskegyorsító programot.....
"Játszunk", vagy "kutakodunk" ?
mesterséges (elő)sejtelőállítás
Hai!
Érdekes...
folyt
Most megismételte újra az egészet, de ezúttal a saját zsebeit töltötte meg kaviccsal, és ő dobta le őket. Hamarosan egy mezőre érkezett...tehát a mese elferdítette a valóságot, és Jancsi és Juliska valószínűleg, felnőttek voltak: hiszen egy felnőtt horizontja nagyobb, így a távolságok is megnőnek a kavicsok között.
Osseg a tisztáson talált egy fát és rátekerve egy 25 méteres kötelet, amit a mese is megemlít. Később kiderült, kb. 315 éves kötélről van szó.
Hamarosan rálelt a boszorkány házának romjaira is: megtalálta a kemencét és benne egy női csontvázat. Felfedezte a sütőszerszámokat és a mézeskalács recepteket is.
Osseg azonban nem tudott napirendre térni afölött, hogy vajon két ember, mintegy véletlenül betévedve egy magányos erdei házikóba, miért öli meg az ott tartózkodó nőt?
A választ ő maga fedezte fel egy fali mélyedésbe rejtett recepteskönyv és levéltári kutatások segítségével.
A házikó egy Katharina Schrader nevű mézeskalácsos asszonyé volt, akinek egy bizonyos Hans Metzler mézeskalácssütő udvarolt. El akarta venni feleségül, hogy így jusson hozzá a nő titkos gyömbéreskenyér receptjéhez. A nő azonban kikosarazta, mire Metzler feljelentette boszorkányság vádjával. Az inkvizíció viszont ártatlannak találta.
Katharina elmenekült a férfi elől, s vett egy házat az erdőben, ahol sikeres mézeskalács sütödét üzemeltetett.
A férfi ekkor úgy döntött, megöli Katharinát. Húgával felkeresték Katharina házát, rátörtek, megölték, és az egyik, még meleg kemencébe dobták. Metzler, aki udvari szállító volt Nürnbergben, büntetlenül sütötte tovább mézeskalácsait.
Jancsi és Juliska tehát két gyilkos lehetett.
Hát akkor:
Jancsi és Juliska, avagy Rejtélyes gyilkosság egy sütőkemencében
Georg Osseg, egy amatőr archeológus először a II. világháború környékén hallott történeteket egy kis faluban a Boszorkányok Erdőjéről. 17 évvel később, mikor már tanárként dolgozott, visszatért ebbe a Frankfurt melletti településre, hogy felderítse azokat a különös jeleket, amelyekre korábban bukkant, és amelyek megerősíteni látszottak elképzelését: Jancsi és Juliska története valós eseményeken alapul.
A nyomozás során alaposan áttanulmányozta Grimmék Jancsi és Juliska történetét, és igyekezett úgy tekinteni a szövegre, mint egy bűnügy hiteles dokumentumára.
A mese alapján sikerült beazonosítania, hogy a spessarti erdő keleti részén, valószínűleg egy hegyen lakhatott a favágó és családja (a mese elején van egy rövid utalás a fényviszonyokra, ebből sikerült rájönnie).
Az erdőben sétálva, ahol a favágó családja is járhatott, hirtelen egy ismerős útra lelt. Rájött, hogy egy régi Grimm-könyv illusztrációjaként látta ezt a helyet korábban.
Az általa kikövetkeztetett helyen azonban szomorúan kellett tudomásul vennie, hogy sajnos a házat, ahol a család lakhatott, már lerombolták. (1954-ben)
A következő megoldandó probléma egy pihenőhely felkutatása volt. A mese szerint ugyanis a favágó azt mondta, hogy a gyerekeket az erdő legsűrűbb részébe viszi majd, ahol tüzet gyújt.
Tüzet az erdőben? Egy favágó?
Nos, a kutató ezt felettébb különösnek találta. Ez valószínűleg akkor egy tisztáson lehetséges.
Tovább olvasta hát a szöveget: a gyerekek, hallván, hogy magukra akarják hagyni őket, az út mentén kavicsot potyogtattak a földre. Ehhez a 8 év körüli Jancsi megtöltötte a zsebeit, és a házuktól a tisztásig mindig elejtett egyet, amikor az előzőt már alig látta.
Ossegnek is egy 8 éves fiú segített elvégezni ezt a kísérletet: teletöltötte a gyerek zsebét kavicsokkal, aki aztán előírásszerűen elpotyogtatta őket. Igen ám, csakhogy semmiféle tisztást nem találtak.
Érthetetlen.
A grúz incidens olyan oldala, amivel kevesen foglalkoznak: mi lesz a fegyverekkel?
"A grúz fegyveres erőket az augusztusi hadműveletek során napok alatt söpörték el a túlerőben lévő orosz csapatok, így a vesztes fél szervezett visszavonulásáról szó sem lehetett. Sok hadfelszerelés megsemmisült a hadműveletek alatt, ugyanakkor számos haditechnikai eszköz lett hadizsákmány. A legnagyobb mennyiséget a grúz - dél-oszétia konfliktus főbb helyszíneiről kellene elszállítani, de az oroszok nem kívánják ezeket a fegyvereket szolgálatba állítani, így a költséges elvitelükre sem vállalkoznak. Komoly gondot okozhat, ha ezek a fegyverek illetéktelen kezekbe kerülnek, a környezeti problémákról nem is beszélve.
A grúz haderő főleg régebbi szovjet eredetű, illetve saját gyártmányú, valamint kisebb részben nyugati haditechnikai eszközökkel volt felszerelve. Sok eszköz megsemmisült vagy megsérült, ezeket hátrahagyták a visszavonuló csapatok. Sajnos ezeknek a roncsnak tekinthető eszközöknek a jelentős része az utak mellett hever őrizetlenül. Szivárgó üzemanyag, környezetszennyező kenőanyagok, veszélyes sugárzó alkatrészek okozhatnak komoly problémákat, arról nem is beszélve, hogy akár illetéktelen kezekbe is kerülhetnek a még javítható fegyverek.
Természetesen az oroszok működőképes, sérülésmentes eszközökből is sokat zsákmányoltak, ezek közül a legértékesebbek az amerikaiak által az egyik kikötőben hagyott HUMMER járművek voltak, hiszen ezekben modern és eddig nem ismert kommunikációs eszközöket is találtak. A legtöbb eszköz azonban olyan, amely egyáltalán nem érdekli a győzteseket, így jogosan vetődik fel a kérdés, hogy akkor kinek a kezébe kerülnek majd ezek a fegyverek… Az elszállítás, az őrzés és az esetleges megsemmisítés meglehetősen drága, ezért Oroszország - az amerikaiak követelése ellenére - nem foglalkozik ezekkel a haditechnikai eszközökkel, hiszen minden típusból megfelelő mennyiséggel rendelkezik. Az orosz védelmi minisztérium - saját állítása szerint - pontosan koordinálja a hadsereg fegyverzetének állományát, és jelen pillanatban nincs szükség a grúz háborúban zsákmányolt fegyverekre" (ArtOfWar).
Egyszer "hoztam" már az Alan Aspect "hologramm a való világ" kisérletéről, most egy másik:
Fantasztikus kísérleti eredményről adott hírt a Nature tudományos hetilap: a Genfi Egyetem kutatói egy úgynevezett összecsatolt fotonpár tagjait külön-külön továbbították két, egymástól 18 kilométerre fekvő településre. Az ikerpár tagjai, a fotonok a megérkezés helyén úgy viselkedtek, mintha tudnának egymásról. A csoportot vezető Nicolas Grisin meglepő és őszinte nyilatkozatot tett: "Számomra, becsszóra, ennek semmi értelme. Nem hiszem, hogy ma azt állíthatnánk, jól el tudjuk mondani, hogy mindez hogyan történt".
A kvantumvilágban két összecsatolódott részecske kényszerhelyzetben van: ha a pár egyik tagját méréssel valamely egyértelmű kvantumállapotba hozzuk, akkor a pár másik tagja, a másik részecske kénytelen az előzőével ellentétes állapotot elfoglalni. Szemléletesen: ha az egyik az óramutató járásával megegyezően pörög, akkor a másik azonnal az ellenkező irányba kényszerül forogni. Ha az egyik forgásirányát megváltoztatjuk, akkor a másik is azonnal változtat a forgásán, hogy egy pillanatra se legyenek azonos állapotban. Akkor is így viselkednek, így reagálnak egymásra, ha távol kerültek egymástól. Összecsatolt párt hoztak már létre fény és fény (foton és foton), atom és atom, sőt atom és fény között.
A svájci kísérlet eredménye összhangban van a kvantummechanika törvényeivel, egyúttal rámutat arra, hogy a kvantummechanika nem érthető hétköznapi észjárásunkkal. Két ember összehangolhatja cselekedeteit, ha beszélnek egymással, vagy mindketten egy harmadik féltől kapnak instrukciókat. Az információtovábbítás sebessége maximum eléri, de nem haladja meg a fénysebességet. De hogyan kommunikált egymással a két foton?
Satigny és Jussy településen a kutatócsoport egyidejűleg mérte a két foton több jellemző tulajdonságát, és igazolódott a kvantummechanika. Valóban azonnal egymással ellentétes állapotokat foglaltak el, mintha különös módon tudnának arról, milyen állapotban van a másik. Ha valahogyan "kommunikáltak" egymással, akkor csak a fénysebességnél százszor gyorsabban tehették volna, ez pedig csaknem minden fizikus szerint lehetetlen. A kísérletet úgy tervezték, hogy néhány elképzelhető megoldást tisztázzanak. Így kizárták azt, hogy a két foton még a Genfből való elindulás előtt cserélt volna információt, kizárták a Föld forgásának esetleges hatását is.
Terence Rudolph (Imperial College, London) elméleti fizikus azt mondta a Nature hírszolgálatának, hogy szerinte a kvantummechanika egyes elemei "meghaladják a téridőt", ezt olvassa ki a kísérletből. Szerinte az emberek túlzottan nagy, nem megérdemelt jelentőséget tulajdonítanak annak a 3 tér- és 1 idődimenziónak, amelyben élünk. "Azt hisszük, hogy a tér és az idő fontos, mert ilyenfajta majmok vagyunk" - mondta.
Gisin bízik abban, hogy az elméleti fizikusok találnak majd magyarázatot a különös jelenségre. Az előzetes közleményhez rövid idő alatt sok hozzászólás érkezett, benne fantasztikusnál fantasztikusabb ötletekkel. (Jéki László – origo)