Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
TITKOK ÉS TALÁNYOK
Létrehozva: 2008. január 11. 20:51
Hai!
Mouna nyitott egy nagyon izgalmas topicot Mágia és Vallás címen, ám ott sajnos egy fúrumtársunk miatt lehetetlenné vált az érdemi beszélgetés.
Emígyen most ebben a topicban folytathatnánk az eszmecserét....mindenről mely érdekes és izgalmas....
Az ezotériát gúnyolók kerüljenek minket....köszi...
"az összes magyarázat emberi szintü olyan dolgokról amely a magyarázatok szerint nem emberiek"
Atlantisz azért nem ennyire elvont dolog... Egy elsüllyedt földrész, ami emberlakta világ volt, tehát valahol "emberi"
ez nem gúnyolódás
pusztán véleménnyilvánítás megtörtént eseményröl
nem szólva arról, hogy valós!!! esetröl van szó
eléggé racionális a gondolkodásom ahhoz, hogy ha a kutya az udvaron
vauuuuut vonyít akkor ne a werwolfot keressem a kertek alján
én kritikus szemmel nézek mindent mert túl sok a talmi csillogás ebben az
üzletágban
Hai!
Látom ma megint inkább a gúnyolódás érdekel téged....
NEM KELLENE....
a gondolataim nem megfoghatóak mégis vagyok
én eleve nem utasítok el mindent csak egészséges kétely van bennem aziránt hogy "miként"
ugyanis az összes magyarázat emberi szintü olyan dolgokról amely a magyarázatok szerint nem emberiek
a dalszöveg szerint is a kutyáknak "sajtból van a hold"
akár hiszed akár nem, a szomszédasszonyom megtapogatta a pályaudvari oszlopokat mert hisz harry potterben
fura dolog az emberi elme
Jobb reggelt neked !
Azért annyira nem nyomorúságos az emberiség ma sem... szerintem.... Atlantisz meg minden csak nem idealizált... hú...ha elolvasod Max Heindel könyveit, rájössz voltak ott is durva korszakok ! Nem kívánnád !!!
Egyre kevésbé hit kérdése Atlantisz, de persze, nyilván erről is mindenkinek más a véleménye...
Jujj... Te minden személynevet kisbetűvel írsz ? Félre ne érts, nem kötözködés, én is vétek helyesírási hibákat...
Kíváncsi vagyok, mikor lesz Atlantisz hivatalosan elfogadott...
rám valahogy úgy hat mint a "jereváni rádió hirei: moszkvában autókat osztogattak"
a vito által feltett kép meg számomra nem nagyon nefertitis, inkább tejének nézném már a kerek feje miatt is, bár szoktam tévedni
Platon említett könyvei nagyon jók, azokat olvastam, a manapság Atlantisszal kapcsolatban megjelent könyvek közül azonban nagyon sok tele van zöldségekkel. Még olyan teória is felütötte a fejét, hogy Atlantisz = Szantorini...
Egyértelműen az Atlanti óceánban feküdt Atlantisz, nekem a leghihetőbb az, hogy a mai Azori é Canari szigetek Atlantisz egykori legmagasabb hegycsúcsai...
Hai!
Héraklész oszlopain túl
Atlantisz elhelyezése az Atlanti óceánban, bár a nevük összecseng, sokkal nehezebb. Lehetséges, hogy amikor a főníciaiak körülhajózták Afrikát (kb. Kr.e. 600-ban) és megbizonyosodtak afelől, hogy milyen hatalmas kiterjedésű az Atlanti óceán, az Atlantiszról szóló legenda szerzői összekötötték a "régmúltat" a "messzi távollal"… Bármi volt is az ok, a kutatás mindenesetre tovább folyt. Héraklész oszlopain túl is.
A középkori írók, akikhez arab közvetítéssel jutott el Atlantisz története a széles körben elterjedt mítosz alapján, valaha létezett virágzó és gazdag szigetnek hitték. A Fortunate Islesnek (Szerencsés-szigeteknek) nevezett földdarabok, a Hét Város szigete és Szent Brendan szigete, minden 14. és 15. századi térképen szerepeltek, és felfedező utak célpontjai voltak.
Sok régi térkép őrzi a térképészek elképzeléseit és számításait távoli vidékekről. Így a tudósok kétkedve fogadták Charles Hapgood amerikai történész kővetkeztetéseit, aki az 1960-as években a közékori navigációs térképeket tanulmányozta. A Kongresszusi Könyvtárban rábukkant egy 1531-ból származó térképre, amely Antarktisz partjait jégmentes szárazföldként tünteti fel. Egészen addig úgy tudták, hogy az óceáni hajózás csak Kr. e. 2000 körül kezdődött, és a tudomány mai állása szerint Antarktiszt 6000 éve jég borítja. Vajon előfordulhatott-e, hogy még azelőtt térképet készítsenek róla ? Hapgood több középkori térképet, ún. portolanót tanulmányozott át, melyek szerint az egyiptomiak előtt több ezer évvel létezett egy nagy tengeri civilizáció. Erről azt írja Hapgood A tengerek királyai-nak ősrégi térképei című művében, olyan nyomtalanul semmisült meg, hogy a számtalan tengerészgeneráció semmiféle nyomot nem talált, aminek alapján a helyét azonosíthatták volna a térképeken. Annak ellenére, hogy Hapgood nem állítja, hogy ez a civilizáció azonos volt Atlantisszal, sok egybeesés támasztja ezt alá…
Atlantisz újjáéledése
Az amerikai médium és gyógyító, Edgar Cayce (1877-1945) megjósolta, hogy Atlantisz feltámad, és újból virágzásnak indul. 1940 júniusában így jövendölt, "Atlantisz részei közül Poszeidia lesz az első a felemelkedésben. Nem kell rá sokáig várnunk, 1968-69-ben fog bekövetkezni!" A helyet is pontosan meghatásozta, a Bahamákat ! Igazán csodálatos egybeesés, hogy 1968-ban repülőgépek pilótái a Bahamáknál, Észak-Bimininél arra lettek figyelmesek, hogy a partok mentén épületek emelkednek ki a vízből… A búvárexpedíciók kiderítették, hogy a mederben kőépítmények húzódnak, amelyek hatalmas utakat, falakat, piramisokat, köröket formáznak. Amennyire a beszámolók alapján lehetséges volt, archeológusok feltételezik, hogy a "Bimini utak" emberi alkotások.
Hai!
Egy elveszett kontinens eredete
1967-ben egy görögrégész, Sz. Marinatosz professzor ásni kezdett az Égei-tenger egy apró vulkáni szigetén, Szantorinon. Egy régi nagyváros központjára bukkant, ahol még két-három emeletes házak is akadtak, a szobákat pedig a mindennapi életet ábrázoló freskók díszítették. Bútor és cserépedény maradványokat talált, munkát végző és táplálékul szolgáló állatok csontjait, ám nyoma sem volt semmiféle emberi maradványnak vagy ékszernek…
Az archeológusok megállapították, hogy Thíra, melyet valaha Szantorinnak hívtak, a minószi civilizáció kereskedelmi központja volt. Eredetileg úgy gondolták, hogy Kréta gyarmata volt, de ez az elképzelés megdőlt. Sőt a kis sziget független hatalomként nagy befolyásra tett szert az Égei-tengeren Kr. e. 2500 körül. A virágzó kereskedelem fellendítette Thírát, s ezt a gazdagságot tükrözik a házakban talált freskók. Az ún. Tavasz Freskó a thíraiak életérzését fejezi ki: a kis helyiség három falát elfoglaló freskó egy tavaszi napot fest le, ahogy az erősen stilizált sziklákon a szélben ringatózó liliomok felett a levegőben fecskék "csókolóznak".
Aztán egyszer elérte a szigetet a végzet. A föld remegni kezdett a szigetlakók lába alatt, és azok sebtében elhagyták otthonukat, csak a legfőbb értékeiket (ékszer stb.) véve magukhoz. Úgy tűnik, arra számítottak, hogy hamarosan visszatérhetnek, mivel olívaolajjal és magokkal teli hatalmas korsókat (pittoi) tettek az ajtófélfák alá, ez volt ugyanis a házak legbiztonságosabb része. De mielőtt még visszamerészkedhettek volna, a földrengés a város jó részét lerombolta. A szigetet is el kellett hagyniuk a hajóikon, amikor a thírai vulkán kitört, és finom habkőréteggel fedte be az egész várost.
A vulkánkitörés robaja 3000 km-es körzetben is hallható volt olyan erősségű lehetett, mint a Krakataué (Jáva és Szumátra között) 1883-ban, melyet még Ausztráliában is észleltek az emberek. A thírai vulkán 30 m vastag hamu- és kőréteget okádott a szigetre, s a fővárost teljes egészében maga alá temette. Bár ez a kitörés Kr. e. 1520 körül történt, még ma is 4 m vastag hamuréteg fedi a szigetet. Kb. 40 évvel később a vulkán beomlott, és a helyére zúdult a tenger. Így alakult ki Thíra késhegy alakú íve. A nagy szökőár olyan pusztítást végzett, amely szinte egyik napról a másikra elpusztította a krétai civilizációt…
Vajon ez volt az az esemény, amelyet Atlantisz pusztulásával azonosítottak ? Sokan úgy gondolják, igen. Az is lehetséges, hogy Kréta volt az eltűnt civilizáció helye. Ez az ötlet először 1909-ben merült fel. A Kréta és Egyiptom közötti kapcsolat pontosan abban az időben szakadt meg, amikor Thírát elöntötte a tenger. Az egyiptomiak a Thíra pusztulásáról szóló híreket esetleg Krétára vonatkoztatták, hogy így magyarázzák meg a krétai nagyhatalom eltűnését.
Platón megjelölése ("9000 évvel Szolón előtt") úgy lesz pontos, ha az időtartamot tízzel osztjuk, ahogyan azt A. G. Galanopoulosz görög szeizmográfus javasolta. Szerinte az eltérés abból származhatott, hogy az egyiptomiak a 100-as számokat saját ezres szimbolikájukkal helyettesítették, így lett 900-ból 9000. A másik hihető magyarázat Marinatosztól származik, aki szerint Szaisz papjai tízzel szorozták az adatokat, hogy ezzel az eseményeket a múlt homályába helyezzék. Sok későbbi mesélő törekvésére is jellemző, hogy kerek számokkal támasztja alá a "réges-régen" történt dolgokat…
Ha Szantorin azonos Atlantisszal, akkor ez itt egy kép lenne az eltűnt vidékről ?
Az elmúlt 2000 évben hat vulkánkitörés rengette meg Thíra szigetét. Az 1866-os kitörés vonzotta ide Ferdinand Fouqué vulkanológust, aki egy bronzkori települést fedezett fel Akrotíri közelében, melyet több mint 3000 éve borít vulkáni hamu, egy újabb lehetséges helyszín… ?
Hai!
www.luxezo.wss.hu
Hoztam egy érdekes anyagot az elveszett világról...
Atlantisz
Az Atlantisz nevű elsüllyedt kontinens még ma is a világ egyik legnagyobb rejtélye. Majd mindenki hallott már Atlantisz eltűnéséről, de vajon létezett-e egyáltalán ? Az Atlanti-óceán vagy pedig a Földközi-tenger egyik szigete volt ? Afrikához, Amerikához vagy Európához tartozott ? Sok teória született erről, és sok helyen keresték nyomait.
Soha nem kezdődött volna el a kutatás, ha a görög filozófus, Platón (kb. Kr. e. 427-347) nem meséli el a történetét két dialógusában, a Timaioszban és a Kritiaszban. Platón görög filozófus leírása Atlantisz tündökléséről és bukásáról közel 2000 könyvet ihletett és megszámlálhatatlan évnyi kutatást ösztönzött. És bár több mint 40 helyszín merült fel e legendás utópia kapcsán, még arra sincs bizonyíték, hogy egyáltalán létezett…
Platón szerint Atlantisz egy óriási sziget volt, nagyobb, mint KisÁzsia és Líbia együttvéve. Héraklész oszlopain (Gibraltári-szoros) túl feküdt, egy kisebb szigetekből álló szigetvilág alatt. Kb. 9000 évvel Szolón (Kr. e. kb. 640-559) előtt Atlantisz hatalmas királyság volt, fejlett civilizációval és ideális politikai berendezkedéssel. Amikor mohó és agresszív birodalommá vált, az istenek parancsára elöntötte a tenger…
Platón meséje Kritiasztól származik, aki tízéves korában a 90 éves nagyapjától hallotta, akinek szintén a nagyapja mesélte. Az ükapa Szolón elbeszéléséből ismerte a történetet, aki Egyiptomban Szaisz papjaitól hallotta. Platón azonban nem költő volt, hanem filozófus, aki a történetet morális mondanivalóval fejezte be. Mennyiben felel meg Atlantisz Platón leírásának, és milyen bizonyítékok maradtak fenn, amelyek a létezését alátámasztják ?
Ha eltekintünk Platón kiegészítéseitől, pl. Atlantisz politikai berendezkedéséről, amelyet perzsa mintára képzelt el, a következő kép tárul elénk, létezett valaha egy hatalmas, fejlett civilizációval rendelkező sziget, amely, eltekintve néhány betájolatlan zátonytól az Atlanti-óceán mélyén, nyomtalanul eltűnt. Valóban ez történt ? Platón előtt egyetlen történetíró sem említi Atlantiszt, még a görög Hérodotosz (Kr. e. kb. 484-420) sem, aki pedig megkérdezte Szaisz papjait. Ha a sziget a valóságban is létezett volna, a papok biztosan elmondták volna történetét Hérodotosznak…
A hajótörött
Atlantisz létezése nem tény, de nem is alaptalan mese. És nem Platón agyából pattant ki, ugyanis az egyiptomi Középbirodalom idejéből ránk maradt egy ugyanilyen mese. Egy papirusz, amely ma Szentpétervárott található, elbeszéli egy utazó történetét, aki a fáraó bányái felé tartott egy hajón, amikor a hatalmas hullámok ripityára törték a hajót, és rajta kívül mindenki vízbe fúlt. Ő egy gerendába kapaszkodva partra evickélt egy ismeretlen szigeten. Itt egy aranysárkány lakott, aki a barlangjába vitte a hajótöröttet, de egy ujjal sem bántotta. Elmesélte vendégének, hogy a sziget a gazdagság és boldogság földje, régen 75 elégedett sárkány népesítette be, akik közül csak ő egyedül maradt életben. Távollétében egyszer egy csillag pottyant a szigetre, és szénné égetett mindent. Megjósolta még azt is, hogy egy egyiptomi hajó hamarosan megmenti a hajótöröttet, de azt is hozzátette, hogy "soha többé nem láthatod majd e szigetet, mert a hullámok maguk alá temetik"…
Amikor Paul Schliemann, a Tróját felfedező archeológus unokája 1912-ben bejelentette, hogy birtokában van néhány atlantiszi leletnek, úgy tűnt, ezzel bebizonyosodik a sziget valamikori létezése. A lelőhelyet ábrázoló, általa rajzolt térkép is nagyjából megfelelt a sziget elhelyezkedéséről és nagyságáról alkotott elképzeléseknek. A sötét ovális vonalak a fővárost jelzik, ahogy Platón is leírta… De Paul Schliemann felfedezéséről, melyet egy szenzációs cikk közölt a New York Americanben, kiderült, hogy hamis tényeken alapulnak, és más szerzők ötleteit vette át…
A tenger elárasztotta gazdag, boldog szigetről szól
hAI!
Jó reggelt jó talányokat....
Hú itt gyönyörű Nofertiti...
Az a másik elterjedt képmás, az nem ennyire szép...
Jó hogy volt ez a művészeti váltás, ha csak rövíd időre is, ezekből a realisztikusabb ábrázolásokból valóban látjuk ezt a mára már nem létező népcsoportot...
Hai!
Az Újbirodalom korának egy szűkebb körzetre kiterjedő kulturális jelensége az amarnai művészet, amely a 18. dinasztia uralmának második felében, elsősorban IV. Amenhotep idején virágzott. Az uralkodó személyes befolyást gyakorolt a művészi alkotó munkára is. A IV. Amenhotep-képmások a fáraót ovális arcformájú, vastag ajkú, keskeny vállú és telt csípőjű emberként mutatják. A szinte karikaturisztikus benyomást keltő bizarr arcvonásokat leánya portréin is viszontláthatjuk. Amarnából gipszöntvények éa modellek is előkerültek, amelyek azt mutatják, hogy a művészek igyekeztek még el is túlozni megbízójuk és családtagjainak külső jellegzetességeit. Az amarnai művészet naturalisztikus törekvései nyomot hagytak a későbbi idők alkotásain is, annak ellenére, hogy IV. Amenhotep utóda, Tutanhamon hivatalosan elrendelte a hagyományos Amon-kultusz visszaállítását és a visszatérést a múlt esztétikai mintaképeihez. Tutandmmon sírjának alig több mint fél évszázada feltárt gazdag leletanyaga - amelyet a Nílus melletti Királyok völgyében találtak meg, és a kairói Egyiptomi Múzeumban helyeztek el - az amarnai művészet továbbra is eleven hatásairól tanúskodik. Erre vall például a ruhák puha kezelése és egyes szobrok enyhe stilizáltsága.
Horemheb fáraó idején, akinek pályafutásával véget ért a 18. dinasztia korszaka, még határozottabbá vált a korábbi hagyományokhoz való kapcsolódásra való törekvés, az amarnai kultúra hatása azonban még a 19. dinasztia korában is érezhető maradt.
A korszak jellemző alkotásai a kolosszusok. Példa rá II. Ramszesz négy üloszobra Abu Szimbelben , amelyeket közvetlenül a sziklából véstek ki, továbbá a Karnakban és Luxorban álló hatalmas fáraóportrék.
Hai!
Egy kis ízelitő... AMARNA KULTÚRA..
Mivel az egyiptomi művészek rendszerint nem írták rá nevüket műveikre, alig ismerünk közülük valakit név szerint. A hagyományokhoz ragaszkodó egyiptomi művészetben a l8. dinasztia végén, az amarnai művészet korszakában önkényes fordulat következett be. Ennek köszönhetjük az egyik legszebb egyiptomi szobrot, a IV. Amen-hotep feleségét ábrázoló híres Nofertiti-képmást, amelyet századunk elején hoztak felszínre.
Az egyiptomiak az isteneket állat alakban tisztelték; a természetfeletti erőket az emberhez legközelebb álló élőlények sajátságaival tették képszerűvé. Ez a hagyomány szokatlanul hosszú ideig élt tovább az egyiptomi művészetben, úgyhogy mindvégig szokás maradt állatok vagy keveréklények képében megjeleníteni az isteneket. Így például a felső régiók istenét, Hóruszt sólyom alakjában ábrázolták. Anubisznak, a halottak istenének sakálfeje volt, Hathur és Ízisz tehén kepét öltötte magára.
Az Óbirodalom korában a szobrászat szoros kapcsolatban állt a sírépítészettel. A sírkamrákban és a halotti templomokban elhelyezett szobrok az elhunytak idealizált képmásai voltak. Uralkodó volt az az elképzelés, hogy a halottak e megtestesítés jóvoltából továbbra is részt vehetnek a földi életben, és változatlanul folytathatják evilági létezésüket, még akkor is, ha holttestük nem ép, vagy sírrablóknak esett áldozatul. Ez rendkívüli jelentőséget kölcsönzött a művészi megtestesítésnek: a szoborra az a feladat hárult, hogy "szállást" adjon a halott lelkének.
Formai szempontból osztályozva, álló és ülő figurákat különböztetünk meg; ikonográfia szempontból a következő fő csoportokra oszthatjuk az alkotásokat:
istenek, uralkodók, magánemberek szobrai.A vallási előírások megkövetelték, hogy az ábrázoltakat egyértelműen azonosítani lehessen. Ezért a magas rangú személyiség nevét és rangját mindig belevésték a szobor talapzatába, illetve a trónszékbe, amelyen ült. A papok feladata volt, hogy meghatározott mágikus formulákkal, az úgynevezett szájfelnyitással mintegy életre keltsék a szobrokat. Mivel a fáraó halála után istenné lett, halotti templomában álló portrészobrait is kultusztárgyként tisztelték. Az Óbirodalom fáraószobrainak jellemzője a kifejezett stilizáló szándékon át is érvényesülő erőteljesség és zártság.
A 4. dinasztia korából legépebben fennmaradt szobrok közé tartozik Rahotep herceg és felesége, Nofret hercegnő csoportja. Szemük hegyikristály berakás, a férfi testét vörösesbarna, az asszonyét sárga festés borítja.
A keresztbe tett lábbal és térdén papirusztekercset tartva ábrázolt Írnok festett mészkőből készült. A póz az Egyiptomban magas rangot betöltő írnokok tipikus testtartását mutatja. A paróka alakja a kormeghatározás fontos segédeszköze. Ez az Óbirodalom korára jellemző forma az 5. dinasztia idején volt használatos.
A Középbirodalom szobrászai az Óbirodalom jelentős alkotásaihoz nyúltak vissza példaképekért, de emellett olyan újfajta realisztikus részleteket alkalmaztak műveiken, amelyek egykor elképzelhetetlenek lettek volna. Mindenekelőtt az arcok nyertek egyénített megjelenést. A 12. dinasztiával köszöntött be a Középbirodalom szobrászatának aranykora. Megnövekedett a részletek realizmusa iránt tanúsított érdeklődés, és a királyszobrokból eltűnt az Óbirodalomban szokásos földöntúli átszellemültség.
De Thébában is épített templomokat, többet is, valamennyit az Aton-kultusz szerint, ún. fordított megoldással: sötét előtér, amelyből világos, napos térre lépsz ki.
De ezeket még az ókorban lerombolták...
Megkérdezhetem, miért vagy Amon-fan?