Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szeretem, mégis megcsalom
Létrehozva: 2003. május 14. 10:33
Hello! Szeretném, ha leírnátok a véleményeteket a történetemmel kapcsolatosan: Már több, mint 5 éve férjnél vagyok. Minden tuti, kivéve a szex. . . Az nagyon kevés. Nekem. A párom persze nem így gondolja. Egy jó ideig elviseltem a dolgot, aztán jött egy alkalom és nem bírtam ellenállni. Nagyon jó volt! És most biztosan sokan elítéltek, de nem volt lelkiismeret-furdalásom!!! Aztán persze vége lett a dolognak, de nem ez volt az utolsó eset. . . Mostanában azon gondolkodom, hogy kellene valami megoldást találnom, hogy ne kelljen máshol keresnem a boldogságot! Mit tanácsoltok, mit tegyek?
Az rendben van, ha egy nőnek vagy férfinak van egy legjobb barátnője vagy barátja, akivel mindent, MINDENT megbeszél. Olyasmit is, amit a párjával nem.
Ha valaki fizikailag hűséges a párjához, de bizonyos dolgokat nem tud vele megbeszélni, mert más az érdeklődési körük, esetleg a kultúrájuk, netán az intelligencia szintjük, de mégis egy pár, mert szeretik egymást, mert egymást választották. . .
Szóval, ha egy ilyen pár egyik fele a szexben hűséges, de mondjuk bizonyos dolgokról nem beszélget a másikkal, az élete egy szeletét nem osztja meg a párjával, hanem mondjuk a legjobb barátjával (barátnőjével), teszi ezt az nem baj.
Akkor nem vesz el semmit a párjától.
Ha ez a "nem passzoló", "nem egy hullámohosszon lévő" dolog a szex, és ezt máshol kapja meg, akkor ócska hazudozó, aljas, alávaló ember, még rosszabb esetben, hogy klasszikustól idézzek :) "nem nő és nem ember".
Hogy is van ez?
Hogy te mit csinálsz, az a te magánügyed.
Én meg az én véleményemet közöltem a megcsalásról. Ez meg az én magánügyem.
Nem a te megcsalásodról ítélkezem, hanem a megcsalásról.
A te lelkiismereted, te életed, azt teszel vele, amit akarsz vagy amit tudsz.
Sajnos mennem kell. Kellemes húsvétot Sziasztok
Általánosságokat mondasz!
Semmi nem fehér vagy fekete!
Tegnap Nóri is ezzel hozott ki a sodromból.
Olyan felett ítélkezel, amiről nem tudsz semmit. Kétlem, hogy visszaolvastad volna azokat, amiket írtam.
Az én párom tudja, hogy problémák vannak köztünk. Sokat próbálkoztunk is, hogy helyreálljanak a dolgok. Úgy tűnik, hogy nem ment.
De szeretjük egymást, és együtt akarunk élni.
Ilyenkor mi van szerinted?
Váljunk szét akkor is, ha szeretjük egymást, és jó együtt? Miért?
Agnesb, kicsoda?
Hazudsz neki, hiszen nem mondod meg, hogy nem elég neked. Becsapod. Megalázod. És ha kiderül, egy világ omlik össze benne.
Én megpróbálok e szerint is élni, már néhány éve. . . . sokkal boldogabb vagyok mióta ezt felismertem.
Azt hogy szeretettel bármit el lehet érni.
És szerintem az olyan kapcsolatok amik lángoló szerelemmel kezdödnek, ha elmúlik a rózsaszín köd zátonyra futnak, mert nincs alap, nem a szeretetre építkeztek.
Nem kérdezik meg, hogy "Megcsaltál?", és nem mondom rá, hogy "Nem. "
Ha azt mondom, hogy valahova megyek, amikor a szeretőmmel vagyok, akkor oda is elmegyek, amit mondtam, elintézem, amire hivatkoztam.
Igy nem hazudok, csak nem mondok el mindent. . .
Nem hazudok a páromnak, ha hozzábújok, mert amikor ezt teszem, azért teszem, mert tényleg szeretem. Ha nem érzem úgy, nem bújok oda.
Mitöl vagy ilyen sziklakemény?
A büszkeségeden ejtene csorbát ha megbocsájtanál?
Hiszen egyszer azt írtad azt hiszem, hogy veled ezt nem lehet megtenni.
Ebbe sztem nem fér bele egy félreb@szarintás.
Ha már más kell, akkor az előző kapcsolatot le kell zárni, mind a partner, mind saját maga tisztessége érdekében. Mert nem csak hazudik ilyenkor az ember, hanem a másikat is megalázza avval, hogy szembe hazudik.
Szerinted az hazugság, ha nem mondom meg otthon hogy van valaki más is az életembe. Ez valami más. Van két életem amit elkulonitek egymástol.
"Én nem hiszek sem az örök hüségben, sem az örök szerelemben. Ellenben az örök szeretetben feltétel nélkül. " - ezt akár én is írhattam volna. :)
A gyerekeid mit szóltak hozzá, hogy ilyen határozottan elutasítottad a megbocsátás lehetőségét?
Nem kérték, hogy gondold át mégegyszer a dolgot?
A fiam is ezt szokta mondani, ha kioktatom és tudja, hogy igazam van. :)))))))))