Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Beszéd mandulaműtét után
2006-07-23 10:401.
Létrehozva: 2006. július 23. 10:40
10 napja műtötték a mandulámat altatásban. (Lassacskán iszok, eszegetek, levest, ...) A gondom, hogy még mindig nem tudok beszélni: amikor beveszem a napi 2 Cataflam egyikét, akkor is csak mormogok, alig érthetően. Nektek hány nap/hét után sikerült a beszéd? (Már kezdek aggódni...)
5 napja műtöttek. A fájdalom ellen a xilox nagy segítség. Már másnap kellett beszélni.Nekem nem altatásban volt a műtét ez sokat dob a dolgon. Még nem eszek mindent de már másnap a korházban hozták a vajat és a kenyeret.
5 napja műtöttek. A fájdalom ellen a xilox nagy segítség. Már másnap kellett beszélni.Nekem nem altatásban volt a műtét ez sokat dob a dolgon. Még nem eszek mindent de már másnap a korházban hozták a vajat és a kenyeret.
Nekem a sok sok cataflam segített és az hogy folyton ittam!!! Mert amint kiszáradt a torkom borzasztóan fájt!
Szia! Nekem 7 napja vették ki és én sem tudok még beszélni csak halkan erőltetve és fáj is. Remélem javulni fog mind a kettőnknek.
Minden este felkelek kb 4szer és iszonyatosan fáj a torkom pedig gyógyszer van bennem. Fel órákat fent vagyok, alíg bírok visszaaludni a fájdalomtól. Iszok mindig egy pohár vizet de nem segít. Tud valaki az éjjeli fájásokra valamilyen módszert?
Sziasztok!:)
Kezdeném azzal hogy nem elrettentés képpen írom le az én esetem hanem csak készüljetek arra fel hogy nem mindenkinek megy olyan hiba mentesen a műtét és az követő napok😓 Engem most 9 napja műtöttek a László korházban. Altatásban műtöttek rendben volt azon kívül minden hogy másfél óraig műtöttek. Az követő napok nekem maga a pokol volt rettenetesen fájt és bekövetkezett rá 2napra hogy begyulladt és afták lettek az egész számban ugye amitől mégjobban szenvedtem, nem tartottam be a napi 2-3 cataflamot mert nem birtam ki 4-5 óránként meg ittam vizben feloldva. Aztán egy icipicit fellélegeztem mert itthon jobban türtem mint a korházban. 5napon megtörtént amitől a legjobban féltem....😭😭 Bevérzett a torkom az orrom is de nem a szokásos módon hanem ömlött a számbol a vér megszólalni sem birtam:/ Kijöttek a mentősök én a kocsiban ájuldoztam már. Odaértünk a László korházhoz es ennyit hallottam két perc mulva hogy megyünk másik korházba merr nem fogadnak... Kérdezem én súlyosan vérző beteget nem fogadnak?... Mindeggy nem ezzel törődtem hanem hogy csinaljon valaki valamit mert nem állt el a vér. Bevittek a Honvéd kórházba azonnal minden orvos és nőver körülöttem nyüzsgött , de előttem állva kédezték egymastól hogy mit csinaljunk vele merr ők maguk sem tudtak mit tegyenek mert a sok vértől nem tudtak megvizsgálni.. Nagyon segítőkész nővérek voltal aztán elégették 4-szer a torkom bevittek a szobába lefektettek hát mit ne mondjak nem jól voltam..Egy 10 perc mulva megint elkezdett ömleni a vér belőle megint vizsgáltak de nem tudtak hogy mitől vagy hol vérzik itt jött hogy akkor elaltatnak és megint megműtenek...Hát engem itt már nem érdekelt mitcsinalnak csak segítsenek rajtam. Elaltattak, ébredés utan első kérdesem volt hogy mi volt a probléma. Kiderült hogy a kedves orvosok a László kórházban bennehagytak nem egy darabot az orrmandulamból és nem olyan ügyesen műtöttek meg ezért orvosi mühiba történt és hogy perceken múlott az életem..😷 Benntartottak 2 napot hazaengedtek és azóta lábadozom már nincsenek olyan nagy fájdalmaim de a lelkivilágon ezek után tönkrement..Nem beszélve hogy gondolkodom hogy nem e jelentem fel őket! Ennyi az én történetem mindenkinek gyógyulást kívánok puszi😘
Ígértem, hogy megírom megnyugtatásul, ha rendbejön a "beszédkészségem". A varratok egy részét a 15. napon szedték ki. Aztán pár napos visszaesés, majd kezdett érthetővé válni, amit mondok. A 20. napon már kb. a 80 %-át megértették, amit mormogtam/mondtam. Aztán egyre jobb lett. A 4. héten a telefont is érdemes volt már felvennem (Kár, hogy nem is említette a doki, hogy ilyen is simán előfordulhat, mert akkor kevésbé aggódtam volna. Bár aki engem műtött, egyáltalán nem mondott semmit, sem a műtét előtt, sem utána, megjegyzem, pedig persze fizettem is.)
Remélem, Nektek könnyebben megy, és talán nekem is megérte, hogy kivetettem.
Engem két éve műtöttek és a műtét utáni nap reggelén a nővérke már rámszóltak, hogy tessék beszélni.
Nem mondom, hogy jól esett a beszéd.. de azért ment az valamennyire és minden nappal egyre könnyebb lett, persze igyekeztem leredukálni minél kevesebbre. De szerintem az nem normális, hogy tizenvalahány nappal utána még nem megy a beszéd. Pedig nekem igen nagy volt a mandulám és jó sokat szenvedtem utána.. nekem is jóval túl volt a gyógyulás 10 napon, nem tudtam enni még a spenót is kínszenvedés volt lenyelni, azt már nem is említem, hogy egyik mandulám fele bent is maradt.. De beszélni azért tudtam. Na, nem mondom, hogy szépen artikulálva... de azért megértették.
Szia!
Hát jól összejött Neked! De örülök, hogy már jobban vagy! Most már egyre jobb lesz!
Mielöbbi jobbulást és szép napot kívánok!
Köszönöm mindenkinek az eddigi írásokat.
A doki csak altatásban vállalt, mert a térdem be van gyulladva, az ízület, nekem ezért, góckutatás miatt vették ki.
Pénteken, 14-én 1kor műtöttek, másnap reggel hazaengedtek. Szombat estére 5X hánytam, semmi sem maradt meg bennem, akkor már csütörtök dél óta nem ettem semmit, és inni sem ment le (orromon visszajött vagy hányás következett 1 korty után). Ügyeletes doki is kijött,adott be hányáscsillapítót, nem használt. Vissza a kórházba. Infuzióra tettek, kedden engedtek ki újra. Sajnos inni nehezen ment,mert nem tudtam rendesen mozogni-menni a lábam meg a gyengeség miatt a kórházban, víz meg nem volt mindig ott az ágynál. Azóta doki látott, "minden úgy néz ki, ahogy kell", mondta, de ugye kérdezni nem tudok tőle. Holnap felírom neki ezt, és megmutatom, hogy mikor tudok már beszélni. Én is ledöbbentem azért, ezt nem mondta senki. Mobilon kommunikáltam napokig (üzenetek bepötyögése annak, aki mellettem ült épp, és megmutattam). Vagy másnak (kb 12 ezer ftot smseztem el eddig, megjegyzem, eddig azt sem tudtam melyik betű hol van a mobilon.) írás nem ment nagyon papírra bent, mert a jobbomban volt az infuzió. Nyelek és nyeltem mióta már nem jön úgy vissza, 3 l folyadék naponta, nehogy kiszáradjak, lassacskán mozgok, eszem. (Fontos, hogy ne fogyjak, mert 43 kiló voltam előtte.)
Éjjel is iszom, egyébként nem tudnék aludni sem, így kb. 1-2 óránként ébredek fel a fájdalomra. Általában a gyógyszerbevétel most már a legnagyobb tortúra, mert azt kitapasztaltam, hogy ha jó alaposan kiköpöm, kiöblítem a számból a nyúlós-tömény nyálat, majd iszom-iszom, de így is azon imádkozom, nehogy megfulladjak ettől a gyógyszertől. Mert olyan kicsike ott a "lyuk", hogy irtó nehéz betalálni.
Még egyszer kösz mindenkinek az eddigieket!