Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.

Válás elindítása, hogy?

Torolt_felhasznalo_460581
Torolt_felhasznalo_460581
Létrehozva: 2006. március 21. 08:47

Sziasztok!

Mi a válás (házasság érvénytelenítése) ügymenete? Hogyan kell azt elindítani? Hova, milyen papírt, kérelmet, stb-t kell beadni?

Egyik ismerősöm kért meg, hogy nézzek utána.

Magát a válópert ügyvéd nélkül szeretnék intézni, nincsenek felesleges tízezreik a tiszteletdíjra.

Az ellentét kibékíthetetlen, sajnos. Annyi még hozzátartozik a dologhoz, hogy négy kiskorú gyermekük van és egy házuk, amely a feleség nevén van. A házasság alatt építették, de bizonyítható, hogy a feleség tett le jóval többet az asztalra. Keletkezik ilyenkor automatikusan vagyonközösség? A pasi tudna hova menni lakni a válás után, de sajnos elképzelhető, hogy dacból ki akarja tenni őket a házból. Megteheti? 

Köszönöm a válaszokat!

  1. 2006. március 21. 12:5451.
    Én is azért ültem le az apjával megbeszélni a dolgokat, hogy vegyen részt jobban a lány életében, de úgy látszik, az ellenkezőjét értem el vele, most meg én vagyok, aki uszítja ellene. A lányom meg eddig is jobban kötődött hozzám, csak most már az új párommal és családjával igazi családként élünk, és ezt rettenetesen élvezi  
    előzmény:
    *Avigal* (50)
    2006-03-21  12:50
  2. 2006. március 21. 12:5050.
    Ezt az érzést a gyerek érdekében nem szabad hagyni elhatalmasodni... nálunk is jobban kötődik most már a lányom hozzám, mert rájött, hogy rám minden körülmények közt szémíthat... de erre magától jött rá. És én próbálom az apját is minden vele kapcsolatos dologba bele vonni. Pl. még mindig ő jár szülői értekezletre (régebben is ő járt). Én csak akkor megyek, ha ő külföldön van...
    előzmény:
    n.t.g. (49)
    2006-03-21  12:45
  3. 2006. március 21. 12:4549.
    Igyekszem, de azért bevallom, valamennyire hízeleg is nekem a dolog, hogy velünk szívesebben van, mint az apjáékkal   
    előzmény:
    *Avigal* (46)
    2006-03-21  12:39
  4. 2006. március 21. 12:4448.
    Nálunk a sima- megegyezéses válás volt, 50.000-ért, ami ugye feleződött, mert együtt fogadtunk ügyvédet.   
    előzmény:
    csibimanó (47)
    2006-03-21  12:39
  5. 2006. március 21. 12:3947.
    Én a közelmúltban keresgéltem JÓ válóperes ügyvédet, aki állítólag a gaz semmirekellő férjet a gatyájától is megfosztja (bocs, fiúk &nbsp, nos ő 200.000,- ft-ot kért SIMA megegyezésnél, tehát a macerásabb ügy az 4-500 ezerig is elmehet. Szerencsére nálunk nem került sor válásra.......
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_460581 (18)
    2006-03-21  09:56
  6. 2006. március 21. 12:3946.
    Kiegyensúlyozottnak tűnni nem elég... annak is kell lenni. A gyerek megérzi a különbséget...
    előzmény:
    n.t.g. (41)
    2006-03-21  12:00
  7. Torolt_felhasznalo_460581
    Torolt_felhasznalo_460581
    2006. március 21. 12:3845.
    Köszönöm. Figyelni fogom a topicot továbbra is!
    előzmény:
    kilók (42)
    2006-03-21  12:19
  8. 2006. március 21. 12:3844.
    Nálunk ex tényleg szereti a lányát Csak nem mindig jól csinálja a dolgokat és a mostani barátnő nem túl jó hatással van rá. És nálunk tényleg igaz, hogy válás után is szeretjük egymást, csak azért érzem, hogy már nagyon távol vagyunk egymástól... de ez természetes is...
    előzmény:
    zsuegy (43)
    2006-03-21  12:25
  9. 2006. március 21. 12:2543.

    Az össznépi banzájokból én is ki vontam magam azonnal, sőt ma már eljutottam odaáig h a szülinap, névnapok is max. egy telefonos isten éltessen legyen, ne költsünk, mert azt senki nem győzi ez természetesen csak mi ránk a felnőttekre vonatkozik a gyerekekre nem. Két sógórnőm van még, az egyik épp most vált januárban, sajnos ők sem bírták tovább. Szegény anyósomékat sajnáltam. Még túl se jutottak a mienken jött a lánya. Egy anyának azért ezt végig élni nem kellemes. Látni h a gyerekei az unokái szenvednek és sírnak. És akkor ő még ki sem adta a fájdalmát. Csak a karácsony maradt, mikor mindenki ott van, más alkalommal én sem megyek.

    Én már nem győzködöm a gyerekeket arról apa mennyire szereti őket vagy sem, meg h azért mert mi külön mentünk azért még így, meg úgy. Mint írtam és tudjuk is nem hülyék a gyerkek és megérzik ha hamis valami, ill. mondás nélkül is leveszik h ki mennyit törődik velük, és kinek mennyire fontosak.

    előzmény:
    *Avigal* (39)
    2006-03-21  11:38
  10. 2006. március 21. 12:1942.

    Szia cattish!

    Szívesen, tudod az ügyvédek is kihagynak lehetőségeket, sok a dolguk szerencsére. És nem bántásból írom feléjük, hiszen köztük dolgoztam, szerettem is ezt a munkát. Majd írj ha valami kínod van. Ennek a válásnak az érzelmi részébe nem folyok bele, az egy külön téma.

    Szia Mindenkinek!

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  11. 2006. március 21. 12:0041.
    Ó, én előtte baromi kiegyensúlyozott vagyok, csak belöl örlődök, mert nem nagyon tudom, hogy a rosszból hogy tudnék kevésbé rosszat csinálni.  És mindig hangoztatom neki, hogy apa szeret téged, és ő is szeretne veled lenni. Én hál istennek megtaláltam életem másik nagy ajándékát a lányom után, nagyon gyönyörű, kiegyensúlyozott, és boldog kapcsolatom van, és a lányom helyében én sem szeretnék innen elmenni, mert a mostani párom családja nagyon szereti, a párom is, és mindent megkap (persze, határokon belül), amire egy gyereknek szüksége van. A legnagyobb dolgot, amire nem is számítottam, és azt hiszem, még én is irigylem magam miatta, a minap kaptam a lányomtól fürdéskor: Anya, meg szeretném köszönni neked, hogy ilyen jó pasit találtál magadnak!   (9 éves!!!) Minden nap elmondja nekünk, hogy mennyire szeret minket! Azt hiszem, ezekért a pillanatokért érdemes volt végigcsinálni az eddigieket  
    előzmény:
    *Avigal* (40)
    2006-03-21  11:42
  12. 2006. március 21. 11:4240.

    Én tavaly küszködtem ezt végig. Ha az én befolyásom érvényesül jobban, akkor normális, ha az új barátnőé, akkor elég furi De már ex nagynénje is nekem panaszkodott az új barátnőre... és ex családja mostanság feltűnően keresi velem a kapcsolatot....

    Nézd, ezzel nem tudsz mit tenni. Ez végig nehéz menet, amíg a gyerekek fel nem nőnek, és még sztem utána is... én is sokszor villámhárítónak érzem magam, de már próbálom félvállról venni a dolgokat, mert tavaly nagyon megviselt a dolog és a gyereknek egy kiegyensúlyozott mamira van szüksége...

    előzmény:
    n.t.g. (38)
    2006-03-21  11:37
  13. 2006. március 21. 11:3839.

    Én az összcsaládi bulikból még az elején kivontam magam. Mondtam, hoyg nem megyek. A lányom természetesen jár. Anyósommal jó a kapcsolat, most hétvégén is ott voltunk nála a csajszival, de csak mi ketten. Ha a többiek is ott vannak, nem megyek. Exszel együtt dolgozunk, naponta több órát látom. És tudatosítottam benne, hogy tudatosítsa a barátnőjébe, hogy vele együtt egy gyereket is kapott, igaz, hogy az a gyerek már majdnem felnőtt. És max. pozitívan áll apja barátnőjéhez. Annyiban jobb nálunk a helyzet, hogy az apja lakásába költözött a csajszi. és reégebben abban a lakásban lakott a dédnagypapa, meg egy ideig az anyum is, így a lányom nem idegen helyre megy. Habár már vendégnek érzi magát. De mondtam neki, hogy ne érezze. Ő ott családtag, akár tetszik az új nőnek, akár nem. Múltkor már a barátját is vitte magával és mindketten ott aludtak

    Szóval mi elvagyunk Nekem meg még nincs új párom, ez legalább nem zavar be...

    előzmény:
    zsuegy (36)
    2006-03-21  11:30
  14. 2006. március 21. 11:3738.
    Úgy érzem, a java még csak most jön. Mert szerettem volna egy zökkenőmentes válást, hogy a gyerek a lehető legkevesebbet sérüljön, de ahogy most látom, bármilyen okosan is csinálod, elkerülhetetlen. A válás tényleg "szépen" zajlott, mindenben megegyeztünk, a költségeket (ügyvéd) közösen fizettük, egy ügyvédünk volt, gyakorlatilag két tárgyalással letudtuk az egész 10 évi házasságunkat. De soha nem gondoltam volna, hogy egyszer nekem kell könyörögnöm a lányomnak, hogy elmenjen az apjához, akit egyébként szeret és ragaszkodik hozzá. A volt férjemmel leültem megbeszélni a dolgot, hogy mi lenne, ha kicsit többet lenne vele kettesben, hogy érezze, hogy az apja még mindig az övé (mert van barátnője,- az én volt barátnőm- , annak is van egy lánya, ja meg van még az apjának egy fia is, aki szintén vele él) , és úgy tünt, hogy tényleg sikerült mindent átbeszélnünk, hogy mi lenne a gyerek érdeke, hogy ne legyen ez az állandó kínlódás, mikor menni kell hozzá. Erre tegnap visszahallottam, hogy azt terjeszti, hogy ÉN ellene nevelem a gyereket! Na ezt adjátok össze! Komolyan, mintha egy idegen ember lenne, pedig 10 évig azt gondoltam, hogy ismerem  
    előzmény:
    *Avigal* (32)
    2006-03-21  11:08
  15. 2006. március 21. 11:3537.
    Bocsi a gépelési hibákért, de most nincs kedvem kijavítgatni.  
    előzmény:
    zsuegy (36)
    2006-03-21  11:30
  16. 2006. március 21. 11:3036.
    Nos az ott alvás nálunk nem megoldott. Talán ez a legfájobb, nekem, meg talán a gyerekeknek is. Ugyanis apuka tőlünk alig 300 m-re költözött csak át a barátnőjéhez. A csajnak van saját lakása, ugya az ő megszokott szingli életének berendezve. Nos kapott egy - akkor még nős - most már elvált embert 2 gyerekkel, s ha tetszik hanem egy ex feleséggel. Akinek a helyébe belecsöppeni azért nem egy egyszerű feladat. Ugye. Nos a lakását nem alakította át, annyira sem h legalább lenne valami vendégágy, ami összecsukható, vagy matrac, ami elrakható, h alkalmanként ott aludhatnának a gyerekek. Mikor ezt szóvá tettem apukának h azért talán jól esne a gyerekeknek ha 7végén ott vannak akkor ne a mamához legyenek átkísére aludni, hanem maradhatnának ott is. Kiosztott h ne akarjam más lakását berendezni, nehogy már azért vegyenek egy ágyat. Ja, mondtam ez így működik, a A.... (lány neve) csak téged vállalt be a gyerekeket már nem? Na azóta nem is teszem szóvá. Ha ők ezt így gondolják legyen. Vannak persze kisebb nagyobb nézeteltérések, de komoly viták nincsenek. A karácsont is együtt üli továbbra is a család ANYÓSOMÉKNÁL!!!! Együtt ül mindeni az asztalnál, régiek-újakkal. El van fogadva még az én új párom is. Ami azért igen ritka úgy gondolom.
    előzmény:
    *Avigal* (32)
    2006-03-21  11:08
  17. 2006. március 21. 11:2935.
    Mi rendesen elkalandoztunk az eredit topicindítástól, de azért hál istennek, kaptál érdemi segítséget is, mi meg még beszélgessünk tovább.   
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_460581 (34)
    2006-03-21  11:10
  18. Torolt_felhasznalo_460581
    Torolt_felhasznalo_460581
    2006. március 21. 11:1034.

    Köszönöm a hosszú és kimerítő válaszodat úgy, mint mindenki másét. Ez az illetékmentesség eszembe nem jutott volna, ha nem írod.

    Meg vagyok hatva a kedvességetektől, köszönöm a barátnőm nevében is a hasznos tanácsokat, a bíztató és együttérző sorokat.  

     

    előzmény:
    kilók (26)
    2006-03-21  10:25
  19. 2006. március 21. 11:1033.
    Mi is két éve vagyunk külön, igaz, csak tavaly nyáron váltunk el, de az már csak formalitás volt. Az első nyár volt nehéz nagyon, tavaly is még voltak gondok, de most januárra sikerült mind exet, mind a csajszit agyilag helyreráznom, és most aránylag kellemsen elvagyunk De nem volt egy könnyű menet....
    előzmény:
    zsuegy (31)
    2006-03-21  11:06
  20. 2006. március 21. 11:0832.
    Nálunk karácsonykor visított, hogy hívjam fel az apját és magyarázzam el neki, hogy nem alszik nála, hanem a nagyanyjánál. Végülis megegyeztünk ebben. De aztán mostanra szép lassan rendeződünk... az apja is enged, a gyermek is. Én meg kettejük közt a villámhárító néha És nagy ritkán már ott is alszik az apjánál. Meg most, hoyg külföldön voltam munka miatt 10 napot, akor is egész békésen megvoltak. Igaz, nálunk és nem az apjánál és a barátnőjénél... De nehéz helyzet ez tényleg...
    előzmény:
    n.t.g. (30)
    2006-03-21  11:02
  21. 2006. március 21. 11:0631.

    Nálunk is a lányom szembesített dolgokkal, pedig akkor ő még csak 13 volt. Olyan tisztán és egyértelműen látta a helyzetet, mindezt megfogalmazta és a szemembe tudta mondani. Ő volt aki felnyitotta a szemem, h nincs már mire várni, akár hogy is fáj el kell h váljunk.Nálunk sztem mindkét gyereket nagyon megviselt, azt hiszem a mai napig. (2 éve váltam). A fiammal  hiába próbáltam beszélni az egészről, bezárkózik, és nem szól, nem beszél erről a dologról. Nem tudom h hogy és mit érez, mi a véleménye. Sztem ő sincs túl rajta. Elfogadta, mint a szülei döntését, de számára érthetetlen és felfoghatatlan.

    előzmény:
    *Avigal* (28)
    2006-03-21  10:48
  22. 2006. március 21. 11:0230.
    Én még "frissen" elváltnak számítok, de semmiképp sem nevezhető átlagos válásnak a miénk. Sajnos, a gyakorlat azt mutatja, hogy nagyon kevesen tudják valójában kultúrált emberek módjára intézni a válást, ilyenkor szokott megdöbbenni az ember, hogy a férj/feleség, akivel évekig-évtizedekig együtt élt, valójában nem olyan ember, mint akit megismert. De én szerencsésnek vagyok mondható, mert az átlagos válásokkal szemben, az enyém tényleg rendben és csendesen zajlott le, igazából teltek a hetek, és egyszer csak arra eszméltem fel, hogy kezemben a hivatalos papír, hogy ismét "szabad" ember lettem Ám amilyen kultúráltra sikeredett a válásunk, az idő sajnos kihozza a dolgokat. Van egy 9 éves kislányunk, aki állítom, okosabb, mint sok felnőtt (mint a gyerekek többsége álltalában).Mindent pontosan lát és ért. A múlt nyáron váltunk el, és sajnos a problémák mostanában kezdődtek, mert a lányom gyakorlatilag könyörögni szokott, hogy ne kelljen mennie az apjához. Konkrétan azt mondta nekem a múltkori esetnél, ha szeretnél, nem köteleznél rá, hogy elmenjek apához. Na, ilyenkor szakad meg az anyai szív.  
    előzmény:
    *Avigal* (28)
    2006-03-21  10:48
  23. 2006. március 21. 10:4828.
    Nálunk is ez volt, az elején látszott is a lányomon, hogy megviseli, de mot már helyrerakta a dolgokat és aránylag jól átvészelte. De nálunk most is jó a kapcsolat ex és köztem. És a lányunk előtt  soha egyetlen rossz szót sem szóltunk egymásra. Meg egyébként is. Különköltözés előtt nyűglődtünk két évet, és akkor mentünmk külön, amikor a gyermek szembesített vele minket, hoyg a kezdetektől fogva érzi. Akkor voltunk úgy, hogy felesleges tovább húzni...
    előzmény:
    zsuegy (27)
    2006-03-21  10:39
  24. 2006. március 21. 10:4828.
    Ez valóban nagyon fontos. Rengeteg türelem, figyelem és főleg szeretet szükséges hozzájuk. És még ezektől függetlenül is lesznek fájdalmak. Sajnos. Hisz nekik akármi is történt akkor is az anyukájuk és apukájuk fog maradni egy életen át.
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_460581 (23)
    2006-03-21  10:13
  25. 2006. március 21. 10:3927.

    Nálunk is tinik a gyerekek, tehát már igazán meg sem szabahatnám h mikor akarjanak menni, vagy ne akarjanak menni.

    Viszont a szívem még ma is összeszorul miattuk. Hiába a normális kapcsolat a család összes tagjával. Hiába a jó kapcsolat az új partnerekkel, azért a család még is más. Nálunk nem voltak hangos szóváltások, viták, veszekedések, főleg nem verekedések, de a "csendes gyilkolás" ment rendesen, és bizony a gyerekek érezték h anya és apa nem beszélgetnek egymással, vagy csak a legszükségesebbeket. Tévhit azt gondolni h azért mert durvaságok nincsenek a gyerekek nem érzik és nem tudják h gond van. Okosabbak mint mi és nagyon is jól látják a helyzetet. Sokszor jobban, mint mi felnőttek.

     

    előzmény:
    *Avigal* (24)
    2006-03-21  10:13

Címlap

top