Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szegények karácsonya 2012
Létrehozva: 2012. november 25. 17:04
Sziasztok!
Szeretném megkérdezni a szegényeket, hogyan fogják ünnepelni a karácsonyt, lelkükben mit élnek át. Magamból indulok ki, tehát nem felmérésről van szó.
Nagyon szépen kérem, aki nem tud, és nem akar segíteni, illetve elítélő gondolatai vannak a szegényekkel kapcsolatosan, azok ne írjanak.
Előre szólok, nem tudok azonnal válaszolni, tanyán lakunk, minden a mobilnet térerőtől függ. Azt viszont ígérhetem, ha be tudok lépni, mindenkinek válaszolok.
Mi 41 e Ft-ból élünk ketten a férjemmel. Annyi könnyebbségünk van, hogy a tanyán, ahol lakunk, a tanyagazda megengedte, hogy legyen veteményes kertünk. Így le tudtm fagyasztani borsót, tököt, stb. Zöldséget eszünk zöldséggel, de ennyi pénzből legfeljebb napi 1 étkezésre jut Igy tulajdonképpen egészségesen étkezünk.(?!) A férjem 28, én 34 kg-t fogytunk másfél év alatt. Ő átesett egy jobboldali szívinfaktusan, 3 agyi infarktuson, létszámleépítés miatt munkanélküli. Ilyen egészségi állapottal sehova sem veszik fel.Semmilyen segélyre nem jogosult, mert az én "eredeti" rokkantnyugdíjam 81 ezer Ft, melyből végrehajtó vonatja le a közüzemi hátralékot /50 %/, melyet ennyi pénzből nem tudtunk fizetni. Engem 6 év alatt 7x műtöttek érelzáródás miatt. A lányom fizeti az internetet, hogy emberekkel tudjak kapcsolatot tartani, ne érezzem elzárva annyira magam a világtól.
Hogy mi lesz karácsonykor? Imádkozunk, esszük a tojáslevest és a rántásos gombócot.
Kíváncsi vagyok, más nehéz körülmények között élők, hogyan oldják meg a szeretet ünnepi étkezést, ajándékozást, milyen segítséget, tudnak adni párjuknak a depresszióban, nehézségekben.
Tigerclaw, te komolyan elhiszed, hogy létezik olyan gyermek, vej/meny, aki, ha tényleg nagyon nehéz helyzetbe kerülnének a szüleik (após-anyós), hagynák, hogy idáig jussanak???
Ilyet még a ténylegesen nyomorgó, faluvégi cigány sem csinál, inkább összezsúfolódnak negyvenen egy kis házban.
Bubóca "kedves", csak arra vigyázz, hogy nehogy véletlenül tényleg valóra váljon mindaz, amiket leírtál.
Mert ez több száz oldalas regénynek (fikciónak) elmegy, biztosan sokan volnának, akik meg- és bevennék a sztorit. Ha egy kis eszed van, legalább ezzel keresel majd pénzt.
Minden Topictársamnak erőben, jó egészségben, sikrekben gazdag új évet kívánok!
„Adjon Isten három bét, három pét,
Három effet, három dét:
- bort, búzát, békességet,
- fűt, fát, feleséget,
- diót, disznót, derelyét,
- pénzt, paripát, pecsenyét!”
Ugyan folyamatosan hangoztatod, hogy lezártad a gyerekeddel kapcsolatos témát de csak terítéken van - remélem annyit értesz, hogy miért is.
Tudod, egy biztos: ha a lányod ugyanilyen helyzetben lesz egyszer, az unokáid ugyanúgy tojnak majd a fejére, mint ahogy most a lányod a tietekre.
Ugyanis ezt tanulták eddig tőletek, ezt látják, ez rögződik bennük, hogy a szülővel így kell "törődni". Elég pár havonta egy kiló szalonna és mindenfajta gondoskodás, kötelezettség letudva ezzel.
Már csak azért is megérnétek egy riportot, hogy a tanárnő lányodról tudomást szerezzenek az emberek. Hogy lássák, a 21. században ilyen létezik.
De neked persze ez a normális, az elfogadott. Hát...éld ezt. Neked jó - ezzel nincs is semmi baj.
Csak egyet kérek, ha lehet: ne reklámozd jobbra-balra, mert minden jóérzésű embernek borzolódnak az idegei, hogy egy gyerek hogy "törődhet" ennyit a szüleivel, akiknek az életét és azt az életét köszönheti, amiből szökőévente egy morzsát kegyeskedik juttatni éhező, fázó, szinte embertelen körülmények között élő szüleinek.
Úgy gondolom, a nickneved mindent kifejez.
Addig, amíg nem ismersz, nem tudhatod, de mégis kimondod, hogy sunyi vagyok. Soha, soha nem tudtam elviselni a sunyi, hazug embereket.
Mártíromkodás: ha neked az empátia, az együttérzés más hasonló emberek iránt ezt jelenti, csak sajnálni tudlak. Lelkiekben rendkívül szegény vagy, talán még annál is alább. Az érezemi intelligenciaszinted szerintem a mínuszok mínuszán van. Önző, csak magadra figyelő ember lehetsz, ha véletlen valakin segítesz, önmagadat mellvereged.
Tud róla a lányom, a közel 2 év alatt néhányszor voltak itt, legfőképp nyáron, amikor már volt termés a kertben.
De pl. tegnap is kijött az egész család, mert megkértük a vejemet, segítsen, egyedül a férjem nem tudja a bojlert elővenni, hogy melegvizünk is legyen a leendő "fürdőszobában". Gyorsan el is mentek, mert fáztak... Viszont hozott az apjának 1 kg szalonnát, mert tudja, hogy azt nagyon szereti. Ha az van itton, akkor "minden" van! Már nem hal éhen. Mi már hozzá vagyunk szokva a -8, -10 fokos hideghez is ami mostanában a pusztában van, nekik ez már nagyon hideg. Tavaly, amikor -17, -25 fok után jött a mínusz hét, már fel sem vettük, sőt melegnek éreztük. Nem is voltunk megfázva egész télen, hisz állandóan az udvaron, a friss levegőn tartózkodunk.
Nyáron, amikor kijöttek, szinte az első dolog volt, hogy nagy levegőt vettek, "harapni lehet a jó levegőt". Erdő vesz körül bennünket....
Nézd, szerintem egy riporton már túlmutatna a mi életünk, többszáz oldalas könyvet ki lehetne adni belőle.
Annyi mindenen mentünk már keresztül.....
Szólj a lányodnak, hogy az Édesapja éhezik, hogy csont és bőr. Ha magadért nem vagy képes kiállni, akkor állj ki azért a Férfiért akit szeretsz, akivel leélted az életedet.
Nem is értem a lányodat, hogy bír a szemetekbe nézni?
Hogy bírja elvisleni, hogy lepusztultok, elfogytok, embertelen körülmények között tengődtök...ők meg duskálnak a jóban. ( erre még az se mentség hogy egy szarrágó tehetőshöz ment hozzá, mint írtad. Hogy képes elviselni azt hogy a tulajdon Anyukája és Apukája így éljen. Van lelkiismerete?)
Jó lenne ha a nők lapja bármely újságírója olvasná a topikot.
Megérne a nyomtatott sajtóban egy cikket. Ha másért nem elrettentő példának, hogy a majomszeretet, a nem nevelés, az elkényeztetés milyen önző gyerekeket ad a világnak. Az hogy máson átlépnek az ilyen gyerekek az még hagyján, de a saját húsvérükkel is ezt teszik. :(
Nekik mindenjár, nekik mindenhez joguk van. És a kötelességgel mi van? Hm?
Milyen jövő lesz itt ebben az országban, az ilyenek milyen példát mutatnak? :( Hova fog ez vezetni?
Még annyit:
Igen "dúsgazdag"-nak érzem magam lelkiekben, empátiában. Holnap lencsegulyást főzök (25 dkg hús lesz fél kg lencsével). A húst még Erzsikének köszönhetem!
De meghívtam a közelünkben lakó juhászt, aki hetekig nem eszik meleg ételt, hogy egy tányérral neki is jusson. Nem kap fizetést, állítólag a "Gazdája" külön számlán tartja. Csicskáztatja, agyon akarta veretni, ráküldött 2 verőlegényt, hátha megmarad neki majd a juhász pénze. Viszont nem lehet "hozzányúlni" a Gazdához, mert akkora összeköttetései vannak, illetve a testvére is ügyvéd...
Szóval, még ebből a kevésből is úgy éreztem, adnom kell 1 tányér melegkaját neki. Tavasztól őszig, ha erre jár, mindig benéz, megkérdezi, segíthet-e valamit.... Ez a legkevesebb, amivel viszonozhatom.
Mikor áradoztam én dúsgazdagságról???????
Azért, mert nagynehezene megtermeltük a zöldséget, ami talán tavaszig ki fog tartani beosztással????? Nem értem ezt a kijelentésedet. Soha nem voltunk "dúsgazdagok"! Akkor most nem itt élnénk!Igen, tudok főzni szinte a semmiből is, ami ehető. Rákényszerültem, megtanultam, illetve kipróbáltam. Még a nagy szerencsém, hogy a férjem nem válogatós, mindent megeszik, amit elé teszek. Bérleti díjat nem fizetünk, csak az elhasznált villanyszámlát. Viszont "bérleti díj"fejében csicskáztat a T.Gazda, van amikor már reggel fél 6-kor telefonál, mit óhajt. Tegnap pl. egész nap főztem Neki, mert megvendégelte a munkásait. De én nem ülhettem az asztalhoz.... "Természetesen" a mosogatás, takarítás már ránk maradt.
No! Álljon meg a menet!
Senki nem írta, hogy cukorbetegek vagyunk a férjemmel!!!!! Bármikor ehetnénk cukros ételt! Ezt a szaloncukrot az Önkormányzattól kaptuk, azóta is ott van, hátha kijönnek az unkák, és majd elfogyasztják!
A "fehérkenyér" félbarna kenyér, mely azért maradt ott, mert 1 hét alatt sem eszünk meg fél kg kenyeret. Most a halászléhez viszont, amiben nem volt tészta, jólesett egy-egy fél kenyérszelet. A sült húst 4 napig ettük.....
Egyáltalán nem hiányzik a városi kényelem itt a tanyán, ezért is vagyunk itt, illetve maradtunk itt. Ami hiányzott, az a fürdőszoba és a mosási lehetőség. De ez is lassan megoldódik!
Amikor a barackfából hasított fát tesszük a kályhára, annak az illata semmihez nem fogható jó illattal árasztja el a szobát.
Egy baj van, lassan elfogy.... Kb. 1 hónapra való fánk van. 
Mióta itt kinn lakunk, (áprilisban lesz 2 éve), nem voltunk megfázva, nem kellett az influenza miatt vigyázni, hogy ne menjünk olyan környezetbe, ahol elkaphatnánk. Sokat vagyunk a friss levegőn, ha süt a nap, a D vitamint is megkapjuk...
A berendezés nagy része a T.gazdáé, csak megengedte, hogy használjuk.
Tudod, azért jár állandóan az evésen az eszem, mert "éhes disznó makkal álmodik..." mondja a közmondás. Elsősorban nem miattam kell ennyit gondolkodnom, hanem a férjem miatt, aki csont, bőr és a húst hússal enné.... Sokszor a hajam szála égnek áll, mit is tudjak olyat csinálni, amiben legalább neki jut hús. Én nagyon megvagyok nélkóle!
Bocsi, de nem kértem Senkitől!!!!!
A fotókat azért tettem fel, mert megígértem, és állni szoktam a szavamat!
A gyerekemről szóló "mesét" már régen lezártam, nem kívánok róla írni!
Köszonom!!!!!!!
Nektek is jó egészséget, sikeres, boldog új évet kívánok!
Mi az, hogy ti csak berlok vagytok? Hat nem azok vagytok? Hogy mutasson be a tulaj maskepp? Nem szegyen berletben elni.
Nekem erről az jut az eszembe, hogy ha jönnne egy természeti katasztrófa, vagy egy háború (bombázás) és menekülni kellene vagy mindenki meghalna, akkor vajon az, akinek most saját tulajdona a háza/lakása, magával vihetné-e?
Ugyanúgy nem vihetné magával, mint az, aki bérlő, vagy még az sem.
Ennyi kajat egy honapig se ennek meg. Plane meg beteg embereknek tul nehez etel ez. A kocsonya eltartana egesz telen. Akkora karej feher kenyer, egeszsegtelen. Na mindegy, csak azt nem tudom, ha van fa, miert nem futottetek be.
Kellemetlen a tanyasi elet a varosi kenyelem utan,de en ugy latom egesz szepen berendeztetek, en nem latok ott nyomort. A karacsonyfa nem lenyeg, hogy milyen. Aki cukorbeteg, ne is tegyen edessget a fara. Ha akarsz, keszithetsz szep diszeket hazilag, de meg azt sem muszaj.Lagalabb karacsonyfa is volt. Szerintem meg meg fogtok ott elni szepen nyugodtan. Semmi rosszat nem kivanok, enmagam is adnek kajat, ha neked nincs, ha itt lennel. Nekem csak valahogy a kerkedo stilusod nem tetszik, meg hogy allandoan az evesen jar az eszed. Meg a karacsony sem mas, csak hogy mit esztek.
Ugy latszik ok a sajat hazukat megbecsultek, atieteket meg elarverezik. Nem reg meg dusgazdagsagrol aradoztal, hogy miket fozol. Takarekoskodni kellett volna a szukosebb idokre.
Azert nem sajnallak, hogy berleti dijra telik, enni van mit, kocsi is van, internet is van. Van. Van teto a fejetek folott, mit szamit az, kie a haz. Mi az, hogy ti csak berlok vagytok? Hat nem azok vagytok? Hogy mutasson be a tulaj maskepp? Nem szegyen berletben elni. Itt Amerikaban milliok elnek berelt lakasokban es kozben leelik az eletuket igy, esznek, szorakoznak, dolgoznak, gyerekeket nevelnek, sporolnak, utaznak. Mi van akkor? Egy elet, egy egesz elet siras rivas nelkul.
Nem érzem kötekedésnek.
De engem (és másokat is) felháborít, amit B. itt hetek óta művel.
Kezdve a topictársaktól kapott hús lefotózásától, folytatva a lányáról elóőadott mesékig.
És nem, nem hat meg az efféle kéregetés.
Kedves Bubóca!
Jó olvasni, hogy jól sikerült a karácsonyotok. :)
Kívánom, hogy az új év pedig sok örömet, könnyebbséget és főleg egészséget! hozzon majd családodnak. :)
Igen feltettem egy képet, mert Ünnepek vannak, és éppen előtte készítettem a nagyszülőknek, barátoknak a mi Karácsonyunkról egy kis ízelítőt. A vitába belefolyni továbbra sem szeretnék, a szemet nyitva tartani pedig mosolyogva is lehet.
Békés Boldog Ünneplést Mindenkinek!
Igen. Sőt évek óta nyilvános galériám van.
Persze veszélyekkel jár(hat), de úgy gondolom, ha naivitás is, néha bízni kell az emberekben. Ezzel együtt a gyerekeim sosincsenek egyedül hagyva, szerencsés helyzetben, vidéken lakunk hasonló nyitottsággal, sikerült nekik olyan burkot kialakítnai, hogy a szembeszomszéd átszaladt szólni, hogy a gyerekem felmászott a földszini csukott ablak párkányára, nehogy leessen. :)))...és még három szomszéd figyel folyamatosan...persze ennek vannak hátrányai is, de én szeretem, ha az emberek figyelnek egymásra, én is igyekszem.