Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.

Szülők a kórházban

Gillie
Létrehozva: 2012. augusztus 16. 14:05

Előrebocsátom, nem célom az egészségügyet és az egészségügyben dolgozókat szidni, mert többségében pozitív tapasztalataim vannak.

Csak  kíváncsi lennék, hogy egy női oldalon, női fórumon mi a témához a hozzáállás. (egy másik oldalon rendkívül negatív)

 

Megfordultunk a gyerkőcökkel az elmúlt néhány évben pár alkalommal, inkább kisebb horderejű problémákkal 3-5 napot kórházban. Több kórház, vagy ugyanazon kórház más osztályai. A legtöbb helyen a szülőket valami szükséges rosszként kezelik, elviselik, mert muszáj.  A szülők ottlétének a minimum feltételeit is alig teremtik meg. Ugyanakkor a gyerekek gondozásába, ápolásába vastagon belekalkulálják őket, ha nem lennének ott, gyakorlatilag az étkeztetéseket nem tudnák megoldani.

 

Sok mindent megértek, itt nyilván örök, hogy nincs pénz erre-arra, bérezésre, minőségi munka és ellátási körülményekre, miegymás. De azt nem értem, hogy miért ragadt le a szemlélet valahol 30 évvel ezelőtt, miért nem lehet a szülőket együttműködéssel kezelni. 

 

 

  1. 2012. augusztus 21. 10:06151.

    jah.. hát hadd hisztizzen az a szerencsétlen, kitérdekel... 

    felszakada seb... nem számit, csak hisztizett...

    Átgondolod Te, hogy mit írsz? 

    előzmény:
    asztanaviszta (147)
    2012-08-21  10:01
  2. 2012. augusztus 21. 10:05150.
    igen, a sajátjaimnbál tudom, mikor melyik... de a szomszéd Pistikénél már nem vagyok biztos benne...
    előzmény:
    asztanaviszta (147)
    2012-08-21  10:01
  3. 2012. augusztus 21. 10:04149.

    Évi! Ardian!

    Ez nagyon így van..

     

    én is szemétségnek tartom egyrészt lecarni a gyerek fájdalmát rosszullétét.. másrészt ő tényleg nem tud-nem mer szólni, ha valami nagy baj van.  

    és mivel nincs nővér a szobában észre sem veszi senki ha nagy baj van. esetleg egy másik gyerek, aki meg nem ismeri fel ha baj van.

     

    De még felnötteknél is éppen elég rémtörténetet hallani, hogy a félig- meddig vagy egészen magatehetlen beteg mellé a nővér csak kibacca kaját de ha a beteg nem tud felkelni és nem tudja azt megenni, az már senkit sem érdekel.

     

    mintahogy anyámat is én itattam a mütétje utáni első napon, mert nem tudott szegényem felkelni.  és amig nem voltam ott, még csak rájuk sem nyitotta senki sem az ajtót. Amikor anyám jobban lett, akkor meg ő látta el a nála rosszabb állapotban lévő betegeket... mert nővérnek pl éjjel eszében nem volt a szobákba bemenni.  

    előzmény:
    ardian (146)
    2012-08-21  09:53
  4. Torolt_felhasznalo_822629
    Torolt_felhasznalo_822629
    2012. augusztus 21. 10:03148.
    Az én közel 10 évesemet a héten műtik, ciki, nem ciki a szülői jelenlét, ő bizony nem szeretne egyedül maradni és én tökre megértem őt. Egész egyszerűen ő nem az a típus, és ettől nem egy elkényeztetett kiskölyök.
    előzmény:
    ardian (136)
    2012-08-21  09:26
  5. 2012. augusztus 21. 10:01147.
    Azért egy "normál" sírást elég könnyű megkülönböztetni a hisztitől.
    előzmény:
    ardian (146)
    2012-08-21  09:53
  6. 2012. augusztus 21. 09:53146.

    ...hát igen, egy gyerek biztos nem fog szólni, hogy rosszul van, legfeljebb sír, amit hisztinek is gondolhatnak...

     

    egyébként a felnőtt sem tud pattogni, hogy csináljanak vele vmit, ha igazán rosszul van...

    előzmény:
    Lillaréka (143)
    2012-08-21  09:49
  7. 2012. augusztus 21. 09:52145.

    Van, kettő, jóval túl a húszon.

    Egészséges felnőttek annak ellenére, hogy amikor kórházban voltak, nem dekkoltunk ott velük a nap 24 órájában.

    előzmény:
    menyus81 (141)
    2012-08-21  09:39
  8. 2012. augusztus 21. 09:51144.

    Szerintem alapvető butaságra vall, aki úgy van vele, hogy ááá, ez semmi, úgysem lesz baja, annyi gyereknek vették már ki a manduláját. Aztán ha mégis, akkor nem volt szerencséje...

    Nem beszélve a fájdalomról, elég nagy szemétség lesz...ni egy gyerek fájdalmát.

    előzmény:
    Lillaréka (142)
    2012-08-21  09:41
  9. 2012. augusztus 21. 09:49143.

    Tökéletesen egyetértek Veled

     

    Az én történetem még abból az időből származik amikor a szülő nem lehetett a gyereke mellett.

    Annak köszönhetem az életem, hogy APÁM, rosszat álmodott azon az éjszakán és berohant a kórházba éjfélkor. 3 éves voltam. hányással- hasmenéssel kerültem be.

    Szóval apám valahogy.. az ő stilusában beverekedte magát a portán. A nővér azzal fogadta őt, dejó hogy bejött apuka- nem tudok mit csinálni a doktorúr lent van az udvaron, és vezetni tanul... infuzió kéne de ő nem adhat.... és a gyerek (én) lehet nem éri meg a reggelt, totál ki van száradva.

    Nos.. apám lerohant.. gallérnál fogva kiszedte a dokit a kocsiból... és felvitte az osztályra.

     

     

    Rémtörténetek nélkül....

    sem hagynám magára a gyerekemet, amig súlyos állapotban van.

    Túl sokszor  láttam mennyire lecarják a nővérek, azt aki nem tud magáért kiállni.

    Ez alól nekem csak egy volt, amit kivételnek tekintek. (Sote-sebészet.)  

     

    és egy gyerek nem tud magáért kiállni.  

    előzmény:
    ardian (139)
    2012-08-21  09:34
  10. 2012. augusztus 21. 09:41142.

    Nekem is ez a véleményem... 

    A Mandulamütét kicsit sem piszlicácsáré.

    Az én fiam 4 évesen majdnem belehalt... mert ugye akkor még nem engedték, hogy szülő ott éjszakázzon.. és egy 15 éves fiú gondoskodott az első éjszakán a kórteremben lévő kicsikről.

    A mütét utánra engedtek be minket... és ez a 15 éves fiú mesélte el, hogy a gyerekemet alig birták magához tériteni az altatás után.
    Amikor mi beértünk még akkor sem volt magánál... nővérek szó szerint szartak az összes gyerekre, függetlenül attól, hogy ott volt- e valaki a családból vagy sem.
    Amikor ezt mi megtudtuk, a férjem közölte, hogy márpedig a mütét utáni éjszakán ő nem fog elmozdulni a gyerek ágya mellöl, mivel látja a nővérek részéről a lecarom hozzáállást.

    A következő gyereket meg már nem hagytuk magára. Egyértelmű volt, hogy bent leszek vele.

     

    Nekem spec megvan a véleményem arról a szülőről, aki magára hagyja a gyerekét és piszlicsárénak minősiti a betegségét.

    Vagy nincs gyereke, vagy csak egy ridegtartó szülő az illető.

    Persze más dolog, ha a többit nincs kire hagyni...

    De nem egy olyat láttam, aki hazament sgget vakarni, amig a gyerek kórházban volt. Mert neki kényelmetlen.... a gyerekét meg lecarta.

     

    amugy... még a felnöttnek is joga van ahhoz, hogy mellette legyen valaki. 

    előzmény:
    ardian (136)
    2012-08-21  09:26
  11. 2012. augusztus 21. 09:39141.
    Egészen biztosan nincsen gyereked még. Akinek van, az nem ír ilyen baromságot.
    előzmény:
    asztanaviszta (127)
    2012-08-20  14:41
  12. 2012. augusztus 21. 09:34140.

    Azért egy kórház nem is üdülőtábor.

    Alapesetben azért kerül kórhába egy gyerek, mert beteg, és mondjuk sz...ul van mellé, mert pl. fáj valamije.

     

    És igen, a mandulaműtétet pedig nem kéne ennyire lazán venni, ahogy itt sokan írják.

     

    előzmény:
    ardian (136)
    2012-08-21  09:26
  13. 2012. augusztus 21. 09:34139.

    még egy gondolat...

    anyukám egy barátja orvosi műhiobaperekkel foglalkozik

    tele a "padlása" olyan történetekkel, amikor sajnos voltak jelek, hogy vmi nem stimmel, pl. a nő belázasodott szülés után, egyre gyengébb, bágyadtabb lett, az orvosok nem tettek semmit, és késő lett, mert a szepszis szétterjedt a szervezetében

     

    ő hivatalból a beteg hozzátartozóit képviseli, de azért néha kifakad, hogy az isten szerelmére, ha látták, hogy így van, miért nem fogták meg a doki könyökét és húzták oda a betegágyhoz, miért hagyták magára a látogatási idő végén lázasan, alig magánál, miért nem maradtak mellette, hogy szirénázzanak, ha még nagyobb a baj stb.

     

    Én épp elég sztoriját hallgattam végig, hogy ne tágítsak a gyerekeim mellől.

     

     

     

    előzmény:
    ardian (136)
    2012-08-21  09:26
  14. 2012. augusztus 21. 09:34138.

    Nem, nem sikerül. Akkor aki el akarja olvasni, vagy be tudja szúrni:

     

    modoros.blog.hu

    Akik 1990. után születtek

    2012.03.01. bejegyzés 

    előzmény:
    Gillie (137)
    2012-08-21  09:32
  15. 2012. augusztus 21. 09:32137.

    Pedig téged még abban a korban neveltek, ami nem termelt efféle elkényeztetett gyerekeket, mit a maiak

     

     

    Erről a témáról mindig egy blogbejegyzés jut eszembe, igen találó. (Csak sose tudok ide linket beszúrni, de hátha most sikerül)

     

     

    előzmény:
    ardian (136)
    2012-08-21  09:26
  16. 2012. augusztus 21. 09:26136.

    a mandulaműtét nem olyan semmiség ám

    sajnos bele is lehet halni, ha súlyos vérzés alakul ki utána

     

    a kisfiam 8 éves múlt, még nem hajlandó olyan táborba menni, ahol ott kell aludni

     

    megértewm, mert ennyi idősen én sem voltam rá alkalmas. 10 évesen voltam először, végigsírtam azt az 5 napot, hosszú könyörgő leveleket írtam a szüleimnek, hogy jöjjenek értem, a zsebpénzemet telefonra költöttem, végül csak értem jöttek és hazavittek... 14 évesen már élveztem, 10 évesen nem

     

     

    ezért a gyerekemet sem kényszerítem olyasmire, amiről tudom, hogy nem jó

     

    attól még vannak olyan gyerekek, akik akár 5-6 évesen vidáman elvannak, hálisten színes a világ és különbözőek vagyunk

    előzmény:
    asztanaviszta (127)
    2012-08-20  14:41
  17. 2012. augusztus 21. 09:18135.

    Ezzel egyetértek.

    És nem attól lesz elkényeztetett hülyegyerek, hogy a bajban mellette vagyok...

     

    Mondjuk nálunk van egy olyan megegyezés, hogy egy pillanatra sem hagyom őket magukra kórházban, orvosnál egészen addig a pillanatig, amíg mindent úgy csinálnak, ahogy az orvos/nővér kéri, még akkor is ha félnek, vagy fáj.

    Eddig működik, múlt vasárnap a 2 évesem moccanás nélkül feküdt a Rtg asztalon, meg is lett dícsérve. :-)

    előzmény:
    Ildee29 (129)
    2012-08-20  19:22
  18. 2012. augusztus 21. 08:59134.

    Azt láttam a kórházi pályafutásom alatt, hogy 8-9 év felett már ciki volt anyu 24 órás jelenléte, ha a gyerekek nem voltak olyan igazán sz...ul.

     

    Én sem hagynám egy percre sem egyedül a kicsiket.

     

    Nekem a középső fiam 4 éves, súlyos mogyoróalllergiás. 

    Meg van vele beszélve a vészhelyzetterv: Ha véletlenül oviban valami becsúszik, ami nem kéne, akkor egy pillanatra se ijedjen meg, menjen szépen a mentővel, biztos lehet benne, hogy anya úgy fog sietni, mint akit s...be rúgtak, és még az is lehet, hogy a mentő előtt érek oda a kórházba. :-)

    előzmény:
    Gillie (131)
    2012-08-20  23:28
  19. 2012. augusztus 21. 07:15133.

    Ez nem akarat kérdése.

     

    Van rá lehetőség, vagy nincs.

    Régen is remekül meggyógyultak a gyerekek 24 órás szülői felügyelet nélkül. Igaz nem is lettek ilyen elkényeztetett, anyámasszony katonái.

    előzmény:
    Ildee29 (129)
    2012-08-20  19:22
  20. 2012. augusztus 20. 23:44132.

    Hmm...hányós hasmenős vírus..szaval akár lehetett szalmonella...bent voltam a kórházba a kettő gyermekemmel tavasszal. A Szt. Lászlóban, 4 illetve 6 évesek voltak. Valahogy természetes volt nekem is, a kórháznak is, hogy bent leszek. Nem is tudom, hogy mi lett volna ha nem maradtam volna ott. Két gyerek infúzión, ugyanakkor igencsak hasmenéssesek voltak. Éjjel nappal folyamatosan kísértem wcre, tettem bilire, tisztítottam, fertőtlenítettem..

    Azt gondolom, a kórházi személyzetnek, nekem is, és a gyerekeknek is így volt ez a legjobb megoldás.

    És igen, hát nyűgösek voltak, vacakul érezték magukat, eleinte ijesztőnek találták az infúziót.

     

    A kórház, a dolgozók hozzáállása, hozzánkállása, kialakítása mindent megtett azért, hogy a szörnyű kórházi napok ne legyenek szörnyűek.

     Klassz szoba, éjjelre letehettem matracot. Nem voltak merevek a szabályok, a tesók átmehettek egymáshoz infúzióval! nézhettek mesét dvd-n, és a mindennapos séta kötelező volt a csodaszép kertben. Borzasztóan elfáradtam a végére, butaság volt, hogy nem cseréltem a férjemmel, mégis jó, hogy velük lehettem, szerintem.

     

    Korábban egyszer voltam a lányommal még egy hónapos korában a Heim Pál Kórházban, az szörnyű volt, zsúfolt pici szoba, egy széken ültem egész éjjel (nem sokkal szülés után)..nem kedves személyzet.

     

    A Szt. Lászlóban egy olyan nővér volt, aki ellenségnek tekintett, az borzasztó volt, a tehetetlenség, hogy ki vagyok szolgáltatva neki, és nem segít, nem jön, direkt, tüntetően nem csinálja (az infúzió akadozott) (vagy sűrgős lepedőcserére volt szükség) a hívást zaklatásnak élte meg. Szóval el tudom képzelni miről írt a topicindító. Szörnyű, ha ilyenből van több. Jó, ha együtt tudnak működni, nem ellenségek. 

    előzmény:
    Gorgon Lilith (126)
    2012-08-20  14:00
  21. 2012. augusztus 20. 23:28131.

    Kinek-kinek az ízlése szerint. Azt hiszem arra épp elég hozzászólás született, hogy milyen baromi jól "elvoltak" a kórházban hagyott kisgyerkőcök.

     

    Egyébként nagyban számít  a gyerek kora is a kérdésben. A három és fél évesemet egészen biztos, hogy nem fogom ott hagyni egyedül, főleg nem betegen.

     

    A 10 és 12 éves agyrázkódás gyanús "nagyokat" már ott hagytuk éjszakára. 

    előzmény:
    Gorgon Lilith (126)
    2012-08-20  14:00
  22. 2012. augusztus 20. 19:23130.

    ja, és a mandulaműtétnél egy percre sem mozdulnék a gyerek mellől, max ahova menni kell:))

     

    mi lenne nekem a fontos, ha nem a gyerekem? ??????

    előzmény:
    asztanaviszta (127)
    2012-08-20  14:41
  23. 2012. augusztus 20. 19:22129.

    Hát a tábor, ill a kórház két teljesen más világ. A beteg gyerekem mellett én ott akarok lenni, és fogok is.

    Aki meg nem akar, az nem lesz ott.

    Ennyi

    előzmény:
    asztanaviszta (127)
    2012-08-20  14:41
  24. 2012. augusztus 20. 18:24128.
    Van olyan gyerek, aki nem bírja a kórházi létet, van, amelyik meg igen. Ennyi. Meg vannak olyan szülők, akik túlzásba viszik az aggódást, és vannak olyanok, akik tojnak a gyerekükre. Úgyhogy ebben a témában sem lehet megmondani, mi a helyes, ami mindenkinek megfelel.
  25. 2012. augusztus 20. 14:41127.

    És ha táborba megy, oda is mentek vele?

    Tudom a kórház nem tábor, de egy enyhébb betegségnél, pl mandula műtét, ami egy-két nap, teljesen felesleges a 24 órás ottlét.

     

    Egy 7-8 éves gyerek gondolom már otthon is egyedül alszik.

    előzmény:
    Ildee29 (121)
    2012-08-20  13:16

Címlap

top