Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Tényleg bunkóság???
Létrehozva: 2012. augusztus 10. 13:33
Meg vagyunk hívva a férjemmel anyukám barátnőjének a lányának az esküvőjére. Vidéki, ottalvós buli. A kutyáinkra az anyósom vállalta a felügyeletet.
Tegnap este azonban az egyik kutyánk epilepsziás rohamot kapott, és orvoshoz kellett vinni. Infúziót kap, mert nem tudjuk, hogy mitől lehetett, és most ennek utána kell járni. Ma is vissza kell vinni.
Még tegnap este mondtam anyunak, hogy csak én megyek az esküvőre, a férjem nem, mert így nem merjük senkire itthagyni a kutyát, ráadásul nagyon aggódunk. Én is csak azért mennék, mert nem szeretném, ha megbántódnának.
Na erre anyu kiborult, hogy ez milyen bunkóság, és mért kell ezt ennyire túldramatizálni, nem lesz a kutyának semmi baja, és különben is szégyelje magát a férjem, ha nem jön el. Viszont én egyedül ne menjek, mert az milyen már! (vidék, más felfogás)
Állítólag egész éjszaka sírt, aztán reggel is a telefonban.
Szerintetek most én mit csináljak???
Szerintem hihetetlen nagy bunkóság lemondani egy esküvőt, ahová ilyen szeretettel várnának benneteket. Nem a menyasszonyra-vőlegényre gondolok most, hanem az anyukád barátnőjére, akivel állítólag nagyon jóban vagytok és állítóag akit te is szeretsz.... Azért tartom bunkóságnak, mert kiemelt vendégek lennétek (szállást nem biztosítanak mindenkinek, és telefonon is kifejezte a ragaszkodását anyukád barátnője).
Hangsúlyozom: nem az ifjú párra való tekintettel, hanem a menyasszony anyukájára ÉS anyukádra való tekintettel, aki ezért sír neked éjjelente.
A kutya-dolgot azért nem értem, mert a kutya elhelyezhető másnál, aki ki tudja hívni egy roham esetén az állatorvost - ti is csak ennyit tudnátok tenni, nem?
Én is szeretem az állatokat, de azért ez már túlzás.
Ja, és amit meg VÉGKÉPP nem értek: engem a férjem el se engedne egyedül egy esküvőre. Elképzelhetetlen, hogy ne akarjon velem jönni, hogy együtt legyünk. Rendben van a kapcsolatotok?