Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kezdjuk ujra
Létrehozva: 2010. január 19. 16:10
Nekem nagyok hianyzik a topikunk, hianyoznak a topiktarsak, a baratsagok es beszelgetesek. De ahova a kedvenc topikom (Izrael) jutott, abban nincs kedvem reszt venni.
Kerlek benneteket hogy kezdjuk ujra, teremtsuk meg a regi meghitt, bensoseges hangulatot. Beszelgessunk politikarol, oromeinkrol, banatainkrol, gyermekekrol, unokakrol es mindenrol, ami foglalkoztat bennunket. Nem fontos hogy mindenben egyetertsunk (nem vagyunk egyformak) de a sertegeteseket, meg es beszolasokat lehetoleg mellozzuk. Mindenkit idevarok, aki nem bomlaszto szandekkal akar kozenk jonni. Remelem sikerul ujra egymasra talalnunk.
Ja, és még azt is elmesélném, hogy tegnap válaszoltam (volna) Tanaria egyik megjegyzésére, és tulajdonképpen meg is tettem, a kellemes légkörű autóbuszban pötyögtettem, aztán nagyot zökkent a jármű, valamit megnyomtam és minden elszállt. Nem tragédia, mert csak arról volt szó, hogy a Te korodban, Barátnőm, ilyen kánikulában valóban nem ajánlatos kimenni a házból, viszont az én koromban már mindent szabad!
Ha a kegyetlen csíki hidegek nem akadályoztak ebben, az ellentéte se gátol meg, mert ha más is bírja, én vajon miért ne tűrném? Igaz a mínusz 30 és valahány, illetve a plusz harminc és valahány között van némi különbség…
Alsórákosi-Marika most éppen Ancika nevű barátnőjénél ünnepel, akinek hadd kívánjunk itt is nagyon boldog névnapot! A három gráciának - és tartozékaiknak úgyszintén - nagyon jó üdülést! Lubickoljanak kedvükre az élet minden örömében (és a termálstrandon)!
Felteszek még két fotót, egyik a tüskés törzsű Chorisia speciosa, másik pedig a még mindig pompázó tűzvirágfa. Csakis azért, mert nagyon szépek, üde színfoltok a nagy hőségben.
További szép napot!
Jó reggelt, ismét!
Éppen azon töprengtem, mert erős fejfájással ébredtem, hogy vajon hányszor adatik még meg nekünk ez a szép köszöntés? A tegnapi 38 fokot azért nem kérném többet… Délután el kellett mennem hazulról, halaszthatatlan teendők miatt, de azt a nyomasztó hőérzetet, ami odakint fogadott, senkinek sem kívánom. A város másik végébe utaztam, így volt lehetőségem felfrissülni, főleg miután egy palack vizet is vásároltam (leszálláskor), mert azt, ugye, itthon felejtettem. Nagyon nehéz nap volt, mára csak 31 fokot ígértek, túléljük azt is - feltehetően. Remélem Klárinál sem fogad kinti hőség, szokása mostanában fűtésre állítani a légkondicionálót.
Tegnap említettem, hogy a hétfői sikertelen kirándulás végén valami mégis kibillentett a letargiából: a régi házunkkal szemben egy gyönyörű virág köszöntött, a busz ablakából láttam. Másnap, kedden ismét arra jártam, kezelésre igyekeztem, és úgy terveztem, hogy megszakítom az utamat, majd más busszal folytatom, mintegy két megállónyit. Sikerült is lefotóznom, íme a melléklet! És milyen jól tettem, ugyanis a tegnapi hőség teljesen elhervasztotta, kár lett volna, ha nem tudom nektek is megmutatni. És ha már így van, ezzel köszöntöm a mi nagyon hűtlen Egriani barátnőnket, névnapja alkalmából. Ha nem jár erre, van egy héber mondás, amely szerint a vesztesség teljes egészében az övé!
Ugye megérte megszakítanom az utazást?
Jó reggelt!
Ó! Ezt igazán sajnálom. Ilyen nagy hőségben, a mi korunkban, ki sem szabadna menni.
Itt eddig nagyon kellemes a nyár. Nem szenvedtem még egy délután sem a lakásban, mint minden nyáron. Nekem megfelel így a nyár, de nem természetes, fura.
Mindenkinek szép napot!
Jó reggelt!
Köszönöm, Tanaria, igaz, ennyit én is feltételeztem… Ismeritek azt a mondást, hogy elkanászosodik? Nem? valami ilyesmi történik velem is, hiszen szemtelenül mellőzöm az előbbi témákat. Most például a tegnapelőtti "kalandot", azelőtt pedig az új életmóddal kapcsolatos részleteket.
No jó, belevágok. Már négy éve készülök a város egyik aránylag új létesítményébe, a 2014-ben felavatott stadionba. Vasárnap megbeszéltük Y.-vel, hogy hétfőn délután csatlakozom hozzá és a barátnőjéhez, és együtt, illetve egy szervezett csoporttal látogatjuk meg a sportkomplexumot. Számítottunk a délutánonként kialakuló közlekedési dugókra és úgy terveztük, hogy a helyszínen találkozunk. Időben (másfél órával előtte) indultam tehát, ráadásul egy zsúfolt buszon, amelyre jó sokat vártam, és két helyen kellett átszállnom, hogy a legrövidebb távon érkezhessek a város egyik legdélibb pontjára. Semmi se jött időben, iszonyú meleg volt, szakadt a hajamból az izzadtság, szóval a megbeszélt időben még messze voltam a helytől. A látogatás pontosan négykor kezdődött, ám valaki várt rám a bejáratnál. Negyed ötkor, az utolsó átszállás előtt, üzenetet küldtem, hogy indulok visszafelé. Nagyon csalódott voltam, de nem volt mit tenni. Y. üzent, hogy találkozzunk a tengerparton, de már felszálltam a hazafelé tartó buszra, amellyel pontosan fél hatkor érkeztem haza. Három órányit keringtem szeretett városomban, de kedvem már arra se volt, hogy kitekintsek a busz ablakán. Vagy mégis? Egyszer mégis kinéztem, és egy virágcsodát láttam az út mentén, éppen szemben az első haifai lakásunkkal. A látvány az agyamba ragadt, és legalább ennek a pici részletnek folytatása is lett. Tegnap.
Ő elmesélte, hogy élt 13 évet Kolozsváron, én is elmondtam, mennyit éltem Csíkban. Az édesanyjáról is mesélt egy keveset. Csak, hogy nehogy ne hagyjon aludni a kíváncsiság.
Te is tartozol még a tegnapi kalandjaid megosztásával.
Jó éjszakát!
Jó estét!
Ķíváncsivá tettél, Tanaria, hogy vajon miről is beszélgettetek?
Igen, nagyon kedves volt a hölgy. Kicsit el is beszélgettünk.
Nektek is jó reggelt!
Itt beköszöntött az ősz.
Nagyon meghatottál ezekkel a verssorokkal.
****
Vajon milyen "kalandjaid" voltak?
Legyen szép napunk!
Most indulok beszerezni egy kis friss zöldpaszulyt, (babot) és némi nemű gyümölcsöt.
Szervusztok!
De jó, hogy a legszebb "jó reggelt"-köszöntést már elhappolták előlem! Isten hozott Alsórákosi-Marika! Értem én a jeleidet is, de talán mégis lehetne bővebben?
Tanaria, örömmel és szeretettel küldtem, bár kicsit féltem, hogy esetleg nem válaszolsz egy ismeretlen szám láttán. Nagyon szívesen, jár Neked! Ugye milyen kedves a kis csíkszeredai ismerősöm?
Olyan szépen írtad le a naplementét, hogy lelki szemeim azonnal működésbe léptek! Köszönöm!
Tegnap nem volt jó napom, viszont annál kalandosabb. Nagyon meleg volt, ma még melegebb van-lesz. És "mennem kell, lankadni nem szabad" - most a drága kisfiam verséből idéztem. Zsigerileg bennem vannak a szavai és minden ami mögöttük van. Nem kerül bele az irodalomtörténetbe, de annál jobban őrizzük mi, akiknek fontos…
"És ha majd térdig kopik a lábam,/ megpihenek egy sziklafal alatt…"
***
A tegnapi kalandot majd elmesélem. Röviden, bár három órán keresztül tartott… sakkban. Most mennem kell, utána kezelés. Majd valamikor újra jövök.
♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥.
Jó estét!
Drága Barátnőm, köszönöm szépen szép üzenetedet!
Ma este adta át a kedves csíkszeredai ismerősőd.
****
Én is nagyon kedvelem az ilyen fajta műsorokat. Már rég nem láttam hasonlót sem.
****
Itt most váltott pirosról lilába a naplemente. Csak közvetíteni tudom, mert ezek a színek nem jönnek le a telefonom fényképezőgépén. Kár, mert viszonzásul elküldeném neked. Már csak szürkék a felhők. Rövid, de annál látványosabb volt az előadás.
Minden erre járónak nyugodalmas jó éjszakát kívánok!
Szervusztok, és biztosan jó reggelre ébredtetek, azt is kívánok! Meg jó hetet, meg minden jónak nevezhetőt!
Tanaria eszembe juttatta az Esőembert, ott van a legjobban kedvelt filmek között. Tegnap este egy érdekes műsort követtünk a lányommal: Mához egy évre a címe. Annyi pozitív érzéssel-gondolattal töltött fel, hogy elég lesz egész hétre. Négy élettörténettel gazdagodtunk. Első egy gerincsérülést elviselt és nagy fájdalmakkal élő 40 éves férfi kálváriája, akinek az volt a vágya, hogy végre nyakába ültethesse a kisfiát - megtörtént! Második egy fiatal lány, aki Üzbékisztánban született és biológiai anyját keresi - sajnos még nem talált rá; harmadik egy Etiópiában született vak férfi, aki a Kilimandzsárót akarta meghódítani és megtette! Végül egy haifai hiperaktív lány, mellesleg fitness-edző, aki Guinness-rekordra törekedett, miben is? Hogy az ugrólapon egy perc alatt végzett ugrások rekordját (60 volt) megdöntse, 103-at ugrott (hivatalos megfigyelők előtt) és igen, megvalósította az álmát! Persze, az eltelt egy év alatt mindannyian rengeteget tettek-dolgoztak a sikerért. A műsor tele van pozitív üzenetekkel, nekem is segített a tegnapelőtti film negatív gondolatait teljesen más irányba vinnem. Lám-lám, néha egy-egy ilyen komolytalannak vélt műsor is jót tehet a gondokkal élő emberekkel és még szórakoztató is lehet! Örülök, hogy megnéztem.
Most soron kívül indulok Klárihoz, délutánra is érdekes programom lesz, régóta várok rá!
Szép napot továbbra is!
Szép napot!
Bennem a Rain Man mélyen megmaradt.
Nem vagy semmi, aludva is tudsz gondolkozni.
****
Szürke napunk van. Még mindig küzdök a galambokkal. Minden este és reggel "haza" akarnak jönni.
Szép, nyugodt hetet kívánok!
Szép jó reggelt!
Egész éjszaka gondolkoztam, persze közben aludtam is!
Nem rossz, hogy megnéztük, nem is bánom. Egyrészt elég jó filmnek számít, másrészt szembesített a többnyire szőnyeg alá söpört problémáimmal. Leginkább Cissyvel azonosultam, vagyis az ő személyisége, alakítása volt számomra a legszimpatikusabb. Dustin Hoffman (tegnap rosszul írtam a nevét) már ilyen öreg? 81 éves! Még most is a '79-es Kramer-történet főszereplője van előttem, jó ég! - Annak is már közel 50 éve!
"Az öregség csak akkor szomorú, ha elveszíted saját magad." - mondod Tanaria, és ebben az a jó, hogy aki elveszíti saját magát, az már nem is tudja. A környezete viszont annál inkább.
De jó lenne, ha mégis a fiatal lelkünkről beszélnénk, hiszen a lelkünk még mindig fiatal! Maradjon így, a többit pedig úgyis elviseljük.
Most, hogy elég gyakran járok idősek otthonába, el kell mondanom, hogy remekül szórakozom az ottani intrikákon. Klári mindig arról mesél, hogy miket pletykálnak róla, miközben ő maga is bőszen pletykál. Akárcsak a filmben. Hiába na, az ember természete nem hazudtolja meg önmagát, se fiatalon, se a halál küszöbén…
Megrendítő volt. Saját magukat alakították. Fantasztikus!
Az öregség csak akkor szomorú, ha elveszíted saját magad.
Jó éjszakát!
Megnéztem és nagyon szomorú lettem. Vajon miért? Pedig tényleg nem kellene. És mégis…
Köszönöm, hogy velem voltál.
Feltétlenül megnézem veled ezt a filmet.
Meghívó közös filmnézésre, kevesebb, mint egy óra múlva, Dustin Hoffmann rendezésében KVARTETT. Azt hiszem, hogy közel áll hozzánk, az előző napok gondolataihoz, korunkhoz stb. Lássuk!
***
Az előző hozzászólásra is lesz válasz, egész délután ezen töprengtem.
Szép napot!
Nincs amiért aggódj. Tojást eszem és halat is, a hüvelyesekben is van fehérje. Finom a tofu is, szóját egyszer próbáltam, de ehetetlen lett. Az én hibám volt. Még megpróbálom.
Egy nutiricionista barátnőmtől, akinek a kutyái vannak, kaptam a könyvet.
Jó reggelt!
A kíváncsiságodat ígérem, hogy ki fogom elégíteni, Tanaria! Mondtam már, hogy már az ötlet maga is könnyeket csalt a szemembe? Emlékezés, emlékeztetés a fiatal(-abb) koromra, az édesapjára, és egy valódi csillagra. Te is szereted!
No, majd mindent a maga idejében.
Honnan került kezedbe az a könyv? És mióta olvasol te ilyesmit? Most te tettél kíváncsivá. Azért továbbra is aggódom, hogy a fehérjék hiánya milyen károkat okozhat? Tojást szabad? Amolyan vega étrendszerűségnek tűnik - szinte azt írtam, hogy rémlik. Ha hiszel benne, már az is sokat segíthet… Amúgy érdekes, hogy a húst nem vontam ki ugyan az étrendünkből, de cseppet sem kívánom. A minap csirkecombokat sütöttem lerben és megjelentek előttem a valamikori kedves szárnyas jószágok. Nem volt jó érzés, cseppet sem. Nem is ettem belőle, csak a körítést. Továbbra is kíváncsi vagyok a fejleményekre. Ja igen, és még valami! Legalább félévente végeztess vérvizsgálatokat, mert ez a diéta sokfélét befolyásolhat! És minden változásra figyelj oda!
Szokás szerint és mert ismét szombat van, Klárikához készülődöm. Ja és ne felejtsem el, Alsórákosi-Marika most nincs otthon, talán holnapra hazakerül. A hét közepén jót csevegtünk messengeren, amit már lassan kezelni tudok. No nem mindig…
Szép napot!
Most megint nagyon kíváncsivá tettél. Szeretném tudni, mit talált ki K., hiszen már az ötlet is boldoggá tett! Téged.
Hogy miért kezdtem másként élni? Hogy jobban érezzem magam. Megszűnt néhány kellemetlen tünetem pl. helyrejött a vérnyomásom, pulzusom, meg nem zsibbadnak az újjbegyeim. Egy japán származású belgyógyász könyvét olvastam el, és úgy döntöttem, kipróbálom. Sok gyümölcsöt, zöldséget, hüvelyeseket stb. eszem és mindezt rendszeresen. Nyugdíjas vagyok, nem gond az időbetartás. Laciéknak mondtam, amikor itt voltak és Katinak is. Nem rosszallották. Figyelem a mérleget, de még nem fogytam. Az édességet kívánom, de aszaltgyümölcsökkel helyettesítem. A húst nem is kívánom.
Szervusztok, jó reggelt!
Kezdjem a válaszokkal: a válaszom nem volt heves, határozott annál inkább. Ha-ha! Igazán kívánom, hogy másutt, mindenhol legalább ennyire jó legyen az egészségügy, de sajnos, belátható időn belül semmi esély erre…
Az idős emberek ellátása-gondozása - amint az új topikban, Dementia/Alzheimer olvasom - mindenütt problémás, nálunk többé-kevésbé megoldható, főleg ha anyagi háttér is létezik. Nem szóltam hozzá, de nagyon elszomorított. Talán - a miénken kívül - az egyetlen topik, ahol a hozzászólók empátiával, megértéssel, segíteni akarással viszonyultak a nehéz felvetéshez. Egész este ezen törtem a fejem. Ilyenkor mindig a jövőt firtatom, a lehetőségeimet, és nagyon szeretném, ha a gyermekeim nem kerülnének szembe ilyen és ehhez hasonló gondokkal.
Tegnap végül elhalasztottuk a tengerparti sétát. Talán szombaton? Viszont a lányom ma reggel annyira, de annyira meghatott, egy olyan csodálatos tervvel állt elő, hogy szavaim sincsenek. Ilyenkor mondom, hogy mégis, érdemes volt élnem. Ha a terv - most már kettőnké - megvalósul, természetesen itt is beszámolok róla. Három és fél hónap múlva. Addig helyre kellene ráznom magam.
***
A te életmód-váltásod hírére leesett az állam, Tanaria! Vannak és lesznek ellenvetéseim, főleg a tejtermékek miatt, de tisztelem a választásodat. Mi váltotta ki ezt a forradalmi elhatározást? Ami aggaszt, hogy egyszerre, átmenetek nélkül történik, és ez sok mindent befolyásolhat, károsan is. A mi családunkban is van vegetáriánus, de tejterméket ő is fogyaszt, sőt! Elárulnál erről többet is? Valaki - szakember, vagy legalább hozzáértő - követi a hatásait? Millió kérdésem lenne, de csak arra válaszolj, amit válaszra érdemesnek találsz. Anyukád mit szól hozzá? És a gyermekeid? Na tessék, csak győzd a válaszokat! Sok sikert és jó eredményeket kívánok, a fáradtság-érzetért viszont nagyon aggódom.
Tudtam már ahogy leírtam, hogy heves és határozott védekezés lesz a reakciód, gondolkoztam is, hogy írjam, ne írjam...
Aztán elmosolyodtam a pontosításodon, hogy te csak fagyit eszel...
Nekem is tennem kellett valamit az egészségemért, mert tavaly nyártól nyavalyogtam. Egy hónapja egy életmód váltást követtem el. Pont ma egy hónapja, hogy nem eszem húst, tejterméket, cukrot nem iszom csapvizet és elég pontos napirend szerint élek. Megszűnt egy jó pár kellemetlen tünetem, de még mindig túl fáradékony vagyok. Még dolgozom, alakítok az életmódomon, mert nagyon nem szeretem rosszul érezni magam. Érdekes és izgalmas, felfedeztem egy egészen új gasztronómiai világot.
Ja és még annyit, hogy természetesen az ereimmel és a Glau-komámmal továbbra is foglalkozom. Egészségügyi téma ezennel lezárva!
***
Nálad mi a helyzet? Nem mesélsz semmit mostanában a (nevezzük így) fizikai állapotodról. Szívből remélem, hogy mindenrendben és véletlenül se mondd, hogy csak semmi sincs a helyén.
Bizony ez egy fikarcnyit sem nehézkes egészségügyi ellátás, Tanaria. Mehettem volna kórházba és három nap alatt kivizsgálnak. Vagy kérhettem volna sürgősségi eljárást - te igazán tudhatod, hogy ez nem az én stílusom lenne. Rámenős pedig végképpen nem vagyok. Ilyenformán egyszerű mezei betegként kapok időpontokat (a saját időbeosztásomat is figyelembe véve), és cseppet sem vagyok elégedetlen, csak az ilyen magukat Istennek képzelő álorvosok borítanak ki, mint ez a hülye orosz. Szerencsére elég ritkán tapasztalok az övéhez hasonló etikátlan magatartást. Másrészt kívánom, hogy az otthoni, vagy a magyarországi egészségügy működne legalább feleannyira jól, mint a miénk. Te tudod, hogy két gyermekem életét köszönhetem az itteni tudásnak és betegellátásnak. Szóval: helyezzük a dolgokat a maguk helyére. Sokat olvastam az isiászról tegnap óta és nagy plecsnit adok magamnak a megérzésért, a természetgyógyásznak pedig a tudásáért. A kezelés is egyszerű, időigényes ugyan, de bízom az eredményességében. A családi orvosnak is gond nélkül elmesélhetem, biztosan nem fogadja majd ellenségesen, már 15 éve ismerem. Nem adom én magam olyan könnyen, ne búsulj!
***
Köszönöm a gratulációt, nemsokára megyünk a tengerpartra. Görkorcsolya és fagylaltozás a program. Nekem természetesen csak a második…
