Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kezdjuk ujra
Létrehozva: 2010. január 19. 16:10
Nekem nagyok hianyzik a topikunk, hianyoznak a topiktarsak, a baratsagok es beszelgetesek. De ahova a kedvenc topikom (Izrael) jutott, abban nincs kedvem reszt venni.
Kerlek benneteket hogy kezdjuk ujra, teremtsuk meg a regi meghitt, bensoseges hangulatot. Beszelgessunk politikarol, oromeinkrol, banatainkrol, gyermekekrol, unokakrol es mindenrol, ami foglalkoztat bennunket. Nem fontos hogy mindenben egyetertsunk (nem vagyunk egyformak) de a sertegeteseket, meg es beszolasokat lehetoleg mellozzuk. Mindenkit idevarok, aki nem bomlaszto szandekkal akar kozenk jonni. Remelem sikerul ujra egymasra talalnunk.
Szép napot!
Nagyon nehézkesen működik az egészségügy (nem általánosítok) a te esetedben. Pedig ez egy nagyon kellemetlen, fájdalmas dolog!
****
A kicsibolt a lépcsőházunkban megszűnt.
****
Gratulálok neked ezen a napon az első lányod megszületéséhez!
Szép jó reggelt és napot és minden egyebet!
Cseppet sem volt vicces a tegnapod, Tanaria! Mondjuk, én helyetted a lenti kis üzletben hagytam volna a banyatankot, mert még magamat is nehezen cipeltem volna fel a hetedik emeletre. Mosolyogtam a "laska" szón, székely-magyar szótárt mellékeltem volna, nem másért, de mi a mai napig is tésztának nevezzük a süteményt, és laskának a tésztát.
Vagy fordítva? 
US-ről ne is beszéljünk, kifogtam egy lökött orosz orvost, szörnyű a stílusa, egy szeredai orvost juttatott eszembe. Nem akartam villogtatni a humoromat és szó nélkül hagytam a hülyeségeit, de simán elvenném a diplomáját. Elküldi az eredményt a családi orvosomnak, aki éppen szabadságon van, és csak mához egy hétre kaptam időpontot hozzá, mehetnék a helyetteséhez, de nem akarom. Tegnap viszont természetgyógyásznál voltam, szerinte "sciatica" a diagnózis, ami magyarul isiász. Emlékeztek, hogy én is holmi becsípődött idegszálról beszéltem még áprilisban? Egyetlen orvos pihent agyában se merült ez a lehetőség. Kezelést is kaptam rá, gyógynövény olajat és kivonatokat. Lássuk, mert egyre tehetetlenebb vagyok a fájdalommal szemben…
És most elviharzok Klárihoz. Legyen szép napunk, mert az enyém ma különlegesen az!
Szép napot!
Mikor tudod meg az US eredményét, vagy megmondták ott helyben?
Tudod, hogy nagyon szeretem a tavirózsát!
Minden kedves és szép.
Ma a gurulós szatyrommal mentem vásárolni, mert földet kellett vennem. A Fenesi út mellett szoktam a földet venni. Vettem is négy zacskóval, egyenként 4 liter. Körbejártam a negyedet és minden egyebet beszereztem. Elég nehéz lett a csomagom és mind felfelé. Végre haza értem, hogy lássam a mi "iker" lifteink nem működnek. A 9-en sokszor nyitva felejtik
az ajtóját, most is, a másik meg elromlott. Úgyhogy nem volt mit tennem, felvonszoltam magam a banyatankommal a hetedikre. Meg is húztam a hátam. 
Nem is főztem meg a tervezettet ebédre, csak káposztás laskát.
Ha nem is látványosan, de az ilyen apróságok is szépek lehetnek…
További szép napot!
Szervusztok, jó reggelt!
Mielőtt nekivágok ennek az ismét fárasztó és nagyon meleg napnak, röviden jelentkezem. Aztán majd utazás közben, ha jön az ihlet.
Tegnap kicsit fényképezgettem a Klárikáék kertjében, onnan hoztam néhány fotót. Az elmúlt csütörtökön készült fotókra is sor kerülhet a hét végén, majd, ha több időm lesz. Addig is:
1. A tavirózsák ünnepe
2. és a piros, cikázó díszhalaké.
3. Egy kis op-art.
Szervusztok!
Én előre szóltam, hogy zsúfolt hetem van-lesz, elnézést, hogy csak most jövök és nagyon rövid időre. Éppen annyira, hogy egy zsúfoltan dolgos, vagy dolgosan zsúfolt nap végén jó éjszakát kívánjak.
Szép álmokat!
Szép napot!
A Veres kakas meséje olyan, mint a Mikulás vers, sosincs vége, azzal végződik, hogy elölről kezdődik...
A lótuszvirág szép, elegáns virág.
Szeretem a focit, általában, a verekedős sportokat leszámítva, minden sportnál le tudok ragadni. Ezt nem néztem...
Jó reggelt, jó hetet mindenkinek!
Ismét visszaállt a vihar előtti és utáni csend, bár ez is olyan mint a veres kakas meséje, soha sincs vége. Milyen is az a veres kakas meséje, emlékszik valaki? No, majd utána nézünk.
Nagyszerű nap van mögöttem, Klári aranyos volt, Timráton a rövid életű lótuszvirág fogadott, dolgoztunk is néhány órát, majd együtt néztük - még most sem hiszem, hogy megtettem! - a világbajnokság döntőjét! Menet közben jöttem rá, hogy a franciáknak drukkolok, mert a horvátok - szerintem - jobbak voltak. Aztán a gyengébb győzött, akár a mesében… Újabb bizonyíték, hogy nincs sok igazság ezen a földön. A horvátok tagadhatatlanul technikásabbak és ami a legfontosabb: sokkal lelkesebbek voltak. No, ennek is vége.
Máris készülhetünk a legnagyobb focis izraeli látogatására. Jaj, ez a politika! Elrontja a lányom születésnapját, de juszt sem hagyom!
Azért az elmúlásra készülődő lótuszvirág mégis szebb, bármi másnál! >>>>
Nektek is szép napot, békésebb vasárnapot kívánok!
Ha a fb-n nem jelöltem volna meg az izraelinfót, nem tudnék semmiről, mert a magyar hírekben nem volt erről szó. A románt nem nézem, csak az Erdélyi tévét.
Jó zsúfolt a heted, ehhez kívánok neked erőt. Figyelj, vigyázz magadra!
Szép jó reggelt!
Tegnap alaposan elszállt az idő, barátaink élnek a 17 éve állandóan veszélyeztetett délen. Ezért is mondtam, hogy lelkileg megvisel, meg aztán odaát, a nagy vízen túl (most csak a Földközi tengerre gondolok), kevesen értik, hogy mi is folyik itt több, mint száz éve, de 70 esztendeje sokkal intenzívebben. A lányaim is ott éltek, a nagyobbik csak 2006-ban költözött ide, északra. Nem mintha itt sokkal biztonságosabb lenne, de ebbe most ne menjünk bele.
Tegnap este egyiptomi közvetítéssel fegyverszünetet jelentettek be, hogy aztán éjszaka újabb négy rakétával szegjék meg szavukat, ami soha nem is volt nekik, de ebbe se menjünk bele. A lövésekre természetesen válaszoltunk, így minden folytatódik, ahogyan az mindig is történik.
Nekem pedig mindjárt mennem kell, mert ahogyan a lányom barátnője is mondta, megpróbálunk a megszokott módon és ütemben élni, másként nem is lehet. Ma Klárika és Timrát, holnap itthoni munka és délután US (ultrasound), kedden Klárika és itthoni munka, szerdán Holonba utazom, szóval nem lesz könnyű hetünk. Remélhetően az északról, Libanonból és keletről, Szíriából felénk irányított rakéták (ezekkel dicsekednek) még egy ideig nyugton maradnak, és délen is normalizálódik a helyzet, amennyire mindezt normálisnak lehet nevezni.
Tehát: kellemes vasárnapot, jó időt és a legjobbakat! Ja, és jó drukkolást, akár a franciákért, akár a horvátokért dobog a szívetek! Nekem például egyikért sem…
Először is: nagyon meghatottál. Valóban ráéreztél, hogy ezért nem jelentkem eddig. Gyakorlatilag a tévé előtt töltöttem a napot. Fizikailag nem érint (még), lelkileg annál inkább.
Majd jövök, részletekkel.
Jó estét! Szia!
Most olvasom az izraelinfón a fb-n, hogy háborús a hangulat nálatok.
Érint-e titeket egyenesen? Hogy vagytok?
Aztahé! Ez gyönyörű!
Nagyon örülök a szép napodnak! Most jönne egy "de", de kihagyom....
Köszönöm a cicás képeket is.
Mit jelent az US az orvosi vizsgálaton?
Kíméletesebb napot kívánok a lábaidnak! (csak nem álltam meg
)
Mindenkinek szép napot, mert nem is köszöntem.
Jaj, most nagyon-nagyon-nagyon örülök! Timráton kinyilt a páratlan szépségü lótuszvirág!
Szervusztok, jó reggelt, már másodszor rugaszkodok neki az írásnak.
Nem győzöm áldani az eszem, hogy minden fizikai korlát ellenére se hagytam ki a tegnapi nap élményeit. Y. barátnője egészen jól töri a magyart, bár ő már itt, az országban született, így az egész utunk a nyelvészkedés és sok-sok nevetés jegyében telt el. A csodaszép táj és a még szebb Cfát városának varázsa volt a ráadás, majd a budapesti Vándor-kórus koncertje tette fel az i-re a pontot!
Emlegettünk is Tanaria, hogy sajnos ez is kimaradt a tavalyi látnivalókból. Milyen kár, úgy szeretném bepótolni!
Képek is készültek, majd fotókkal illusztrálom a látványokat, élményeket.
Miután Y. barátnőjétől elváltunk Kármiel vadonatúj vonatállomásán (idén avatták fel ezt a szárnyvonalat), még elmentünk a Kirját-Átá-i IKEA-ba, ott vacsoráztunk - naaaagyon olcsón! - és a mi irattárunk számára kerestünk és találtunk tároló dobozokat. Elég sokat kellett gyalogolnunk, és Y. javaslatára én toltam a bevásárló kocsit, ami úgy működött akár egy járókeret - sokat könnyített a járkálás nehézségein. Azért még nem kérek belőle…
Y. rengeteg hasznos és még több fölösleges aprósággal töltötte meg a kocsit, de még engem is elkapott a gépszíj, vásároltam néhány ollót, vállfát és egy asztalra állítható vasalódeszkát, nevetségesen olcsón. A nap végén, már jóval este 10 után, még házhoz is szállítottak! Még sok ilyen napot szeretnék!
Ja, és vigyázzatok magatokra: ma péntek van, 13.-a. Ha nem tudnátok…
Nem ezt a képet akartam, hanem azt, amelyen nyelvet ölt rám!
Közben itthon is akadnak vidám látványok, percek:
1. Muszkó olvasnivalóra vágyik,
2. aztán a cipőkre vigyáz, hogy el ne vigye őket a kánya!
***
És most indulok. Mára még Klárit is lemondtam!
Ja, szinte elfelejtettem: a következő időpont a kivizsgálások témában, kb. 5 nap múlva, US. Addig még vidámkodunk.
Legyen nagyon szép napunk!
Megint szórakozik velem ez az NLC, alig tudtam belépni a nagy számítógépről, jobban szereti a kütyüt, ahol még a jelszavamat is megőrzi. A ráncfelvarrás jegyében.
Eszembe jutott ugyanis, hogy felteszek egy-két képet arról az apróságról, ami a hét elején varázsolt el engem, miközben kezelésre igyekeztem.
1. - 2. Leszálltam a buszról, fölöttem a félig-meddig elvirágzott lángfa, vagy másként tűzvirágfa, előttem az aranysárgán virító
3. újabb akác csodája - ilyen látványok teszik elviselhetővé, sőt vidámmá a napjaimat.
Jó reggelt!
Igen, ezek olyan rejtélyek, amelyekre válaszolni talán csak a szakember tudna. Vagy még ő sem.
Nemsokára megyek Timrátra, aztán együtt utazunk Cfátra. Jó napnak ígérkezik ez a mai is!
Most a kiskütyüről írok, mert hátha sikerül átküldenem az új csodát, a méteresre nőtt timráti lótuszvirág egyetlen bimbóját. Y. tegnap küldte a fotót WatsApp-on.
Hurrá, úgy néz ki, sikerült!
Jó reggelt!
Igen, ez érdekes.
A fokföldi ibolyáimmal jártam meg, hogy rózsaszínűekről szedtem leveleket és nálam fehérek lettek. Meg a Bori néni gyönyörű rózsaszín muskátlija is itt fehéren virágzik még ma is.
És ugyanaz a fa, most, napjainkban: >>>>
Közelebb mentem a fához és tényleg pirosak azok a virágok. Nem termés, ugyanis ez a fa nem terem gyümölcsöt.
***
Később még teszem tiszteletem.
Nagyon szép gombák! Köszönöm, hogy legalább így láthatom ezeket a kincseket!
Mindig akad valami, amire rácsodálkozhatok és újabb találós kérdések elé állít. Most éppen egy magányos díszfa, amelyet szinte naponta látok. Sötétpiros levelei vannak és azt már régebben kinyomoztam, hogy japáncseresznye (prunus serrulata) de még kínainak is nevezik. Éppen tavaly, két nappal az érkezésed előtt fényképeztem le, akkor fehér virágokat nyitott. Lásd a mellékelt képeket. Most pedig, ugyanaz a fa nem márciusban, hanem júliusban élénkpiros virágokkal fogad és igazán nem értem, hogy is lehet ez? A természet újabb meglepetése, mindenképpen. Így is, úgy is gyönyörű!
1. - 3. A tavaly márciusi virágzás.
A kép lemaradt.
Szép napot!
Örülök, hogy találkoztatok, még ha orvosnál is, de hogy ilyen "ramaty"-ul vagy, annak nagyon nem.
Mi a következő lépés a lábaddal? (ezt nem viccnek szántam) Vagy, még nem jött el az időpont ideje? Nem szabad megerőltetni...
Ma, megint, jártunk egyet az erdőben. A sok eső után van is gomba bőven.
Szervusztok, jó reggelt!
Tegnap ugyancsak elszaladt velem a ló, Klárika után elutaztam, találkám volt a picinyemmel, mondjuk semleges területen, "Herzlián, félúton", ahol neki orvosi vizsgálata volt, én pedig segítettem kitölteni a várakozás idejét. Minden rendben ment, még falafelezésre is jutott idő, mindketten nagyon szeretjük a falafelt! Sajnos elég ramaty állapotban voltam, ez most újabb aggodalmakra ad okot, egyre nehezebb a járás, de még ezt is sikerült elhumorizálnom, legalábbis azt hiszem…
Miután elváltunk, busszal utaztam a herzliai szárnyvonal-állomásra, aztán át kellett szállnom, majdnem tíz óra lett, mire Haifára érkeztem, de a négy közül a legrosszabb állomáson szálltam le, aztán - a késői óra miatt - másfél órára és három busz után érkeztem haza. Én okoskodtam el, mert először rossz buszra szálltam, rövidíteni akartam. Aztán jó hosszú lett az út. Nem is lett volna baj, de Murphy barátunk jóvoltából a telefonom is lemerült, aggódhattak értem…
Éjfélkor pedig összerogytam.
Alsórákosi-Marikának köszönöm a küldeményeket, de jobb szeretném itt, köztünk is látni őt.
Jó lenne megosztani azokat a szép pps-eket, de technikai ismeretek hiány áll fönt. 
Tanaria, valóban az én döntésem lesz ha folytatom Klári látogatását, vagy az is, ha abbahagyom. Az intézet szociális munkása is ezen a véleményen van, illetve ha mégis maradok, azt javasolta, hogy ne vegyek semmit személyes bántásnak, mert Klárika már úgysem fog megváltozni. Meglátom, aztán döntök. A tegnapi idő aránylag simán telt el.
Örülök, hogy sikerült megnevettetnem téged a nem kizökkentős történetemmel. Tényleg vihar volt a biliben, de jó, hogy megállították.
A meleg tovább tart, nehezen tűröm. Most van az ideje, és eltelik ez is, akár az életünk.
Legyen szép napunk, mert munka van!