Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kezdjuk ujra
Létrehozva: 2010. január 19. 16:10
Nekem nagyok hianyzik a topikunk, hianyoznak a topiktarsak, a baratsagok es beszelgetesek. De ahova a kedvenc topikom (Izrael) jutott, abban nincs kedvem reszt venni.
Kerlek benneteket hogy kezdjuk ujra, teremtsuk meg a regi meghitt, bensoseges hangulatot. Beszelgessunk politikarol, oromeinkrol, banatainkrol, gyermekekrol, unokakrol es mindenrol, ami foglalkoztat bennunket. Nem fontos hogy mindenben egyetertsunk (nem vagyunk egyformak) de a sertegeteseket, meg es beszolasokat lehetoleg mellozzuk. Mindenkit idevarok, aki nem bomlaszto szandekkal akar kozenk jonni. Remelem sikerul ujra egymasra talalnunk.
Köszönöm, kedves Alsórákosi!
Itt egy elég nagy félreértés történt, nekem semmi bajom a feledékenységemmel, hiszen ez nem új, és soha nem fogtam fel tragikusan. Az öregedéstől sem vagyok beijedve, milyen öregedés?? Csak tükörbe ne nézzek!
A múlt hetekben a mellékvese elégtelenségem juttatta eszembe, hogy létezik, ami nagyon kellemetlen tüneteket provokál. De nem gond, elkezdtem már a kivizsgálását, mert 9 éve, amióta Kolozsvárra költöztem nem jártam felülvizsgálatra...
Puszi mindenkinek és lapozzunk.
Különben itt is gyönyörűen sut a nap.
Szervusztok!
Itt is tél van, vízesésként lezúduló esőkkel, rövid napsütéses percekkel és szépséges szivárványokkal. Ezrknek jött el az ideje.
Most éppen Timrát felé repít az autóbusz. Még pötyögtetni se nagyon enged.
Majd. Mikor? Még nem tudom...
Alsórákoson kék az ég, hét ágra süt a nap, reggelre elült az esti viharos szél és 8°C meleg van
.
A környékbeli kertekben többféle virág nyílik: téli jázmin, hóvirág, boglárka, primula, mogyoró bokor. Bár a 2 napja leesett 2-3 cm-es hó betakarta, nem károsodtak.
Tanaria kedves: Nem kell tragikusan fogadni a korral járó nyavajákat, ne csüggedj, jönnek majd újabbak
. El jön az idő, amikor reggel felkelsz és minden nap máshol- más fáj. Az állapot elfogadására kell törekedni és a lehető legkevesebbet kell vele gondolatban foglalkozni.
Arra vigyázz, hogy kevés gyógyszert egyél, mert a mellékhatásra majd újabbat írnak fel, hiszen egy idő után tönkreteszi a kiválasztó szerveket.
Itt az orvosok "receptgyártók", a gyógyszerügynökök anyagilag erre ösztönzik, nem a tényleges gyógyításra és a pénz nagy úr
.
Gyógyulást kívánok és pozitív hozzáállást
,
!
Legyen kellemes, örömteli napotok
!
Szép napot!
Örömmel olvastam a sok örömödről.
Itt szép az idő, végre kicsit télre emlékeztető hideg van!
Mindenkinek kívánok örömteli, szép napot!
Szervusztok! Jó estét!
Tanaria, én cseppet sem vagyok szomorú. Jó, ha időben rájönnek az ilyesmire, a többi már tőlem, a kezeléstől és a génjeimtől függ. Utóbbiakért hálás vagyok minden felmenőmnek, elsősorban a szüleimnek. Jó lesz, meglátod! (Mondja az örök optimista.)
Ismét a nagy gépről írok, semmi baja a képernyőmnek, csak éppen... na jó, elmesélem. Már azon gondolkoztam, hogy szólok Gabikának, a technikusomnak, csak mikorra tudnánk egyeztetni, hiszen a héten alig vagyok itthon? Aztán megnéztem az összes drótot-kapcsolatot, és mindent rendben találtam. Eszembe jutott, hogy a képernyőnek van egy kis kék fénye, amely mindig világít, de hol kell azt ki- és bekapcsolni? Több, mint 25 év számítógépezés után végre ezt is megtanultam, kerestem, megtaláltam, bekapcsoltam és minden működik, én pedig szégyellhetném magam! Rájöttem, hogy mi történhetett: Picurnak egyik kedvenc helye a képernyő előtt üldögélni egy 15 centis kis sávon, és miután a kis aranyos elég nagy darab, bizonyára nekidőlt, és így aludhatott ki a pici kék fény! Halom pénzt spóroltam, nem kell technikus és új képernyő sem, hurrá!
Jó napom volt, az az érzésem, hogy kezdek hasznos lenni az új önkéntes munkámban, volt ugyanis néhány ötletem a mai megbeszélésen. Örülök ennek is!
Már nincs erőm a folytatáshoz, talán reggel?
Jó éjszakát! (Azért se a kiskütyű, se a tablet nem helyettesítheti a nagy képernyőjű számítógépet! Örömmel vonulok éjszakai nyugalomba.)
Jó estét!
Nem jó hír.
Jobb kétszer, mint egyszer sem, igaz?
A félbemaradt mondat folytatása:
de hogy örültem volna néhány betünek! Gyere gyakrabban, mindig várlak!
Tanaria, nagyon jó, hogy megkezdted, és az új diagnózis sem vészes, inkább "természetes"? Nekem már húsz éve megállapították és még itt vagyok! Várom a továbbiakat.
Már Tel-Avivban vagyok.
Szép napot!
Szervusztok, jó reggelt!
Már régesrégen elkezdődött a nap, és már a vonatból pötyögtetek. Ismét Tel-Avivba utazom, és nagyon remélem, hogy már a kora délutáni órákban hazatérhetek. Tegnap ugyanis későn és fáradtan kerültem haza és arra érkeztem, hogy a számítógépem képernyője sötét. Ma reggel sem volt idő javításra, de remélem, hogy meg tudom ololdani. Ezért is írok most a kiskütyün.
Tegnap reggel jelentkeztem a szemorvosnál, az összes vizsgálat eredményével, de nincs jó hírem Glau-komám
ügyében. Kezelést írt elő, egy vizsgálatot meg kell ismételnem, három hét múlva ismét jelentkezem nála. Majd csak megoldódik ez is. Vagy nem.
Holonban jó nagyot sétáltunk a lányommal és Mokával. Elkövettem egy igazi mulasztást, elfelejtkeztem a fényképezőről, amikor egy adott pillanatban öt szebbnél szebb kutyus gyült egy helyre - csuda helyesek voltak, és én csak tátottam a számat.
Alsórákosi-Marika, örültem neked,
Szervusztok, jó reggelt!
Már régesrégen elkezdődött a nap, és már a vonatból pötyögtetek. Ismét Tel-Avivba utazom, és nagyon remélem, hogy már a kora délutáni órákban hazatérhetek. Tegnap ugyanis későn és fáradtan kerültem haza és arra érkeztem, hogy a számítógépem képernyője sötét. Ma reggel sem volt idő javításra, de remélem, hogy meg tudom ololdani. Ezért is írok most a kiskütyün.
Tegnap reggel jelentkeztem a szemorvosnál, az összes vizsgálat eredményével, de nincs jó hírem Glau-komám
ügyében. Kezelést írt elő, egy vizsgálatot meg kell ismételnem, három hét múlva ismét jelentkezem nála. Majd csak megoldódik ez is. Vagy nem.
Holonban jó nagyot sétáltunk a lányommal és Mokával. Elkövettem egy igazi mulasztást, elfelejtkeztem a fényképezőről, amikor egy adott pillanatban öt szebbnél szebb kutyus gyült egy helyre - csuda helyesek voltak, és én csak tátottam a számat.
Alsórákosi-Marika, örültem neked,
Szép napot!
A tegnap délutántól mind errort jelzett az nlc, nem tudtam belépni. Ma délelőtt megcsináltattam az első vizsgálatot. Naná, hogy meggazdagodtam egy diagnózissal, csontritkulás. Na, de nem ettől voltam én rosszul... Folytatása következik.
Köszönöm szépen a köszöntésedet, jó kívánságodat és a rózsákat!
Beszéltem velük. A kisebbik londoni unokám, Lili, amióta utoljára beszéltünk (karácsony előtt) megtanult beszélni! Nagyon meglepett, lelkesen mutogatta a játékait és magyarázta, melyik micsoda! Aztán közvetítette, ki éppen mit csinál. El voltam olvadva!
Egyszer, jól be vagy táblázva...
Hát persze, hogy elvesztettem az időérzékemet, hiszen ma jeles nap van!
Boldog születésnapot kívánok Tanaria ikergyermekeinek, Isten éltesse őket és az anyukájukat is! No persze összes tartozékaikról se feledkezzünk meg!
Számomra még mindig gyerekek, ezért akár becézhetem is őket:
1. Katikának >>>>
2. Tibikének >>>>
A legjobb kívánságaimat küldöm nekik a ködös Albionba.
Tanaria, kérlek továbbítsd nekik!
Szervusztok, jó estét!
Megint elsodortak a tennivalóim, de most itt vagyok!
Rám bíztak egy fordítást, és akkora kihívásnak bizonyult, hogy teljesen elvesztettem az időérzékemet, ráadásul a nálunk már megkezdődött hét is annyira összegabalyodott, hogy éppen most kellett lemondanom a holnapi timráti munkát, mert Tel-Avivba kell utaznom. Holnapután is, ugyanoda, ezért le kellett mondanom egy kezelést és Klárikát is - össze is fog dőlni a világ. Timrátot áttettük csütörtökre, a kezeléseket egy héttel elhalasztottam - szörnyű! Aktív dolgozó koromban sem voltam ennyire elfoglalt ember. A fordítást is folytatom - nagyon izgalmas, majd fel fog kerülni egy honlapra - ha valakit érdekel, majd időben szólok.
Drága Tanaria, tiszteletben tartom döntésedet, alkalomadtán majd megbeszéljük, hiszen "érted haragszom, nem ellened", hogy a költő szavaival éljek. Szívből remélem, hogy minden a helyére kerül, és még a gondolataink is kisimulnak. Így van az rendjén!
Most még elvonulok egy kis időre, majd jövök, amint lesz egy kis időm.
Szép napot!
Most igazán nem értem, miért is vagy most annyira mérges rám? Majd megírom, ha lesz eredmény.
Nem haragszom, nincs amiért, sok mindenben különbözik a véleményünk, és sok mindenben egyezik. Ebben is részben egyezik. De most nincs energiám beszállni ilyen vitába. Örülnék, ha megértenél.
Elterelésnek itt van Anyukám rendezése-gondozása, ami tökéletesen jó erre. No meg az angolozás.
Te csak küldd a képeidet, azok mindig feldobnak.
A selejt bosszúja:
hiszen nem esünk ebbe a csapdába - hiszen sokszor esünk ebbe a csapdába
(Felmondott a lektorom!
)
***
Képeket szerettem volna feltenni, de ismét elmarad. Indulok Klárihoz.
Szép napot és mindenki érezze jól magát! Ez parancs!
Szervusztok, jó reggelt!
Nem is tudom, hogy most az aggodalmam nagyobb, Tanaria, vagy a haragom? Nem akarlak én bántani, Isten ments, de… és most jönnének a
, de visszafogom magam, mert Neked most igazán nem hiányzik se a letolás, se az okoskodás. Tudom, hogy nem akarsz ország-világ előtt beszélni a problémákról, de ha teheted, és időd, hangulatod engedi, írd le kérlek levélben, jó? A kivizsgálás mibenlétét is írd le, kérlek.
***
Előző hozzászólásod első mondata még az előbbinél is vitathatóbb. Ha személyes tapasztalatból mondunk véleményt valakiről, valamiről, az szerintem rendben volna, hiszen láttunk, hallottunk, éreztünk valamit, de még itt is fennáll az elfogultság veszélye. Olvasmányaink is kialakíthatnak egy képet, bármilyen témában, de itt már kettős a veszély: az író gondolatait vesszük át, legtöbbször kritikátlanul. És már ott is vagyunk az emberiség - szerintem - legnagyobb hibájánál, ami az ÁLTALÁNOSÍTÁS, azaz egy bizonyos ember, vagy akár kisebb csoport bűnének, hibájának kivetítése egy nagyobb csoportra, közösségre, NÉPRE! A történelem tele van az általánosítások véres, tragikus következményeivel! Gondolkozz el ezen Tanaria, hiszen nem esünk ebbe a csapdába, és ha nem tévedek, az általánosítás bűnét a kereszténység is elutasítja, legalábbis elméletileg! Elnézést kérek ezért a "kiselőadásért", de nem mehettem el közömbösen a véleményed mellett!
***
Az előbbit fogjuk fel vitaindítónak, jó? Nem személyeskedés, vagy kritika, Isten ments, hanem csakis egy gondolatsor, egy újabb téma, ami mostanában sokat foglalkoztat. Mindannyian elgondolkozhatunk ezen az atombombánál is veszélyesebb emberi gyarlóságon, hiszen akarva-akaratlanul gyakran esünk a csapdájába!
Tanaria, te se haraggal fogadd, hanem barátságom jelének!
(Különben is elterelő hadműveletnek szánom a mostani állapotodból, ami biztosan és hamarosan megoldódik!)
Szegény öreg harcos, ha tudná, hogy mit indított el bennünk!
Jó estét!
Csak az olvasmányaimra alapoztam a feltevésemet: h1rhedtek az orosz tisztek a kegyetlenségükről. Egy jelenetre gondoltam, amikor a tiszt visszaküldi a századából megmenekült egy pár embert a reménytelen harcba...
Hová kalandoztam el? A tegnapelőtt írottakra utaltam.
A sors eldöntötte, hogy elkezdjem a kivizsgálásomat. Megint rosszul lettem, ki kellett hívnom a mentősöket. Ma megindultam... Sikerül, úgy néz ki, ambuláns módon elintézni.
Jó éjszakát!
Folytathattam volna, de majd máskor.
Jó éjszakát!
körök = korok, de végül a körök sem rossz!
***
Ismerős, ugye, Tanaria? Pontosan a Kármel-part nevű vonatállomás és a város déli buszpályaudvara mögött. Remek hely és könnyen megközelíthető. A látvány és a végtelen szabadság hangulata miatt sokak számára a város egyik kedvelt részévé vált.
Egyik előző képen, azt hiszem a másodikon. három egymás melletti szabad szék látszik, leültem a középsőre, bámultam a vizet, a madarakat, sósperecet eszegettem és morzsákat szórtam a verebeknek (egészen körbevettek!) és ez volt eddig a legpihentetőbb óra ebben az évben…
Amint láthatjátok, nem csak számomra!
"Elgondolni is rossz miket művelhetett, ha még mindig ilyen elkötelezett az nyugalmazott tiszt. Elpuhulhatott azért, ha nem vette észre, hogy lencsevégre kapod. Elkalandoztam az este." - idézem Tanariát.
Ugyan már, miket művelhetett? Semmit sem tudunk róla, ezért ne csak a rosszra gondoljunk, lehet, hogy nagyon jó ember, és a sapkáját sem feltétlenül elkötelezettségből viselheti. Esetleg nosztalgiából, például. Vagy az elmúlt körök dicsőségére emlékezik. Nem vette észre, mert vigyáztam, vagy mert… már nem is lát jól. Hiszen szemészeti rendelőben voltunk.
Hová kalandoztál tegnapelőtt este?
***
Még mindig nem derült ki, hogy mitől lett mégis jó a napom?
ETTŐL!
1. -- 2. Hová megy a haifai ember, ha van szabad másfél órája és egy felhő sincs az égen?
3. Nosztalgia-ébresztés. A nemrég emlegetett salátabár a teve alatt, szemben a végtelennel!
4. Szelíd kis hullámok. Hol vannak már a múltheti többemeletesek?
Szervusztok!
Bizony, időre volt szükségem, hogy a különleges tegnapot valahogy feldolgozzam, igazi "carpe diem" nap volt. Lám, ilyen könnyen vonzzuk be a jót - igaz, sajnos, a rosszat is.
A nap rosszul indult. Időben indultam, de a bankomnál lévő - hol működő, hol nem - pénzautomatával bajlódtam - már csak így lehet készpénzt a számlánkra tenni; végül mégis zseniálisan megoldottam, pedig frászom van az összes automatától (géppé redukálják az embert). Emiatt alaposan elkéstem, Klári büntetni próbált, hogy most miattam nem öltözik fel elegánsan a Svájcban legalább 30 éve vásárolt gyapjúkosztümébe, mondtam neki: - Milyen jó, legalább szombaton nem kell ezen törni az agyunkat! Kimondottan orrolt rám, hála Istennek, fel sem vettem - legyen ez az ő baja! (Megfelelő időben telefonon jeleztem a késést, szerintem korrektül jártam el.) Nem is mentünk az ebédlőbe, tálcán hoztam fel neki az ételt, megvártam, hogy egyék, aztán elküldött: tényleg rossz néven vette a késésemet! Maradt másfél órám - hazamenni már nem lett volna értelme, fogtam magam, sétáltam egyet az otthon kertjében és viszontláttam az árnyékban is napozó tulipánt: >>>>,
aztán a gazdag termés örvendeztetett meg, bár ezt a gyümölcsöt nemigen szedik le, többnyire ott, ahol a nagybani termesztése folyik: >>>>
Szép napot!
Jaj, persze! Elgondolni is rossz miket művelhetett, ha még mindig ilyen elkötelezett az nyugalmazott tiszt. Elpuhulhatott azért, ha nem vette észre, hogy lencsevégre kapod. Elkalandoztam az este. Nagyon kedves az a kis kert az otthon udvarában, ha rágondolok a citromvirág illata jut eszembe, ott sokszor vártam rád s közben mindent megcsodáltam.
Igen, nem kéne halasztgatnom az utazást..............., de még nincs tervben.
Jó a carpe diem!
Szervusztok, jó reggelt!
Tévedtél, Tanaria! Szerintem azt kellett volna mondanod, hogy "Oda még egyszer muszáj elmenni." Látod, Alsórákosi-Marika is háromszor volt Izraelben és egyszer sem bánta meg. Ki kellene használnod a még működő nyüzsgési kényszeremet (
), mert vár még a Holt-tenger, Maszada, Akkó, Tiberias és - amit szintén nem bocsátok meg magamnak, hogy kihagytuk: Cfát! És még hány és hány helyen nem jártunk. Tel-Avivnak is sok olyan részén, amit nagyon szeretnél.
Ja igen, emlékszem, persze, hogy emlékszem a repülőtéri "hátbatámadásodra", amikor izgatottan vártam, hogy végre megjelenjél, és Te már Ben Gurion mellszobránál is jártál közben. Pedig időben érkeztem, csak Te jöttél ki túl hamar! Na tessék, most én nosztalgiázok!
***
Indulok Klárihoz, remélem ma jobb hangulatban találom, a tegnap alaposan próbára tette a türelmemet. Szegénykém, neki is lehetnek rossz napjai! Jut eszembe: nem reagáltál a tisztisapkás öregúrra, pedig nagyon igyekeztem, hogy titokban megörökíthessem! No és a tulipánok??? Potyára hoztam őket?
Kora délután ismét utazom. Natania mellett, Nordián a drága Kertész Lillyre emlékezünk a sírjánál, halálának első évfordulóján.
Lassan elő kell már vennem azt a nagy erdélyi fotóalbumot, hogy újraélhessem májusi utazásunkat. Kolozsvár, Nagykároly, Petrozsény, Sarmisegetuza - ismételt nosztalgikus kirándulás, ha már Alsórákosi-Marika nem segít nekünk betartani a kronológiai sorrendet, pedig az ő barangolásai sokkal, de sokkal érdekesebbek voltak!
Minden az idő függvénye, megint egy halom munkát kellene elvégeznem, csak halogatom egyik napról a másikra… De jó nyugdíjasnak lenni!
Szép napot! A mai jelszó is: Carpe diem!
Szép estét!
Gyönyörű nosztalgikus séta Jeruzsálemben.
Persze, hogy emlékszem a szemklinikára való látogatásunkra. Milyen jó volt ezelőtt egy évvel, mert a nagy utazás még előttem volt. Ámbár ezelőtt egy évvel anyósom is itt lábadozott..., de végig azzal biztattam magam, hogy milyen nagyszerű élmények várnak rám. Most mosolygok, mert eszembe jutott a találkozásunk a repülőtéren. Emlékszel? S utána a salátázás a tengerparton. Istenem, de szép volt!! újra meg kell köszönnöm neked ezt a megismételhetetlen élményt!
A tegnap kérdezte az unokaöcsém, milyen volt Izraelben. Mondtam: Oda egyszer muszáj elmenni. Tudod, ő is nagyon szeret utazni, és nyitott szemmel jár. Most is egy nagy utazást fejezett be Kolozsváron. Végig követtem a fb-n. Svájc-Franciaország- Spanyolország-Olaszország.
Jól elkalandoztam.
Jó éjszakát!
1. Szinte kimaradt a szent helyek fölött köröző madárraj.
2. Most látom, hogy a másik kupolát, az Al-Aksza mecsetét, nem is fényképeztem. Lássuk talán egy régebbi fotón. Ezt találtam - nézd a dátumot, Tanaria!
***
További szép napot-estét kívánok!