Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Vízhajtót szedek, szívelég
Létrehozva: 2007. december 5. 15:14
Sziasztok!
Azokkal szeretnék tapasztalatot cserélni, akik vízhajtót szednek.
Hogyan tudjátok a vízhajtással kiürülüt ásványi anyagokat pótolni a szervezetben?
Nektek milyen nehézségeket okoz a vízhajtás, pl:gyengeség, fáradékonyság...
A szívelégtelenséget, ti hogyan élitek meg?
Köszönöm ,ha megtisztelsz a bizalmaddal!
Azokkal szeretnék tapasztalatot cserélni, akik vízhajtót szednek.
Hogyan tudjátok a vízhajtással kiürülüt ásványi anyagokat pótolni a szervezetben?
Nektek milyen nehézségeket okoz a vízhajtás, pl:gyengeség, fáradékonyság...
A szívelégtelenséget, ti hogyan élitek meg?
Köszönöm ,ha megtisztelsz a bizalmaddal!
Együtt érzek veled édesanyád elvesztése miatt, én is korán elvesztettem éedsanyámat.
Talán aki nem olvasta annak leírom mégegyer, az én családomban is van aki a vízhajtót szedi, és Ő a Bérestől szed mellé vitamin készítményt.
amíg olvasgatunk, elterelődik a betegségünkről a figyelem.
LEGYEN SZÉP NAPOTOK!
Boglárka meghatottan álldogált az ágy lábánál, egy kopott karosszék mellett. Kezét az öregember tenyerébe csúsztatta, s halkan suttogott. - De hiszen ez a Télapó otthona! - és szinte hallani vélte a rénszarvasok húzta szán dallamos csengőit.
- Bizony! - mondta Kapusi bácsi. - Ha ránézek erre a képre, nekem is gyakran eszembe jut a Télapó. Néha úgy érzem, mintha én ülnék a szánon, s száguldanék csilingelve, egyenesen ide... a gyerekekhez...hozzád...
- Na, elég az ábrándozásból! - váltott hirtelen hangnemet az öregember. - Ideje hazamenned! Gyere, elkísérlek! Gyorsan sötétedik, édesapád már biztosan vár.
Valóban, Boglárka apja a kertkapuban álldogált.
- Adjon Isten, jó estét! - üdvözölte meleg hangon Kapusi bácsit, s eszébe jutottak szülei, akik hajdanán ugyanígy várták őt téli estéken a ház előtt. Mert az öreg Kapusi bizony őt is a térdén ringatta valamikor, s ő hosszú, boldog estéket töltött nála, csodálatos történeteit hallgatva.
- Jó estét neked is, fiam! Aztán mit hoz a Télapó ennek a kis fruskának? - bökött Kapusi bácsi a házba szaladó kislány felé. - Mert nagyon várja ám a holnapot!
- Tudom - sóhajtott Boglárka édesapja. - Egy óriási babára vágyik. Nagyon csalódott lesz szegény, mert sajnos nem vehetjük meg neki. Tudja Kapusi bá', a gyárnak nehezen megy, kevés a munka, és hát meg kell néznünk alaposan, mire költjük a pénzt. Ilyen drága babára sajnos most nem telik. Talán jövőre.
- Pedig hát szomorú lesz a kisasszony a hőn áhított baba nélkül - mondta elgondolkodva Kapusi bácsi. - De talán a Télapó majd megkönyörül rajta - tette hozzá rejtélyesen. - Na, minden jót fiam, és nyugodalmas jó éjszakát!
- Minden jót! - búcsúzott az édesapa is, és szeretettel nézett a lassan elbicegő öreg után. "Gondolkoztál-e már azon, hogy a Télapónak ki ad ajándékot?" ötlöttek föl hirtelen Kapusi bácsi egykori szavai. Eszébe jutott az a hosszú, emlékezetes éjszaka, amikor órákon keresztül faragta a Télapónak szánt sípot. De régen is volt már!
- Képzeld! - fogadta a felesége, mikor belépett a házba. - Ez a lány a fejébe vette, hogy ajándékot készít a Télapónak! Talán azt hiszi, hogy így biztosan megkapja a babát.
Az édesapa elmosolyodott.
- Hagyd csak, hadd csinálja! Legalább megtanulja, hogy nemcsak kapni jó, de ajándékozni is legalább akkora öröm.
Boglárka nagy odaadással dolgozott egész éjjel. Egy rajzlapot vett maga elé, és a Télapó otthonát, a fehéren szikrázó, havas tájat festette meg. A kép közepén ott pompázott a rénszarvasok húzta szán, rajta a vidáman integető, piros ruhás Télapóval.
Mikor elkészült, óvatosan belegöngyölte a képet a csizmájába, és a csillogóra tisztított lábbelit a ház ajtaja elé tette.
Másnap reggel Boglárka izgatottan rohant öreg barátjához.
- Kapusi bácsi! Kapusi bácsi! Nézd csak, megkaptam a babát!
- Igazán gyönyörű - dicsérte az öregember. - Majdnem olyan szép, mint te vagy.
Boglárka titokzatosan odahajolt Kapusi bácsihoz. - Én is készítettem ám egy ajándékot a Télapónak! Hogy ne érezze olyan egyedül magát! De most szaladok! - mondta, és már fogta is a kilincset. - Megmutatom a többieknek is a csodálatos babámat! Csókolom! - intett, és már ott sem volt.
Az öreg Kapusi derűsen nézett az önfeledt kislány után. Egy darabig még álldogált az ablakban, gyönyörködött a behavazott tájban, majd hálószobájába ment és kedvenc karosszékébe telepedett. Pillantását az ágy fölötti falra vetette.
A falról hiányzott a kép.
Helyében egy gyermeki elfogulatlansággal festett papírlap függött: egy téli táj, középen a vidáman integető Télapóval.
- Hosszú ideje ez a legszebb teled, Télapó! - suttogta maga elé Kapusi bácsi, és a meghatottság könnycseppei lassan gördültek alá évgyűrűktől barázdált arcán.
Talán egy kis kedv csinálónak olvasgassunk kicsit
És a Télapónak ki ad ajándékot?
- Kapusi bácsi! Kapusi bácsi! Már csak egyet alszunk, és itt a Télapó! - rontott be lelkesen a kis ház ajtaján Boglárka.
- Szervusz, kislány! - köszöntötte az öregember, elnézően mosolyogva Boglárka szeleburdiságán. - Gyere ide és mesélj, mit kértél a Télapótól!
Boglárka fürgén odaszaladt az öreg Kapusihoz, és kényelmesen az ölébe fészkelte magát.
- Nagyon jó voltam az idén - mondta, és ujjain számolni kezdett. - Jól tanultam, jól is viselkedtem, sokat segítettem anyunak és apunak, mindig szót fogadtam - itt egy kicsit megakadt a felsorolásban -, vagy legalábbis majdnem mindig - helyesbített -, de azért igazán jó voltam, és ... és most biztosan megkapom, amit szeretnék...
- És mit szeretnél?
- Egy csodálatos, nagy babát. Akkora mint én - tárta szét apró kezeit a kislány - gyönyörű szőke haja van, kék szeme, és ... és meglátod, nagyon megszereted majd te is.
- Aztán arra gondoltál-e már, hogy a Télapónak ki ad ajándékot? - kérdezte váratlanul Kapusi bácsi.
- A Télapónak? - csodálkozott Boglárka. - De hát neki nem kell ajándék, hiszen tele van a puttonya mindenfélével. Azt vesz ki belőle magának, amit csak akar.
- Azért az nem úgy van ám, Boglárka! A Télapó egész évben gyűjti a sok ajándékot a gyerekeknek, tömi tele a puttonyát. A végén aztán semmi sem marad neki, hiszen nem magáért gyűjtöget, hanem a gyerekek örömére. Te szeretsz ajándékot kapni, Boglárka?
- Igen, nagyon!
- Na látod! Szegény Télapó is biztosan örülne, ha valaki gondolna rá. De hát a Télapónak ki ad ajándékot!? - ismételte meg a kérdést Kapusi bácsi, és mosolygó szemmel, várakozva nézett a kislányra, aki láthatóan elgondolkodott a hallottakon,
- Szegény Télapó! - mondta kisvártatva Boglárka. - Tényleg nagyon rossz lehet neki!
- Gondold csak el - folytatta az öreg -, milyen magányos lehet a Télapó egész évben. Még a gyerekek se gondolnak rá, csak ilyenkor, amikor ajándékot várnak tőle! Aztán ha megkapták - el is felejtik hamar, mintha ott se járt volna.
- Jó estét, Kapusi bácsi! - nyitott be az ajtón váratlanul egy magas, bajuszos fiatalember, furcsa, kis zöld kalapban. - Mit szól, milyen szép fehér telünk van! Így aztán biztosan idetalál a Télapó a szánjával, igaz-e kislány!
- Szervusz Kálmán! - köszöntötte az öreg. - Mi járatban erre, hol még a madár sem jár? Legfeljebb csak ilyen pelyhes kiscsibe - pillantott Boglárkára szeretettel.
- Csak benéztem, hátha meggondolta magát a festmény ügyében.
- Nem eladó! - rázta meg a fejét Kapusi bácsi.
- Ugyan már, minek az a téli tájkép magának, mikor itt van az igazi, hamisítatlan hórengeteg! Csak ki kell néznie az ablakon!
- Mondtam már neked Kálmán, hogy ez emlék apámtól. Ez az utolsónak festett képe maradt csak meg az egész gyűjteményből.
Ezt pedig nem adom el.
- Hát, ha mégis meggondolná magát, csak szóljon! Tudja, hogy bármikor jó árat adok érte - mondta a fiatalember, majd megemelte kalapját és távozott.
- Milyen képről beszéltetek? Megnézhetem? - ugrott fel Boglárka.
- Gyere, megmutatom.
A szomszéd szobában Boglárka még sosem járt. Egyszerű kis szobácska volt, középen, a fal mellett egy öreg, rozoga ágy terpeszkedett méltóságteljesen, felette egy festmény, díszes keretben. A kép egy téli tájat ábrázolt. A szikrázó hóval borított fenyőfák büszkén ágaskodtak az ég felé, s a magasból letekintve őrizték a fehérben pompázó dombokat.
Örülök, hogy apukádnak sikerült a szív műtétje?
És azóta hogy van?
11 éve volt az én szívműtétem és eddig azt mondhatom én is jól voltam, viszonylag.
De a nyáron kezdődtek a problémák, szédülés, eszmélet vesztés,...
akkor írták fel a vízhajtót.
Nyáron sokkal nehezebben viseltem , most talán valamivel könnyebb.
Nem bírom a meleget.
A szívelégtelenség hozza magával a többi betegséget is.
Vese, tüdő, máj betegségeket, mivel a szervek nem kapnak elég oxigénnel telített vért.
Jobbulást apukádnak!
Még is miről ír?
Mit találhatunk meg benne?
A hajam csomókban hullik, a körmöm szakadozik, és azt gondolom ez a vízhajtással kimosódott vitaminok, és ásványi anyagok hiánya okozza!
Ezért is gondoltam ,hogy indítom a topicot, hátha tunánk egymáson tanácsokkal segíteni!
De ha "csak" kibeszéljük magunkból a bajunkat , már szerintem az a lelkünknek is segítség.
Mert sokszor bizony jól esne elmondani valakinek, hogy milyen nehéz nekünk, de nem tesszük, mert szégyeljük, mert azt hisszük akkor nyavajgósnak fognak tartani bennünket.
Én legalább is így vagyok vele.
Megosztanám veletek amit én kaptam tegnap segítségül.
A vízhajtót mindíg reggel vedd be, feküdj le,és helyezd magad vízszintbe.
Lábaidat póckold fel.
A vízhajtás így lesz a legeredményesebb.
A káliumot mindíg délben vedd be.
Napi 2liter folyadék, ha vízhajtós napod van akkor is.
Ha zsibbad a lábad, az a magnézium hiányát jelzi, igyál magnézium pezsgő tablettát.
Egyenlőre ennyit tudtam meg.
Talán segít valakinek.
Nekem már segített!
Nagyon sajnálom, hogy ilyen beteg vagy!
Küldök Neked is MIKULÁST holnap reggelre!
Kitetted a csizmádat?
Jó éjszakát !
Köszönöm szavaitokat!!
Sok jót holnapra nektek a Mikulástól!!
Nekem a fejemben sok az agyoedema. A jobboldali agykamráim egy időben össze voltak nyomódva úgy, hogy a baloldalam egy ideig nem működött. Szteroid infúziókat kaptam Mannisollal "karöltve". A szteroidok miatt híztam rengeteget.
Most is, ha jobban elfáradok, a bal oldalamon érzem a gyengeséget, stresszeléskor a baloldalam remeg... ezt az én esetemben az agyoedemáknak tudják be és az izotópoknak, melyek a fejemben "dolgoznak" még a hónap végéig.
Ha az oedemák ismét növekedni fognak, megint kezdődik elölről ez az egész.... csak valahogy mindig bízom a pozitív változásokban, mert 42 éves vagyok.
Nagyon sajnálom, hogy ilyen fiatalon veszítetted el Édesanyádat!
Fogadd részvétemet. 
46 évesen bizony még nem kellett volna meghalnia!!!
Édesapám most 86 éves, 10 évvel ezelőtt volt egy többórás bypas műtétje.
Hála Istennek sikerült, Azóta persze rengeteg gyógyszert szed, többször volt kórházban, de valahogyan mindig kilábalt a súlyos állapotból.
Ő is szed vízhajtót, de rendszeresen tartja a kapcsolatot a kardiológusával.
Azért minden esetre megkérdezem mennyit szed naponta, mert ez tényleg veszélyes lehet.
Köszönöm!!!
Puszi
A jobboldali szívgyengeség tünete a kéz, láb dagadás, éjjeli kimászkálás, fekve deréktájon gyűlik a víz.
A baloldali gyengeség, főleg infarktuson átesett betegeknél ill. koszorúér elégtelenségben jellemző. A víz ilyenkor a belső szervekben áll meg: tüdő, vese.... és halmozódik, végül fulladáshoz vezetve...
Apu májusban esett át bypass műtéten. Balszívfél gyengesége van, kétféle vízhajtót szed, váltva naponta.
Köszönöm!
Igyekszek!
Nagy mértékben szerintem ez az állandó nagy dózisú vízhajtó adta a végső löketett a szívének é sezért nem bírta tovább!
NAGYON VIGYÁZZATOK MAGATOKRA!!!
Kérdezzetek meg mindent az orvosoktól, ne érezzétek kényelmetlennek, ez a dolga , hogy tájékoztasson!!!
Ha pedig nem érzitek igazán ellátottnak magatokat, váltsatok orvost bármi áron!!!
Puszi
És semmi baj, ha "kikívánkozott belőled"
Talán tanulhatunk is az esetből!
Bár ez gondolom nem az édesanyád hibája volt, hogy nem tudták mi a baja!
Vigyázz magadra!
Sziasztok!
Nagyon megrendítő , fájó emlékeket idéz fel bennem ez a topic!
Elmesélek valamit, azért, hogy minden hasonló helyzetben levőt figyelmeztessek!
Édesanyám 20 éves korától kezdve volt asztmás , és pajzsmirigy alulműködése volt!
Volt sok fulladásos panasza, ezekre végül mindíg a szteroidot találták az orvososk végső megoldásnak!
MAgától értetődik, hogy a szervezetének nem éppen a legjobbat tette, még akkor sem ha időszakosan megszüntette a fulladást!
Az utóbbi időben , években szépen be volt állva az összes gyógyszere, tényleg nem volt szinte semmi gond!
Majd 1 éve lesz most decemberben, mikor már édesanyám betegeskedni kezdett.
Szilveszter napján ügyeletbe kellett mennünk, mert nagyon fulladt, mondanom se kell, hogy előtte a karácsonyt se éppen vígan töltötte!
Január végén tüdőembóliával kórházba került, 3 hetet volt a belgyógyászaton!
HArmat gyengén, oxigén palackon, stbb....
3 hét után oly gyengén, hogy az ágyból nem bírt kikelni kiadták! Több hétnek, vagy 2 hónapnak is talán el kellett telni, mire egyedül öltözött, mozgott, zuhanyzott!
Ettől kezdve, hogy tüdőembóliája volt, szedett véralvadásgátlót, vízhajtót, szívgyógyszert stb..
Ezelőtt soha sem ilyenket!SOHA SEM!!!!!!
El kell mondanom, hogy olyan állapotban volt, hogy se éjjel , se nappal nem tudot egy percet se aludni, teljesen kikészítették az új gyógyszerek, sőt a legjobban az, hogy hozzányúltak a már beállított pajzsmirigy gyógyszeréhez!
Ez pedig azt eredméynezte, hogy pajzsmirigy hormon megvonása lett, és így olyan lett, mint amilyen a kábítószereseknél, alkoholistáknál szokott lenni, mivel az eddigi adagja meg volt vonva!
Értelmét ma sem látm, hogymiért nyúltak a gyógyszeréhez!
Idővel, mikor emelték ezt a gyógyszert kezdett rendeződni, de el lehet gondolni, hogy idegileg is már mennyit tűrhetett Anyukám már ekkorra!
Majd május végén ismét kórházba került , fulladással, ezúttal a Tüdőosztályra! 1 hét alatt az oxigén segítségével a fulladása megszünt, de olyan nagy mértékben felhalmozódott benne a víz, hogy nem engedték haza!Végül közölték, hogy nem biztos, de lehet, hogy megint tüdőembóliája lett!
Mondanom sem kell, hogy ismét nagyon gyenge lett!
Soha sem panaszkodot fájdalmakra, mindíg tartotta magát, de idegileg nagyon kikészítette az nagy teher , amit hordania kellett!Egész testében vizes volt, lábai, hasa leginkább!
Se gyógyszeres, se szuris megoldással nem mozdult meg a víz, vagy ha ment is pillanatok alatt visszatermelődött!
1 egész hónapon át minden áldott nap, nagy mennyiségben tabletta és nagy mennyiségben szuri formájában kapta a vízhatót!
Mellé SEMMILYEN vitamint!!!
Az orvos közölte, hogy 10 nap és ki fog menni a víz, csak ez egy lassú folymat, mert Édesanyám szive nagyon gyenge!
De nyugodjunk meg, ki fog menni a víz!
Pénteken végre hazajöhetett hétvégére, és a kórházból szurikkal felszerelkezve, indultunk boldogan haza a 2 "szabad"napra!
Másnap szombat reggel fél 8kor, június 30-án Édesanyám Meghalt!
Szívelégtelenség a halál oka!
Felfoghatatlan dolog, hogy egy fiatal 46 éves nő, aki rendszeresen járt vizsgálatokra fél év alatt ilyen mértékben leépüljön (ez alatt a gyengeséget értem, nem pedig mást), és meghaljon.Rendszeresen járt szívultrahangra, EKG-ra stb.. Ezekből a vizsgálatokból pedig sose derült ki, hogy a szive ennyire beteg??????????????????A boncolás után az orvos, azt mondta , hogy a szívének bal oldala teljes mértékben el volt halva, mely kb. 5 halálnak felelne meg!Szóval én csak azt javaslom, hogy a vízhajtózással nagyon kell vigyázni!Nem szabad félvállról venni, és csak úgy bekapkodni, vagy éppen kihagyni, mert egyik sem vezet jó útra!
Olyan sok MIÉRT?? van az emberben, de nem érdemes belegondolni, mert válaszokat sose kapunk!
Elnézést, de ez kikívánkozott belőlem!
Jó egészséget!!!!!!!
Nekünk felnőtteknek is nehéz elviselni a betegséget, hát még egy pici lánynak milyen nehéz!
Mennyi lemondás kel neki az életben!
Biztatnak valamivel az orvosok?
Régóta vannak ilyen problémái?
Ezt a verset a kislányodnak küldöm
Czeglédy Gabriella: Télapó az úton
Szarvas húzza szélsebesen
Télapóka szánkóját.
Száguld a nagy hómezőkön,
el is hagy már hét határt.
Ajándékok szépen, sorban
a hatalmas zsákokban.
Télapóka becsempészi
a cipőkbe suttyomban.
Sietős az útja nagyon,
rövid már az éjszaka.
Várja őt az ablakokban
még sok üres kis csizma.