Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Skizofrénia
Létrehozva: 2006. november 6. 14:29
Sziasztok! Egy éve állapítotották meg nálam a skizofréniát. eleinte pánikbetegségre gyanakodtak, aztán kiderült, hogy mégsem. Sajnos úgy tűnik egész életemben gyógyszereken kell élnem. Ráadásul ezeknek van mellékhatásuk is. Ami elég kellemetlen. Küszködik más is ilyen problémákkal? Van még valaki aki amitrexet szed? Örülnék, ha megírnátok tapasztalataitokat, ki hogy tudja elfogadni, hogy csak gyógyszerekkel működik jól az élet.
Igen, a remegés is testi tünet. El kell, hogy szomorítsalak... ha nem tudsz hatásos és jó pszichoterápián részt venni, akkor sajnos életed végéig kell szedni a gyógyszert. Ellenkező esetben súlyosbodik az állapotod, s gyógyszerrel sem lesz kezelhető. Anyu abbahagyta 3 éve a gyógyszereket, s kezelésre sem volt hajlandó menni. Az elmúlt egy év pokol lett a környezetének is
Gyermeket vállalhatsz szerintem minden gond nélkül. Bár a gyógyszer mellékhatását nem ismerem.
Most mennem kell, de holnap szívesen írok. Nézd meg addig a másik topicot (ott ajánlottak nlc-s szakértőket is a témában azt hiszem) mert én nem vagyok orvos, csak egy szerencsétlen aki nem mert szembeszállni egy ilyen betegséggel szemben.
Igen, vannak testi tüneteim, ha a lábjárást és az iszonyú kézremegést annak lehet venni. reggel mikor felkelek alig bírom meginni a kávémat
de hozzá kell tennem az egészhez azt is, hogy mióta szedem a gyógyszereimet, teljesen normális életet élek. nincsenek hangok, nincs féltékenység, harmónikus a kapcsolatom a párommal és a világgal. Csak azzal nehéz megbarátkoznom, hogy míg élek gyógyszert kell szednem? Mi van ha súlyosbodik az állapotom.........és ha gyereket szeretnék? 32 éves vagyok........
sok kérdésem van amit senki nem tud megválaszolni. nem lehet tudni meddig kell a gyógyszer, meddig leszek ilyen jól, abbahagyhatom -e valaha.......
Látod, így már megértem... ez már tényleg diagnosztizálható skizofréniának. Testi tüneteid is vannak? (állandó láb és kézjárás, kényszeres ide-oga mozgolódás, mintha állandóan csinálni szeretnél valamit).
A legfontosabb, hogy szedd a gyógyszereket. El kell menni egy pszicho-terápiára (ez nem pszichológus, és nem is gyógyszeres kezelés) ahol a terapeutával együtt megkeresitek a betegséged okát. Nagyon fontos, hogy a "normális" én állapotodban gyógyítsd Önmagad, és tanítsd Magad, hogy azok hangok és alakok nincsenek. És ami a legfontosabb: megtanulni, hogy ne csináld az soha, amit azok a mások akarnak Tőled. (anyu így ugrott ki az ablakon
 
A párod nagyon nagy segítség lehet, hogy melletted égy megnyugtasson, és segítsen, hogy ne félj, ne rémülj meg.
amúgy a skizofréniának (tudtommal) nincs klasszikus fajtája.
Vagy álomvilágban élsz, vagy nem, amiből néha visszajössz a valóságba. De a skizofrén nem tudja, hogy a két világ különbözik, így nem is érti a szembesítést sem. Végső stádiumban már kezelhetetlen a beteg.
Azért várom, írd le, hogy milyen tüneteid vannak még? Nekem anyukám 2 hónapja ebbe halt bele. Mindent tudok a betegségről.
Nem diagnosztizálni szeretném, hanem segíteni, ha valóban ez a bajod.
Ez féltékenység... saját magadtól való félelem, hogy nem vagy elég jó a párodnak. Lelki probléma, amit jó lenne, ha megoldanál Magadban. De ez még nem skizofrénia.
Olvasd el a topicot, aminek az elérhetőségét bemásoltam ide. Ott vannak a skizofrénia tünetei.
nem a klasszikus skizofrénia. A skizofréniának rengeteg fajtája van és hála istennek egy enyhébb változat....
Sajnos kitaláltam hogy a páromnak van valakije. És ez lett a mániám...szörnyű dolgokat műveltem vele, pedig nem adott rá okot.....nagyon hűséges típus...majdnem rá is ment erre a kapcsolatunk.......
http://www.nlcafe.hu/forumkifejt.php?id=6&forumid=120054
Itt olvashatsz valós esetekről, tünetekről.
én csak közvetlenül, igen felületesen hallottam a skrizoféniáról, (egy kolleganőm családjában fordult elő), így jó tanáccsal nem szolgálhatok, de igen jó jelnek tűnik nekem, ha a betegségedet "elfogadtad", tudomásul vetted, beszélsz róla.
Sok erőt és (ami úgy tűnik nekem a legfontosabb az ilyen betegségnél) megértő, szerető családot kívánok a betegséged megéléséhez/túlélséhez/legyőzéséhez!