„A monogámia megvéd a HPV-től?” – 6 tévhit a méhnyakrák-megelőzésről

1. „Engem nem érint a HPV-fertőzés, hiszen már nem élek házaséletet”

Az új fertőzések 75 százaléka valóban a 15 és 24 éves korú nők között fordul elő, és méhnyakrák leginkább a fiatal-középkorú nőket, így a családokat támadja, azonban a vírus a szervezetben a menopauzát követően, és még jóval később is jelen lehet. Tehát a szexuálisan aktív életszakasz lezárása vagy szüneteltetése önmagában nem jelent védettséget, miközben valóban többnyire nemi úton terjedő fertőzésről van szó.

2. „Óvszert használunk minden együttlétkor, így védett vagyok”

A condom alkalmazása valóban a biztonságos nemi élet egyik fontos pillére. De nem véd meg mindentől, így például sajnos a Humán papillomavírus fertőzéstől sem. Az óvszer ugyanis nem takarja a genitáliák egész felületét, ráadásul a kórokozó a nyálkahártya-kontaktus mellett bőr-bőr érintkezéssel is terjedhet. Az óvszer használatát e tény mellett is természetesen határozottan tanácsoljuk, de ne feledkezzünk meg arról, hogy az önmagukat így védőknek is javasolt a HPV-szűrés és akár a már online rendelhető, otthon is elvégezhető HPV-teszt.

3. „Ő az első férfi az életemben, és teljesen egészséges, nincs mitől tartanunk”

Sajnos, erre is azt kell mondjuk, hogy hiedelem. Hiszen nem tudható, hogy a partner korábban kivel volt intim kapcsolatban, és az, hogy nincsen panasza, nem jelenti azt, hogy biztosan vírusmentes. Ugyanis a férfiak 64 százaléka tünetmentes hordozó. Sőt, akár őket is megbetegítheti a HPV-vírus, hiszen nem csak a nőknél okozhat kóros sejtburjánzást, akár rosszindulatú elfajulást. Miközben azt is tudjuk, a nők valóban veszélyeztetettebbek, mert ez a kórokozó a női nyálkahártyába könnyebben képes bejutni.

4. „Monogám kapcsolatban élek, nem is kell gondolnom a HPV-re”

Talán ez a legelterjedtebb téves feltételezés a méhnyakrákért csaknem száz százalékért felelős HPV-fertőzéssel kapcsolatban. Hiszen – mint már mondtuk – a partner korábbi együttléteiben is megfertőződhetett, és tünetmentes vírushordozóvá válhatott. Ahogyan a nő szintén találkozhatott előző kapcsolatában a vírussal, ráadásul az ő esetében is akár éveken át jelen lehet úgy a kórokozó, hogy nem is tud róla, ugyanis nem okoz panaszt. A fertőzésre ilyenkor csak a HPV-teszt deríthet fényt.

5. „Szemölcsök vannak a bőrömön, ez a méhnyakrák előszobája”

Erről szerencsére szó sincs. Miközben a bármilyen testtájékon megjelenő szemölcs valóban HPV jelenlétére utalhat a szervezetben. De nem egyetlen kórokozóról van szó, hanem egy egész víruscsaládról, amelynek már több mint száz különböző fajtáját azonosították. Sőt, azt is, hogy ezek közül melyek tartoznak a magas rizikójú csoportba, azaz melyek okozhatnak méhnyakrákot. Ezért azt tanácsoljuk, aki szemölcsöt, karfiolszerű elváltozást fedez fel a bőrén, forduljon szakorvoshoz, és ilyenkor indokolt az (akár otthoni) HPV-teszt elvégzése is, amely a vírustörzs beazonosítására szintén alkalmas, és – a kutatások szerint – a citológiánál pontosabb és hatékonyabb eredményt ad.

6. „Vannak már otthon is elvégezhető tesztek, nem kell nőgyógyászhoz mennem…”

Valóban hozzáférhető korszerű, akár otthoni önmintavételre is alkalmas HPV-teszt, de ezek a fertőzést állapítják meg, tehát javasolt fertőzés esetén a nőgyógyásztól a szintén korszerű biomarker vizsgálat kérése, amely megállapítja, hogy műtétre is szükség lehet-e, azaz fennál-e olyan szövettani elváltozás, amelyből rák is kialakulhat. (Fontos megemlíteni: a HPV és biomarker tesztek a súlyos rákmegelőző esetek és a rákok gyakorlatilag 100%-át tudják azonosítani.  Ezzel szemben a citológia a rákos eseteknek akár a 30%-át nem fedezi fel, a rákmegelőző műtendő eseteknek pedig közel 50%-át véti el.) Emellett az évenkénti nőgyógyászati kontroll továbbra is indokolt, hiszen ilyenkor nem csupán a citológiai szűréshez vesz mintát a szakorvos, de a klasszikus nőgyógyászati vizsgálat mellett például áttapintja az emlőket, és szükség esetén ultrahang- készülék is a rendelkezésére áll.