Kakaó vagy forró csoki?

Van egy lényeges különbség a kakaóital és a forró csoki között. A kakaóvaj. Ez az ehető, természetes növényi zsiradék a kakaóbab egyik alkotóelme, amit legtöbben a kozmetikumok világából ismernek, mint kiváló hidratáló és ránctalanító anyagot. A szépségiparban eredeti állapotában és különféle krémek, szépészeti szerek összetevőjeként is igen elterjedt a használata, hiszen bársonyos tapintást ad, jól kenhető, könnyen felszívódik és kitűnő alapanyag különféle krémek készítéséhez.

Ezt a halványsárga, kakaó ízű anyagot közvetlenül a kakaóbab “szüretelése” után nyerik ki sajtolással. Ekkor válik el egymástól a kakaóvaj és maga a tiszta kakaó, amit porított formában vízzel vagy tejjel, édesítőszerrel vagy cukorral ízesítve gyakran fogyasztunk reggelenként.

A kakaóital tehát a zsiradékban szegény, kakaóvajtól megszabadított tiszta kakaóból készül, és ebből a szempontból egészségesebb is a forró csokinál, amelyben a jelenlévő kakaóvaj olyan olajsavakat tartalmaz, amik a szív-és érrendszeri betegségek kialakulását elősegítik.

A forró csokoládét – mint a neve is mutatja – csokoládéból “főzik”. A csokoládé a tiszta kakaópor és a kakaóvaj elegye. Igazából a kakaóhoz utólag adott kakaóvaj adja meg a csokoládé krémes, egységes állagát. A vaj épp 35-37 Celsius fokon – ami megegyezik az emberi test normális hőmérsékletével – kezdi elveszteni szilárdságát, ezért van az, hogy a szánkba véve szép lágyan és érzékien elolvad el a csoki. A forró csokoládét, amelyet bögréből kortyolgatunk, ugyanilyen csokirudacskákból olvasztják, amik már eleve tartalmazzák a kakaót, cukrot és az már említett kakakóvajat is.