Öngondoskodás

Ennyibe kerül az oskoláztatás

Az éve vége felé közeledve szokás számadást készíteni és egy kis jövendölésbe bocsátkozni az előttünk álló esztendő kilátásairól. Jelen esetben a számadást szó szerint értjük, hiszen azt vennék szemügyre, hogy idén mennyi pénzt fordítottunk átlagosan egy gyermek iskoláztatására.

Az évzáró kasszaszemle és a következő évre vonatkozó költségvetést áttekintésének, véglegesítésének ideje a december. A családi büdzsékben általában a legkomolyabb kiadási tételek a gyermekekhez kötődik – nem számítva mondjuk egy nagyobb értékű autó vagy ingatan vásárlását. Bár különleges esetekben még ezek is kevesebbe kerülhetnek, mint egy tandíjas intézményben az iskoláztatás. Most azonban nem az ilyen szélsőséges példákat szeretnénk sorra venni, hiszen erről egy korábbi cikkünkben írtunk, hanem azokat a költségeket, amik egy átlagos család átlagos iskoláztatású gyermekéhez kapcsolódnak.

Ennyibe kerül az oskoláztatás

Költségek év közben és évkezdéskor

Az iskolába járatásnak van egy évente egyszer ismétlődő eseti tétele: az iskolakezdéshez kapcsolódó kiadások. A beiskolázás költségei természetesen iskolatípusonként változó nagyságrendűek: a legkevesebből az általános iskolásokat “stafírungozhatjuk ki”, a legtöbbet pedig a főiskolás, egyetemista diákok viszik el a háztól, különösen gólya korukban, amikor az első évfolyamot kezdik meg a felsőoktatási intézményekben. Az általános iskola kezdése átlagosan 48 ezer forintjába kerül gyermekenként a szülőknek, egy egyetemista fiatal évkezdéséhez pedig 124 ezer forintot kell áldozni egy 2014-es felmérés szerint. A középiskolások ennek nagyjából a felébe, 64 ezer forintba kerülnek. Ezek a szeptemberi kiadások, amikor nem csak az esetleges tandíjra, különórákra, utazásra és menzára kell költeni, hanem új cipő, táska, ruha kell, így ennél fogva ilyekor több az iskolával kapcsolatos kiadás. Ez utóbbi tételek a teljes beiskolázási költség 70 százalékát is kitehetik.

Azonban nem lesz látványosan kevesebb a kiadás az év többi részében sem: iskolaév maradék hónapjainak költségeit arányosan elosztva egy általános iskolás 38 ezer, egy középiskolás 55 ezer egy egyetemista vagy főiskolai hallgató pedig 113 ezer forintot visz el a háztól. Év közben ugyanis felmerülnek olyan kiadások is, mint az osztálypénz, a tanulmányi kirándulások és táboroztatások költségei, és persze a fogyóeszköznek számító tanszerek, felszerelések és ruházat pótlására fordított összegek. A felmérés szerint mindezek többe kerülnek a falun élő családoknak – mivel a beszerzésük miatt gyakran utazniuk kell.

Az iskoláztatás költségeire már születéskor gondolni kell

Egy gyerek iskoláztatása tehát jelentős kiadásokat jelent a családoknak, a legtöbb helyen pedig nem is egy, hanem kettő vagy több gyermek oktatásának kell a pénzügyi fedezetés előteremteni. A ma körülmények között egy átlagos háztartás erre csak úgy képes, ha már jóval az iskolaévek kezdete előtt, a gyermekvállalás szándékának megszületésekor előrelátóan el kezd takarékoskodni e célra. Természetesen “menet közben” is kaphatnak segítséget az ilyen jellegű kiadásokhoz a szülők: az önkormányzati támogatástól kezdve a diákhitelen át több, kifejezetten az iskoláztatás megkönnyítését célzó segítség létezik, de sokan még ezekkel együtt is baráti vagy banki kölcsönök, folyószámlahitel felvételére kényszerülnek – különösen ha felsőoktatásba íratott gyermekről gondoskodnak. Az ilyen egyszeri és azonnali hitelek költsége viszont magas, így éppen azoknak fog még többe kerülni az iskoláztatás, akik kevésbé tehetősek lévén hitelre szorulnak. Az ilyen hitelek kamataira költött pénzt sokkal hasznosabb inkább hozamot biztosító életbiztosításba, értékpapírokba vagy más befektetési formákba tenni, és így gyűjtögetni a pénzt és a hozzá “csapódó” hasznot a gyermek iskolás éveire.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top