Kiből lehet nevelőszülő?

A kormány célja, hogy a 12 évesnél fiatalabb, 2014. január 1. után állami gondoskodásba került gyerekek közül lehetőleg mindnyájan rövid időn belül nevelőszülői vagy örökbefogadó családba kerüljenek, és a 12 évesnél idősebb gondozottak is fokozatosan, minél nagyobb számban kerüljenek befogadó családokhoz. Ez a törekvés számos olyan pár szándékával egybe esik, akinek nem lehet saját gyermekük, de mindenképpen szeretnének családot maguk köré. Azonban nem lehet bárkiből nevelőszülő. Egy ilyen hivatás betöltéséhez az alábbi kritériumoknak is meg kell felelni a hatályos Gyermekvédelmi törvény alapján:

– huszonnegyedik életévét betöltötte,
– nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság és támogatott döntéshozatal hatálya alatt,
– büntetlen előéletű,
– a gondozásába helyezett gyermeknél legalább tizennyolc, de legfeljebb ötven évvel idősebb,
– személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására és a családjába történő visszakerülésének vagy örökbefogadásának támogatására, valamint a gyermek, fiatal felnőtt életkori szükségleteiből adódó feladatoknak az ellátására,
– a képesítési előírásokra vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott képzésen eredményesen részt vett.

Képzettség nélkül nem megy

Mint az az utolsó pontból kiderül, kifejezetten erre a feladatra felkészítő képzésen is részt kell venni ahhoz, hogy valaki nevelőszülő lehessen. Ez az érvényes törvény szerint egy 500 órás, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülői szakképesítést adó felkészítő tanfolyamot jelent, amelyen a részvétel alapfeltétele, hogy a jelentkező korábban minimum a 8 általános iskolai osztályt sikeresen elvégezte. 2017. január 1-jétől nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban az foglalkoztatható, aki a képzést eredményesen elvégezte, vagy az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő képesítés első modulzáró vizsgájának sikeres letételét követően vállalja, hogy a foglalkoztatásának megkezdésétől számított két éven belül azt eredményesen elvégzi. A képzést megelőzi egy alkalmassági vizsgálat; ha annak pozitív az eredménye, vagyis a leendő nevelőszülőt alkalmasnak találják, akkor kezdhető meg maga a képzés. Mindezeken túl van még egy fontos korlát, amit nem léphetnek túl a nevelőszülők: egy családon belül legfeljebb hat gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatják, és ebbe a számba bele kell számítani a saját gyermekeket is. A nevelőszülőnél elhelyezhető gyermeklétszámtól kivételes esetben el lehet térni, de kizárólag a gyermek érdekében – például testvérek együttes elhelyezése esetén –, melyhez a gyermekvédelmi gyám hozzájárulása is garanciát jelent.

Mivel jár a nevelőszülőség?

A 2014-ben módosult jogszabályok szerint teljes értékű foglalkoztatottságnak számít a nevelőszülői státusz, így ennek megfelelően bérezés jár utána, illetve ez a jogviszony teljes körű jogosultságot teremt a nyugdíjra, illetve az egészségügyi ellátásra, tehát ez már biztosítási jogviszonynak számít a korábbi szabályozással ellentétben. Emellett a nevelőszülői jogviszony alapján járó díjazásnál igénybe vehető a családi adó- és járulékkedvezmény is, viszont TGYÁS, GYED, GYES és GYET csak a saját gyermek esetében jár. Ezek az anyasági támogatások a nem vér szerinti, nevelt gyermek után nem igényelhetők.
A nevelőszülőt havonta legalább a minimálbér 30%-a illeti meg alapdíjként, amelyre a nevelőszülő három hónapig jogosult azt követően is, hogy a gyermek – a nevelőszülő önhibáján kívül – kikerült a gondozásából. Az alapdíjon felül minden egyes nála elhelyezett gyermek és fiatal felnőtt után kiegészítő díjként havonta legalább a minimálbér 20%-a, mindezeken felül pedig felül minden egyes nála elhelyezett speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermek után többletdíjként havonta legalább a minimálbér 5%-a illeti meg.

Ha a nevelőszülő saját gyermekeit is beleszámítva négy vagy annál több gyermeket nevel, más keresőtevékenységet csak heti húsz órát meg nem haladó időtartamban vállalhat annak érdekében, hogy a gyermekek megfelelő ellátásban, személyre szóló törődésben részesüljenek. Időkorlátozást nem kell alkalmazni, ha a munkavégzésre a nevelőszülő otthonában kerül sor.

Az előrelátó gondoskodás nélkülözhetetlen

Természetesen a nevelőszülőségből nem csak bevételek, de súlyos kiadások is adódnak. Bár nincs vérségi kötelék, a nevelőszülőnek ugyanolyan figyelmet és törődést kell adnia, mintha az édes gyermekét nevelné. Ebbe beletartozik, hogy gondoskodik az érzelmi és anyagi biztonságról, és előrelátóan tervez azokra az évekre is, amelyekben a lassanként felnőtté váló gyermeknek megnövekednek majd az szükségletei. Ahhoz, hogy megfelelő támogatást nyújthasson, hosszú távú pénzügyi stratégia mentén kell intézni a pénzügyeket, hiszen nagy valószínűséggel csak tudatos megtakarításokkal, ésszerű, hasznot termelő befektetésekkel tudja majd fedezni azokat a tetemes költségeket, amelyek például a gyermek taníttatásából és az otthonteremtéséből fakadnak.