Gasztro

Felejtsd el a szuperélelmiszereket!

Ha úgy döntesz, hogy a világ másik végéről származó szuperélelmiszert eszel, legalább legyél tökös, és állj bele, vállald fel, hogy azért eszed, mert finom, vagy mert menő. Az egészségre fogni innentől kezdve ugyanis szerecsenmosdatás.

Ki ne szeretne egészségesen táplálkozni – rögtön a csokitorta elfogyasztása után? Eszünk egy csomó finom dolgot, ami már önmagában is jutalom, és még egészségesek is leszünk tőlük: remekül kitalálta az anyatermészet, ráadásul szerencsére különösebb táplálkozástudományi jártasságra sincs szükség, elég, ha figyeljük az aktuális superfoodtrendet, és akkor nagyot nem tévedhetünk.

De mi ez a superfood dolog egyáltalán?

Szuperélelmiszereknek azokat a dolgokat nevezzük, amelyek kiemelkedően gazdagok valamilyen, az egészségünk számára hasznos összetevőben. Ezek, szerencsétlen módon, valamiért mindig a világ másik végén, valami egzotikus helyen teremnek, bár csodák csodájára az ezeket megelőző időkben mégsem pusztult ki nélkülük a magyarság a Kárpát-medencében. Szürpríz.

További fontos követelmény ahhoz, hogy valamit szuperélelmiszerként címkézhessünk, hogy aktuálisan menő legyen a dolog. Gondolj csak bele, Japánban például már erősen jönnek fel a fermentált ételek, de ha itt előállnék azzal, hogy a savanyú káposzta egy szuperélelmiszer, soha többé nem mernék belenézni egyetlen valamire való hipszter szemébe sem.

Most, hogy így kiszemétkedtem magam a divaton, nézzük komolyan, hogy miről van szó.

Szuperélelmiszerek márpedig léteznek!

Csak nem úgy, ahogy azt sokan elképzelik. És most nem arra gondolok, hogy mondjuk a nagymamám is egy szupervumen, csak még nem néztem mélyen a szemébe, hanem úgy, hogy valóban léteznek olyan élelmiszerek, amelyek rendkívül értékesek a szervezet számára. Csakhogy a „beltartalmi érték” akkora kozmopolita, hogy – és most kapaszkodj meg – nemcsak a világ másik végén terem, hanem mindenhol. Itt is.

Márpedig ha egy kicsit is a szívünkön viseljük a Föld sorsát, és vele együtt a sajátunkat, éppen itt az ideje, hogy visszafogjuk a táplálkozásunkkal járó szén-dioxid-kibocsátást, különben hamarosan nemhogy chiamag nem lesz, de búza sem. Szerencsére azonban minden aktuálisan trendi cuccnak megvan a hazai alternatívája. Vagyis majdnem.

A Felelős Gasztrohős össze is szedte és térképre tette ezeket a hazai szuperélelmiszereket. Ha alaposan megvizsgáljuk, arra a következtetésre juthatunk, hogy nagyjából minden termés szuperfood, ami nincs feldolgozva (vagy a feldolgozottság igen alacsony szintjén van). Így tehát nem nevezhető szuperfoodnak a lekváros palacsinta, a sárgabarack viszont, amiből a lekvár készül, már simán. Úgyhogy egyél sok sárgabarackot vagy bármit, ami terem, de lehetőleg szezonban, és meg is van oldva.

Ennyivel azért nem ússzuk meg

Jó, tudom, hogy mindenki erre vár, úgyhogy lássuk az aktuális trendeket. Gojibogyó, quinoa, chiamag, avokádó, lazac, fenyőmag és társai.

A gojibogyót azért szeretik, mert finom, és tele van C-vitaminnal. Akkor most szólok, hogy azzal az érvvel, hogy finom, nem tudok és nem is akarok vitatkozni. De gustibus non est disputandum, ha értitek, mire gondolok. Ízlésekről nem. A C-vitamin-tartalommal már annál inkább. A gojibogyó 100 grammjában összesen 19 mg C-vitamin található, ezzel szemben a csipkebogyóban 426 mg, nem tévedés. A ribizliben 60, a zöldpaprikában 150 (helló, Szentgyörgyi!), de még egy sima karalábéban is 62 mg C-vitamin van 100 grammonként.

Apropó, karalábé.

Azt például tudtad, hogy az összes keresztes virágzatú növénynek (magyarul a káposztaféléknek) bizonyított a rákmegelőző hatása? Ha ez nálad szempont az élelmiszer-választásnál, akkor egyél sok káposztát, kelkáposztát, brokkolit (szezonban), karfiolt vagy retket. Ja, igen, a chiamagnak is van rákmegelőző hatása, ezenkívül az Omega-3-zsírsav-tartalma is igen magas.

Az Omega-3-zsírsav tényleg fontos és esszenciális – a szervezet nem tudja magától előállítani –, de szerencsére vannak azért hazai alternatívái is, és nem kell rögtön a chiamagért vagy a lazacért nyúlni. Elsősorban persze a halakat szokták fő forrásként felhozni, viszont amíg Magyarországon három halfajt ismernek – a lazacot (műanyagban), az olajos halat (konzervdobozban) és a karácsonyit (fürdőkádban) –, addig a halfogyasztást nem sorolnám a chiamag alternatívái közé. Agyrém. Ja, igen, a hekket is ismerjük, de az gasztronómiai szempontból nem halnak számít, hanem balatoni fast foodnak.

A napi ajánlott Omega-3-zsírsav-mennyiséget tehát ki lehet nyerni egy szelet pontyból, 2 darab tojásból, egy marék dióból és – megérkeztünk – lenmagból is. A lenmag azért különösen érdekes, mert még többet is tartalmaz a chiamagnál ebből az esszenciális zsírsavból, de a tulajdonságai is hasonlóak: rengeteg vizet képes felvenni, vagyis nagyjából mindenre használható, amire a távoli barátja. Igen, pudingnak, fogyókúrához és székrekedés ellen is jó.

A kedvenc „szuperélelmiszerem” a quinoa. Öt éve még azt sem tudtuk, hogy létezik, most meg annyira kell mindenkinek, hogy a származási helyén már nem is marad elég azoknak, akik ősidők óta ezen élnek. A quinoa egyébként egy álgabona, és a gluténmentes táplálkozási trend miatt vált annyira népszerűvé. Ami azt illeti, nekünk is van gluténmentes magunk, a neve pedig hajdina, de hát az olyan póriasan hangzik, hogy rögtön népdalokat kezdek tőle dudorászni. A hajdina egyébként semmivel sem tartalmaz több rostot, mint a quinoa, cserébe ez fordítva is igaz. Döntetlenre állnak, akkor miért ne választanád a hazait?

Ugorjunk a kesudióra, ami tényleg nagyon finom, és tele van E-vitaminnal, ami nagyon fontos antioxidáns, és a tyúkszemtől az isiászig nagyjából mindenre jó. Csakúgy, mint az összes többi dióféle, a mogyoró, a tökmag meg a napraforgómag, úgy is mint szotyi. Ráadásul az utóbbiakat nem is vietnámi elítéltek szabadítják meg a mérgező héjuktól, mindenféle védőfelszerelés nélkül.

Tehát eljutottunk odáig, hogy nutricionális szempontból gyakorlatilag valamennyi egzotikus és trendi szuperfood kiváltható hazai élelmiszerekkel, és nyugi, így sem kapsz hiánybetegségeket. Általában ugyanis nem az a baj, hogy nem eszünk elég gojibogyót meg avokádót, hanem sokkal inkább az, hogy nem eszünk elég zöldséget, gyümölcsöt és olajos magvakat. Meg halat sem, ha már itt tartunk, de ha mégis belevágnál, akkor nem biztos, hogy a szusi lesz a legjobb választás. Habár kapudrognak megteszi.

Ám ha mindezek ellenére mégis a világ másik végéről érkező alapanyagot választod, akkor legyél tökös, állj bele, és vállald fel, hogy azért eszed, mert finom, vagy mert menő, az egészségre fogni innentől kezdve ugyanis szerecsenmosdatás.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top