A csoki világnapján mindent elárulunk erről a mennyei finomságról

Kakaóbabból készül, ezt a legtöbben tudják a csokiról, azt viszont már kevesebben, hogy maga az elnevezés a 16.században a hasonló hangzású navati indián kifejezésből terjedt el, szerte a világon. Már 1519-ben, amikor a spanyolok a mai Mexikó területére érkeztek, Montezuma xocolātllal kínálta Cortést, sőt, a kakaóbabot számos országban fizetőeszközként is használták, annyira értékes volt. A spanyol konkvisztádor hazájába visszautazva magával vitte a kakaóbabok titkát, így  Spanyolország a csokoládé világkörüli útjának első megállója lett.

A forró italból táblás csoki lett

Így készül a tökéletes forró csoki

A forró csokoládét az 1600-as években kezdték el inni Európában, II. Károly uralkodása idején vált divatos itallá Angliában, és az első csokoládét is kínáló londoni vendéglő, a Chocolate House, 1657-ben nyílt meg. A szilárd csokoládét 1842-ben kezdte árulni a Fry csokoládégyár, mely később a ma is létező Cadbury cégbe olvadt. A csokoládészeletet 1847-ben találták fel, a svájci Nestlé fivérek pedig 1876-ban készítettek először tejcsokoládé szeletet. Rodolphe Lindt berni csokoládégyárában 1880-ban felfedezte a mai élelmiszeriparban kenőgyúrásnak (vagy konsolásnak) nevezett csokoládéfinomítást, illetve a lágy fondant csokoládét. A módszerre egyébként véletlenül jöttek rá, miután Lindt egyik asszisztense egy egész éjszakán keresztül bekapcsolva hagyta az egyik gépet…

Csokit akár házilag is lehet készíteni, és könnyen formázható, ízesíthető (fotó: Thinkstock)

Nem csak étel, hanem…

Megválasztották a bölcsesség forrásának, serkentőszerként is használták szexhez és háborúk előtt, aztán luxuscikké vált. Nagy mennyiségben halálos, kis mennyiségben pedig jótékony hatása van az egészségre, ugyanis az étcsokoládéról bebizonyították, hogy fogyasztásával javítható a memória, a reakcióidő és a problémamegoldó készség is, mivel serkenti az agy vérkeringését. Javítja a látást rossz körülmények között, emellett csökkenti a vérnyomást, és pozitív hatással van a koleszterinszintre és a vérlemezkék mennyiségére. A csoki veszélyes is, teobromin tartalma miatt az állatainkra már kis mennyiségben is végzetes hatással lehet, de egy embert is képes megölni nyolcvanöt táblányi belőle. A teobromin görcsöket, kiszáradást és egyéb mérgezéses tüneteket okozhat.

Ezt tudtad a csokiról?

• A britek, németek és a svájciak átlagosan 11 kilogramm csokit fogyasztanak évente. A világ összes csokijának majdnem 90 százalékát az Egyesült Államok és Európa eszi meg.
• Egy teljes év kell ahhoz, hogy egy kakaófán tíz tábla tejcsokihoz elegendő kakaópor teremjen, az éghajlatváltozás miatt elképzelhető, hogy csokiválság alakul ki.
• A világ csokoládépiaca évente közel 100 milliárd dolláros forgalmat bonyolít. Ez döbbenetesen sok pénz!
• A csoki nem okoz pattanásokat. Sőt, csokis arcpakolásként megszépíti a bőrt.
• A fehér csoki mellett ma már van rózsaszín csoki is. A nagy márkák közül a Nestlé dob piacra először Európában olyan terméket, melynek alapanyaga rubincsokoládé. A rubincsokoládé nem tartalmaz mesterséges színezéket vagy ízfokozót, bogyós gyümölcsökre emlékeztető ízvilágát, és rózsaszín árnyalatát egyik alapanyagának, az Elefántcsontparton, Ecuadorban, illetve Brazíliában termő rubin-kakaóbabnak köszönheti.

• A csokoládé csaknem 600-féle ízanyagot tartalmaz, összehasonlításképp a vörösbor mindössze kétszázat.
• Egy tanulmány szerint, ha a vásárlók csokoládéillatot éreznek egy könyvesboltban, 40 százalékkal nagyobb a valószínűsége, hogy szakácskönyvet vagy romantikus regényeket vásárolnak, és 22 százalékkal több az esélye, hogy egyáltalán bármilyen könyvet vesznek.
• Azért olvad el a csoki a szánkban, mert az olvadáspontja 34°C-on van.
• A kakaóbab minősége mellett a konsolás hossza viszi fel az első osztályú csokoládék árát. Ez az a folyamat, amikor a pörkölt kakaóbabot összekeverik az őrölésnél a cukorral, így jön létre az ízletes kakaómassza. Jó minőségű csokoládék esetében ez 72 óránál is több időt vehet igénybe.

Csoki minden mennyiségben (fotó: Thinkstock)

• A világ legnagyobb csokoládé eladója a brüsszeli reptér, évente 800 tonna csokoládét adnak el, az ország lakói közül pedig 17 ezren dolgoznak a csokoládéiparban.