Gasztro

Hiába mérik aranyárban a bárányhúst, a juhászok szinte éhen halnak

Közeleg a húsvét, a napokban indul meg a húsvégi bárányok felvásárlása. Ilyenkor a kis bárányokat főként Olaszországba és Törökországba szállítják, a hazai bárányhúsfogyasztás elenyésző. A juhászok ma még mindig az állami támogatástól függnek.

Évente nagyjából hatszázezer bárányt adnak el külföldre a magyar tenyésztők, jellemzően karácsony és húsvét közeledtével. A HVG riportja szerint a juhászoktól az idén kilónként 950 forintért veszik a bárányt, miközben a boltban nagyjából 3300 forint lesz az ára.

A kis bárányokat hét kategóriába sorolják súlyuk szerint, az éri a legtöbbet, amelyiknek kisebb a súlya, mert azon több a hús. A külföldi felvásárlók ezekért a példányokért pluszpénzt is hajlandóak fizetni.

Nem esznek bárányt a magyarok. Birkát se nagyon

A HVG-nek nyilatkozó juhászok szerint ha nem kapnák a juhtenyésztőknek járó támogatásokat, egy fillérük se maradna.

„A gyapjúért az idén talán adnak négyszáz forintot is, de volt, hogy nyolcvan forint volt kilója” – mondta a HVG-nek a bevételi forrásokról Keczán László juhász. „Én értem, hogy koszos, zsíros a gyapjú, amit leadunk, azt tisztítani kell, majd eztán lehet felhasználni, de nézek csak, hogy a gyapjúból készült termékek mennyibe kerülnek” – teszi hozzá a férfi.

A gyapjú és a bárányhús luxuscikk, de ők alig jönnek ki a pénzből, amit érte kapnak.

A HVG cikkéből kiderül, hogy az elmúlt években stagnál a juhállomány Magyarországon, a juhászok többsége azért tart ki, mert családjaik generációkon át ezzel foglalkoztak. Keczánék már több mint száz éve legeltetnek azon a területen, ahonnan az államtitkár vadászai el akarják őket zavarni.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top