Elkeserítő állapotban vannak a közétkeztetési konyhák

2286 közétkeztetési főzőkonyhát vizsgált az elmúlt év során a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontból. Az érintett üzemeknek több mint fele (63 százalék) azonban csak közepes vagy annál rosszabb értékelést kapott – tudta meg a Magyar Nemzet.

A minőségbiztosítási auditorok ellenőrzik többek között, hogy milyenek az adott főzőkonyha műszaki feltételei, a szennyvízelvezetés, hogyan védekeznek a kártevők ellen, és miképp kezelik a hulladékot, de az élelmiszerek tárolása, a tisztaság a személyzet tajainak higiéniája is szempont. Azt is figyelik, hogy az étlapot megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy állítja-e össze, illetve, hogy megvannak-e a diétás ételek készítésének lehetőségei. A konyhákat pontozzák és ez alapján kapnak elégtelen, elégséges, közepes, jó vagy jeles értékelést. A rosszul teljesítőket azonban nem büntetik meg, az ellenőrzés célja kizárólag a jobb minőségre ösztönzés.  

A lap felhívja a figyelmet arra, hogy a Nébih honlapján egyelőre csak magas pontszámot elért létesítmények neve elérhető. A hatóság tájékoztatása szerint ez azért van így, mert egyelőre próbaüzem zajlik.

A Nébih már 2013 a gyermek-közétkeztetésből származó menüsorokat külön teszteli, az ételek illata, íze, megjelenése, állaga alapján. Eddig 760 menüsort értékeltek, ezek közül 80 bizonyult találtak átlagon alulinak, 5 pedig nem megfelelőnek.

Annak ellenére, hogy már tavaly bevezették a menzareformot, máig vannak olyan közétkeztetést biztosító cégek, amelyek nem az új rendelet alapján készítik az ételeket – mondta a Magyar Nemzetnek Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke. Ahol az önkormányzatok a rendelet bevezetése előtt kötöttek szerződést egy-egy társasággal, ott a  konyháknak nem kötelező a rendeletnek megfelelő ételeket készíteni. Emiatt, valamint azért, mert hiányoznak a diétás ételekhez értő szakácsok, sok helyen nem tudnak diétás vagy speciális étrendeket készíteni.