10 nemzet eledele, amit a gyerekek is kedvelnek

1. Japán

A japán dorayaki névre hallgató édesség jó eséllyel bármelyik nemzet gyermekeinek a kedvencévé válna, ha ismernék. Eredetileg édes vörösbabkrém-tölteléket tesznek két jó vastag palacsinta közé, ám természetesen már létezik egy európai ízlésnek megfelelőbb változat is. Ahogy nézem, új családi kedvenc elé nézünk, ugyanis a vörösbabot helyettesítő banán-nutella réteg kifejezetten vonzóan hangzik. Ki ne szeretné a nutellás, vastag palacsintát, ráadásul banánnal!?

2. Kína

Nem annyira az íze – főtt tojást bárhol találunk –, hanem a látvány teszi a gyerekek számára vonzóvá a kínai hagyományos festett tojást. Olyan, mint amikor én húsvétkor véletlenül repedt héjú tojást festek – ami elég gyakran előfordul –, és utána magán a tojáson is érdekes minták alakulnak ki.

A kínai márványos tojással ugyanez történik, csak direkt, és nem ételfestékkel, hanem tealevelekkel, szójaszósszal és különféle fűszerekkel festik meg a megrepedezett tojásokat. Így az íze is remek lesz és látványra sem utolsó. Persze manapság, amikor épp azzal kísérleteztem a lányaimmal, hogy milyen a kék palacsinta, lehet, hogy az ételfesték sem elvetendő ötlet egy vasárnapi reggelihez.

3. Vietnam

Rizspapírba csomagolt zsákbamacska, ami a meglepetés miatt válhat kedvenccé a gyerekek számára. Bár a bátortalanabbak szerintem messzire elkerülnék, legalábbis azok a gyerekek biztosan, akik gyanakodva méregetnek minden újdonságot. Azért jó móka lehet, ha mindegyik rizspapírba valami mást csomagolunk. Alapvetően sósan szokták készíteni, csirkésen, zöldségesen, ám találkoztam avokádós, mangós változattal is. Mivel a rizspapír semleges ízű, így könnyen lehet mindenféle édes és sós töltelékkel kísérletezni.

4. Brazília

A pao de queijo nem lesz olyan ismeretlen terep a mi gyerekeink számára sem, mivel erősen hasonlít a sajtos puffancshoz. Annyiban sokkal jobb a mi lisztes puffancsunknál, hogy gluténmentes, mivel tápiókalisztből készül, és köretként szokták arrafelé enni. Ahogy ismerem a saját lányaim étkezési szokásait, nálunk biztos, hogy nasi válna belőle.

5. Franciaország

Ha a francia konyhát vesszük, a croissant kihagyhatatlan, persze egy kis csavarral. A Croque Monsieur olyan croissant, ami sonkával és sajttal összesütve – olykor nyakon öntve besamelmártással még ráadásul – új megvilágításba helyezi a sonkás-sajtos melegszendvics fogalmát. Könnyen elkészíthető, és feldobhatjuk vele a leghétköznapibb vacsorát is.

6. Görögország

A tiropitakia nem más, mint egy csupa sajtos, rétestésztás lepény. Egyszerű elkészíteni is, megenni meg pláne. A rétestésztába egy fetasajtos, ricottás, tojásos, tejes keverék kerül, amit jól összesütnek. Közös élmény lehet a gyerekekkel a sütés is, és szerintem kedvelik majd, akárcsak a görög gyerekek.

7. India

A mandulás-pisztáciás-kókuszos golyóval nem lőhetünk mellé. Összegyúrjuk a ledarált hozzávalókat egy kevés kókusztejjel, mogyoróvajjal, megbolondítjuk egy kevés kardamommal és már formázhatjuk is a golyókat. Kifejezetten slágergyanúsnak tűnik.

8. Dél-Afrika

A sosatie tulajdonképpen olyan, mint itthon a saslik, csak nincs benne annyi zöldség. Illetve abban is különbözik, hogy a húsos-hagymás ételt curryvel fűszerezik és baracklekvárral eszik. Izgalmasan hangzik, húskedvelő gyerekeknek nyugodtan szervírozható.

9. Anglia

Kenyérpuding, ami édes, és ráadásul még spórolós étel is. Azért született, mert a félig megszáradt kenyeret senki sem akarta a szemétbe dobni, így inkább meglocsolták cukros-vaníliás tejjel, és jól megsütötték.

Ennek a továbbfejlesztett változata, amikor kissé száradt kaláccsal tesszük ugyanezt, csak még lekvárt is kenünk a rétegek közé. De mehet bele banán, nyakon önthetjük karamellszósszal, a képzelet szab csak határt, hogyan bővítjük. Felénk nagy kedvenc desszert a gyerekek körében.

10. Svédország

IKEA. Ja, nem! Hanem a húsgolyó. Amióta IKEA van, azóta a svéd húsgolyóért mindenki oda meg vissza van, így van ez a gyerekekkel is. Áfonyalekvárral az igazi, és persze jár mellé a krumplipüré is. Meg némi okítás, hogy ez nem a bútoráruház találmánya, hanem már jóval előtte is a svédek eledele volt.