nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Fotó
A magyar textil bölcsője: ennyi maradt az egykori Hazai Fésüsfonógyárból

A magyar textil bölcsője: ennyi maradt az egykori Hazai Fésüsfonógyárból

Ferencváros XIX. századi gyárépületei sok-sok új hazai iparág születéséről mesélnek. Ilyen volt a Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár is, amely egészen a 30-as évekig monopolvállalatként gyártotta a kiváló minőségű textilt. Elhagyatott helyek sorozatunkban körbejártuk az ipari komplexumot, illetve a romokat, amik megmaradtak belőle.
Hernád Géza
f Ajánlom
  • A gyárat 1922-ben magyar és német vállalatok (a magyar Kohner bankház és a német Stöhm-Etag csoport) vezetői alapították azzal a szándékkal, hogy a jó minőségű textil iránti keresletet hazai termékekkel tudják kiszolgálni.
  • A Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyárnak a szomszédos Fegyvergyár adott otthont az I. világháború után kihasználatlanná vált épületrészekben.
  • A vállalat, mint az ország első fésűsfonó- és szövőipari üzeme, új iparágat honosított meg hazánkban, és egészen a 30-as évekig monopolhelyzetben volt a magyar piacon.
  • A német vezetés és a magyar részvényesek folyamatos érdekellentéte ellenére a termelés a 40-es évekre elérte a kezdeti ötszörösét.
  • A II. világháború azonban ezt az iparágat is háttérbe szorította: a nyersanyag- és munkaerőhiány miatt minimálisra csökkent a textilgyártás, majd 1944-ben a gyárat bombatámadás érte.
  • A gyár a háború után a Szovjetunió tulajdonába került, és 1947-re sikerült helyreállítani a károkat. A szovjet vezetés felismerte a gyár ipari jelentőségét, és hitelekkel segítette életre kelteni az ágazatot.
  • A gyár 1953-tól a Magyar Népköztársaság tulajdonába került, és a 90-es évekig működött, míg fel nem számolták a privatizációk során.

Forrás: Ferencker; Koroknai Ákos: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár Története (1922–1945)

Megosztás Facebookon