nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Fotó
A négy legszennyezettebb város közé került Szeged a szmogtérképen

A négy legszennyezettebb város közé került Szeged a szmogtérképen

Tavaly, év elején rendeltek el először szmogriadót Szegeden, ami eddig ismeretlen volt a városvezetésnek. A légszennyezettségi térképen Miskolc, Nyíregyháza és Budapest mögé felzárkózott városban gyors intézkedésekkel sikerült visszaszorítani a károsanyag-kibocsátást, de a probléma továbbra sem kizárólag az autók kipufogója. Amit sokszor ködnek hiszünk, valójában a szén, fa és egyéb száraz tüzelőanyagok égésterméke. Látványos és egyben elkeserítő fotók.
Pál Anna Viktória
Fotózta:Pál Anna Viktória
f Ajánlom

Időnként nehéz eldönteni, hogy szürke téli napokon mi az, amit látunk a levegőben, és fényképezünk, köd vagy inkább szmog, de ennek könnyen utána lehet járni az országos légszennyezettségi mérőhálózat automatáinak mérése alapján. Szinte minden nagyobb városban van kihelyezett mérőautomata, ami a szálló por koncentrációját méri, és különböző a levegőben található szennyező komponensek mennyiségét.

Fotók: Pál Anna Viktória

Ezeknek a káros anyagoknak változó az aránya a levegőben, sok tényező befolyásolja a jelenlétüket, összességüket szmognak nevezzük. Városonként más értékhatárnál húzzák meg a szmog emelkedéséről való tájékoztatást, illetve a szmogriadó elrendelését.

Míg Budapesten nemrég szigorították a szmogrendeletet, addig a gyakran egészségtelen levegőjű Szegeden nem hoztak ilyen rendelkezést, pedig a műszer időnként igencsak kileng például a szén-dioxid, vagyis a globális felmelegedésért 80%-ban felelős anyag emelkedik az egészségügyi határérték sokszorosára.

Egy évvel ezelőtt kétnapos szmogriadót rendeltek el, idén erre még nem volt példa, noha több napot is szürke felhőbe burkolózva töltött a város januárban. Ez a „köd” szépnek tűnik, de valójában nagyon egészségtelen.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott egészségügyi határérték legfeljebb 50 mikrogramm, ennyi lehet légköbméterenként a PM10 aránya, Szegeden gyakran e fölé emelkedik, néhány napon a 65-70 mikrogramm körül mozgott.

Tágabb vonatkozásban, az egész bolygó szempontjából nézve is tény, hogy évek óta tavaly nőtt először a károsanyag-kibocsátás, és nem tudjuk tartani a párizsi klímaegyezményt sem. A szén-dioxid-kibocsátás nemhogy csökkenne, de növekszik. A 23. ENSZ klímakonferencia szerint elsősorban Kína és India ipara tehető ezért felelőssé, és az okok között szerepel az is, hogy az Egyesült Államok és Európa zöld területe nem gyarapszik megfelelő tempóban, pedig a levegőt a fák lombkoronája szűri meg.

Ha a saját házunk táján nézünk szét, tapasztalhatjuk, hogy mi is felelősek vagyunk a levegő minőségéért. Sokszor a fejlesztések nevében vágnak ki fákat, ugyanakkor régi és elavult fűtési módszereken és régimódi ipari gyárak üzemeltetési módján nem tudtunk még változtatni. Ezek a képek Szeged belvárosában és peremén is gyakran szembe jönnek, már ma is, de egyszer mindenképp anakronisztikusnak fognak hatni. 2050-re ugyanis már teljesen megújuló áramról kellene működnie az egész bolygónak!

A szmog jelentős része fa, szén és egyéb anyagok égetéséből származik, szmogriadó során azt kérik a szmogos városok lakóitól, hogy a szilárd tüzelés helyett használjanak gáz- vagy elektromos fűtést, saját kocsi helyett pedig tömegközlekedést.

A szmog tartós csökkentéséhez hosszú távú intézkedések kellenek, fejleszteni kellene a tömegközlekedést, és be kellene tiltani a levegőt súlyosan szennyező ipari tüzelőanyagok használatát – mondják természetvédelmi szakemberek. A lakosok egy része nem vigyáz a környezetére, a Szeged közeli Csongrádon ahol mérőautomata sincsen még, állítólag némelyik kémény esténként úgy néz ki, mintha a fekete kutyát húznák rajta kifelé, ami arra utal, hogy a helyiek mindent eltüzelnek amit csak lehetséges.

Olyan anyagokkal lenne szabad csak fűteni, amik nem károsak, mert ha nem figyelünk oda, könnyen veszélyesnek minősül a levegő, annak pedig egészségkárosító hatása van. Jó lenne, ha a szmogriasztási küszöböt nem érnénk el, és nem alakulnának át a városok Újdelhihez hasonló szmogfelhővé, ahol a hasonlat szerint a légyszennyezettség hatása napi ötven szál cigaretta elszívásával egyenlő. A szmog alakulását Magyarországon az Időképen is nyomon követhetjük.

Megosztás Facebookon