Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Fotó

A gyapjú útja a birkától a ruhásszekrényedig

Ha a ruháink mesélni tudnának, valószínű, hogy soha többé nem vennénk fel őket. Ha látnánk, és tudnánk, hogy kik és hogyan készítik őket, valószínű, hogy sokan hadat üzennénk a divatiparnak. Sorozatunk képei most Pakisztánba visznek, hogy megmutassák a hulladéktextíliák és a gyapjúfeldolgozás folyamatait.

Pakisztán egyik legmeghatározóbb iparága a textilipar. Már a 8. században Ázsia legnagyobb textilexportőre volt, ma pedig a GDP 8,5%-át a textilipar adja, a munkaképes lakosság 45%-a az iparágon belül dolgozik. A pakisztáni textiltermelésen belül hat fő szektor üzemel: fonás, szövés, megmunkálás, nyomtatás, ruhagyártás és fonalgyártás. A pamut, a műszálas anyagok, a jutafonal és a műselyem mellett a gyapjú az egyik legfontosabb alapanyag, amiből fonalat, textíliákat, kendőket, takarókat és a messze földön híres szőnyegeiket készítik.

A gyapjú útja a birkától a ruhásszekrényedig

Néhány területen mind a mai napig élnek a régi hagyományok, zöld legelőkön hizlalt juhok bundáját dolgozzák fel, és adják el, ám az olcsó, silány minőségű import alapanyagok, a hulladéktextíliák újrafeldolgozásának térhódítása és a fiatalabb generációk érdektelensége miatt ez a szakma is szépen kezd eltűnni.

A gyapjú útja a birkától a ruhásszekrényedig

 

A gyapjú útja a birkától a ruhásszekrényedig

 

A gyapjú útja a birkától a ruhásszekrényedig

Wali Mohammad még egy manuális fonógépen dolgozik. Ő az utolsó takácsok egyike.

A gyapjú útja a birkától a ruhásszekrényedig

A gyapjúfeldolgozás során a lenyírt gyapjúbundát osztályozzák: a gyengébb minőségű, például a lábról, fejről, farokrészről lenyírt, illetve a sárral, ürülékkel összetapadt részeket különválasztják, majd az azonos minőségű bundákat összegöngyölve zsákokba csomagolják.

A gyapjú útja a birkától a ruhásszekrényedig

 

A gyapjú útja a birkától a ruhásszekrényedig

 

A gyapjú útja a birkától a ruhásszekrényedig

 

A gyapjú útja a birkától a ruhásszekrényedig

A textilüzemekben a tönkrement gyapjútermékeket is újrahasznosítják, tépőgépek segítségével a rongyokból olyan szálakat hoznak létre, amik újra fonhatók, vagy azokból úgynevezett nem szőtt textíliát tudnak előállítani.

A gyapjú útja

A pakisztáni Pesavar egy gyárában két munkás újrahasznosításra szánt hulladékrongyokkal megtömött zsákokat cipel. 

A gyapjú útja

Vágó- és tépőgépek segítségével a hulladékanyagokból ipari vatta készül, amit később tömőanyagként (paplan, párna) használnak fel, vagy textíliát, fonalat készítenek belőle.

A gyapjú útja

Bár a textilipar a második legnagyobb foglalkoztatási szektor az országban, a munkavállalók ebből mit sem éreznek: alulfizetettek, munkakörülményeik embertelenek, jogorvoslatra pedig esélyük sincs. Napibérük 5 dollár (kb. 1500 forint) körül mozog.

A gyapjú útja

A textilfeldolgozó üzemek zömében nincs szellőzőrendszer, sem megfelelő világítás, sem szennyvíz-elvezetés. Ezek mellett a munkakörülmények mellett Pakisztán egyre csak növekedő divatipara éles kontrasztot mutat. 

A gyapjú útja

Mivel a legtöbb gyár tűz- és épületbiztonsága sem elégséges (nincsenek vészkijáratok, az ablakokat, ajtókat rácsokkal védik), a hírekben gyakran olvashatunk kigyulladt textilgyárakról, a tüzek több ezer ember halálát okozzák.

A gyapjú útja

 

A gyapjú útja

Mivel Pakisztánban a nyugdíjrendszer nem nyújt biztosítékot a túlélésre, a foglalkoztatottak nagy százaléka nyugdíjas korú.

A gyapjú útja
 
A gyapjú útja

 

A gyapjú útja

A 35 éves Nafirgul egy munkahelyi baleset során veszítette el három ujját.

A gyapjú útja

 Az aprított textíliát zsákokba tömik, hogy a textilüzem egy másik feldolgozó állomására szállíthassák, hogy azokból aztán ruhaneműk, szőnyegek készülhessenek, amiknek egy részét aztán Európában értékesítik.

Olvass még textilgyártás témában az NLCafén!