Fotó

A gyapjú útja a birkától a ruhásszekrényedig

Ha a ruháink mesélni tudnának, valószínű, hogy soha többé nem vennénk fel őket. Ha látnánk, és tudnánk, hogy kik és hogyan készítik őket, valószínű, hogy sokan hadat üzennénk a divatiparnak. Sorozatunk képei most Pakisztánba visznek, hogy megmutassák a hulladéktextíliák és a gyapjúfeldolgozás folyamatait.

Pakisztán egyik legmeghatározóbb iparága a textilipar. Már a 8. században Ázsia legnagyobb textilexportőre volt, ma pedig a GDP 8,5%-át a textilipar adja, a munkaképes lakosság 45%-a az iparágon belül dolgozik. A pakisztáni textiltermelésen belül hat fő szektor üzemel: fonás, szövés, megmunkálás, nyomtatás, ruhagyártás és fonalgyártás. A pamut, a műszálas anyagok, a jutafonal és a műselyem mellett a gyapjú az egyik legfontosabb alapanyag, amiből fonalat, textíliákat, kendőket, takarókat és a messze földön híres szőnyegeiket készítik.

A gyapjú útja a birkától a ruhásszekrényedig

Néhány területen mind a mai napig élnek a régi hagyományok, zöld legelőkön hizlalt juhok bundáját dolgozzák fel, és adják el, ám az olcsó, silány minőségű import alapanyagok, a hulladéktextíliák újrafeldolgozásának térhódítása és a fiatalabb generációk érdektelensége miatt ez a szakma is szépen kezd eltűnni.

A gyapjú útja a birkától a ruhásszekrényedig

 

A gyapjú útja a birkától a ruhásszekrényedig

 

A gyapjú útja a birkától a ruhásszekrényedig

Wali Mohammad még egy manuális fonógépen dolgozik. Ő az utolsó takácsok egyike.

A gyapjú útja a birkától a ruhásszekrényedig

A gyapjúfeldolgozás során a lenyírt gyapjúbundát osztályozzák: a gyengébb minőségű, például a lábról, fejről, farokrészről lenyírt, illetve a sárral, ürülékkel összetapadt részeket különválasztják, majd az azonos minőségű bundákat összegöngyölve zsákokba csomagolják.

A gyapjú útja a birkától a ruhásszekrényedig

 

A gyapjú útja a birkától a ruhásszekrényedig

 

A gyapjú útja a birkától a ruhásszekrényedig

 

A gyapjú útja a birkától a ruhásszekrényedig

A textilüzemekben a tönkrement gyapjútermékeket is újrahasznosítják, tépőgépek segítségével a rongyokból olyan szálakat hoznak létre, amik újra fonhatók, vagy azokból úgynevezett nem szőtt textíliát tudnak előállítani.

A gyapjú útja

A pakisztáni Pesavar egy gyárában két munkás újrahasznosításra szánt hulladékrongyokkal megtömött zsákokat cipel. 

A gyapjú útja

Vágó- és tépőgépek segítségével a hulladékanyagokból ipari vatta készül, amit később tömőanyagként (paplan, párna) használnak fel, vagy textíliát, fonalat készítenek belőle.

A gyapjú útja

Bár a textilipar a második legnagyobb foglalkoztatási szektor az országban, a munkavállalók ebből mit sem éreznek: alulfizetettek, munkakörülményeik embertelenek, jogorvoslatra pedig esélyük sincs. Napibérük 5 dollár (kb. 1500 forint) körül mozog.

A gyapjú útja

A textilfeldolgozó üzemek zömében nincs szellőzőrendszer, sem megfelelő világítás, sem szennyvíz-elvezetés. Ezek mellett a munkakörülmények mellett Pakisztán egyre csak növekedő divatipara éles kontrasztot mutat. 

A gyapjú útja

Mivel a legtöbb gyár tűz- és épületbiztonsága sem elégséges (nincsenek vészkijáratok, az ablakokat, ajtókat rácsokkal védik), a hírekben gyakran olvashatunk kigyulladt textilgyárakról, a tüzek több ezer ember halálát okozzák.

A gyapjú útja

 

A gyapjú útja

Mivel Pakisztánban a nyugdíjrendszer nem nyújt biztosítékot a túlélésre, a foglalkoztatottak nagy százaléka nyugdíjas korú.

A gyapjú útja
 
A gyapjú útja

 

A gyapjú útja

A 35 éves Nafirgul egy munkahelyi baleset során veszítette el három ujját.

A gyapjú útja

 Az aprított textíliát zsákokba tömik, hogy a textilüzem egy másik feldolgozó állomására szállíthassák, hogy azokból aztán ruhaneműk, szőnyegek készülhessenek, amiknek egy részét aztán Európában értékesítik.

Olvass még textilgyártás témában az NLCafén!

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.