Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Búcsú a KUTYÁtól
2011-08-07 13:071.
Létrehozva: 2011. augusztus 7. 13:07
Ha megöregszem, erőm elfogy,
Fájdalom ébreszt álmomból
Tedd meg, amit meg kell tenni,
E csatában már nem győzhetünk,
Te bánkódni fogsz, én megértelek, de
Ne hagyd, hogy a fájdalom megtörjön,
Mert ez a nap több, mint a más napok,
Szereteted, barátságod kiállja a próbát,
Hisz oly sok boldog évünk volt,
A jövőben félelemnek nincs helye, tudom,
Nem akarod, hogy szenvedjek, hát
Ha eljő az idő, engedj utamra,
Idővel belátod: jót teszel velem,
Bár többé nem ugrálhatlak körül,
Fájdalomtól, szenvedéstől megkímélsz,
Ne fájlald, hogy épp neked
Kellett erről döntened
Társad voltam, s társam voltál,
Töröld hát le a könnyeket.
Fájdalom ébreszt álmomból
Tedd meg, amit meg kell tenni,
E csatában már nem győzhetünk,
Te bánkódni fogsz, én megértelek, de
Ne hagyd, hogy a fájdalom megtörjön,
Mert ez a nap több, mint a más napok,
Szereteted, barátságod kiállja a próbát,
Hisz oly sok boldog évünk volt,
A jövőben félelemnek nincs helye, tudom,
Nem akarod, hogy szenvedjek, hát
Ha eljő az idő, engedj utamra,
Idővel belátod: jót teszel velem,
Bár többé nem ugrálhatlak körül,
Fájdalomtól, szenvedéstől megkímélsz,
Ne fájlald, hogy épp neked
Kellett erről döntened
Társad voltam, s társam voltál,
Töröld hát le a könnyeket.
Ez szomorú! Most eszembe jutott az én egyetlen kutyusom. Ő is 14 éves múlt, amikor szintén el kellett altatni. Az elaltatás előtti utolsó órák voltak a legnehezebbek, és amikor elindultunk az orvoshoz, és ott azok a percek. Nekem azóta nem volt kutyám, és nem is lesz. Nekem ő volt a KUTYÁM.
Neki is a lábai voltak már nagyon gyengék, alig tudott menni, ráadásul a második emeleten lakunk, és nem volt pici kutya (szakállas collie).
De ez a gyász is elmúlik, és csak a szép emlékek maradnak meg!
Fogadd részvétem, el tudom képzelni mit érzel. A virtuális sirkert tényleg segit....Anyukám puliját másfél éve kellett elaltatni, nincs nap, hogy ne jutna eszembe. Az én kis tibetim 11 éves lesz decemberben.....rettegek.
A te kutyusod mennyi idős volt?
Sherpa nehéz dolog. Azt nem tanácsolhatom ami nálunk "bevált" mert ott marad a másik szeretett kutyád (elpakoltunk mindent ami rá emlékeztetett). Foglalkozz sokat a másik kutyussal, bánkódjatok együtt és sétáljatok nagyokat amikor lehet ebben a fura nyárban. Hónapok múlva enyhül majd, de addig valahogy ki kell bírni.
Vigaszt kívánok neked !
Fogadd részvétemet!
Mi is tavaly altattuk el kutyusunkat, neki is lebénult a két hátsó lába.
Sajnálom.:((
A mi kutyánkat is el kellett altatni. Már öreg volt, és sokszor nem bírt felállni. Jobb neki már a más világon.
Fura dolog ez, nekem két kutyámnál kellett ezt az utolsó döntést meghozni, s még mindig könnyes lesz a szemem ha rágondolok.
De ahogy a nyitó hozzászólásban is van, nekik úgy volt könnyebb már.
Szívemből szólsz. Nekünk is búcsúzni kell Brendától a berni pásztor lánykától, pedig csak 7 éves, de a héten diagnosztizálták nála a csontrákot, ami áttétes. A lányom a gazdája, aki 18 nap múlva indul az Óperencián túlra tanulni, csak abban bízunk, hogy kitartanak addig egymás mellett.
Kitől búcsúzol?