Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Gyűjtsük álmainkat!
Létrehozva: 2006. február 21. 21:43
Gyűjteni nagyon jó! És bármit lehet! Szabad hirtelen, meggondolatlanul határozni, és azonnal, mintegy varázsütésre gyűjtővé válni! Varázspálca sem kell hozzá. De ha úgy gondolod, mégis kell, azonnal csapj fel varázspálcagyűjtőnek!
Tegnap még nem voltál gyűjtő, ma gyűjtő vagy! Gyűjtsünk együtt! Én mindenféle kacatot gyűjtök. Babákat. Bohócokat. Kőtojást. Kőgolyót. Amarillisz t. Csigát. Kavicsot.
De legesleginkább álmaimat gyűjtöm. És emlékeimet. Mindent megőrzök, amihez szeretet fűz. Ezért aztán gyűjtök mosolyokat, tekinteteket, sőt gyűjtök hangsúlyokat is. És érintéseket, kézfogásokat.
Gyere velem! Legyél gyűjtő te is! Gyűjtsünk együtt! Mondd el, gyűjteményednek mi a legújabb darabja. Mi a legrégebbi. Talán egy mese. Talán egy versidézet. Egy gondolat, ami nem hagy békén. Egy színes kavics az udvarodról. Egy tojás, melynek rendellenes a formája, ezért megőrizni érdemes. Hangkazetta vagy fénykép. Gyűjtsünk együtt, fejtegessük együtt az élet titkait. Oszd meg velünk gyűjteményed legféltettebb darabját, így még inkább tiéd lesz, örömünk megsokszorozza örömödet. Ha örömöt gyűjtesz, mondd el azt. Ha embereket gyűjtesz, mondd el őket. Ha barátokat, róluk beszélj! Hozd el ide gyűjteményedet!
talán nem is tudod,hogy gyűjtő vagy! Fedezd fel a gyűjtőt magadban! Gyere, gyűjtsél velem! Remélem: velünk!
Nem, nem gondolom, de igazad van, kár volt!
Sheeriff, ma délelőtt eszembe jutott, amikor Váncsa István szakácskönyvét nézegettem. "1001 recept."
Váncsa az Élet és Irodalom munkatársa volt nyugdíjig. Remek humora írásait a lap ékességeivé tették. Szakácskönyvét is élvezet olvasni.
50 ! kolbászrecept van benne.
Érdekes, szórakoztató és hasznos könyv.
Zsuzsika, félreértettél. Éppen, hogy lezártam ezzel az ügyet részemről. Ezért kellett tisztáznom a helyzetet.
Köszönöm a jótanácsot. Ha már én ezt nem osztogatom, mert úgy érzem, a másik enélkül is tudja, mit tegyen, hát legalább kapjak. Ha nem tudtam volna... Persze jószándékoddal tisztában vagyok és megértelek. Tényleg sokkal okosabb vagy nálam, jól gondolod.
....ha elég klasszikusak vagyunk.
Itt állandóan esik az eső,hideg van,a paprika palántáim kibújtak,remélem nem bújnak vissza a föld alá.
Mennem kell a dolgomra,szép napot kivánok.
Bölcs remény! Ha mindent nem is gyógyít meg az idő, de segít a feledéshez- ha elég korosak vagyunk hozzá.
Az idő múlása szerintem is (majdnem)mindent meggyógyít,már én sem akarom tudni hogy miért kaptam a "fejmosást" "Husitól",pedig akkor nagyon kiváncsi voltam.
Klára kedves, próbáld magadat túltenni ezen a szerencsétlen vitán, s ne hibáztasd tovább Hust sem. A hozzászólások egy része "törlődött" így a tyúk- és tojás elsőbbségén is kár vitatkozni. Nem olvastunk olyat, hogy az erdőből betévedt állatkák a gyerekek dédelgetett házi kedvencei lettek volna. Más földrész, más életérzés, racionálisabb gondolkodás, sőt más fegyverhasználati szokások. Nem beszélve arról, hogy nem ölt a gyermek, sőt az ötletadó sem ő volt.
A történet befejezéséból látjuk, hogy a kutyusok jóízűen elropogtatták a preparált csontokat. Mondhatjuk, beteljesedett az erdei vadak sorsa, ami várt volna rá, akár egy róka, vagy ragadozó madár hajtja végre. Nincs örökélet. (Lehet engem vádolni érzéketlenséggel!) El kell fogadjuk minannyiunk nevében, velünk színes a világ.
Senkinek nem hiányzik a csatabárd kiásása, s gondolom, Zsuzsa sincs rászorulva, hogy helyette moralizálj. Nem tisztünk ítélkezni.
A kedvenc képem, nincs objektív igazság, minden nézőpont kérdése.
Marika, tudomásom szerint az üveggyár Parádon volt, bár valóban volt több üveghuta az Északi Középhegységben, pl. Hollóházán is. (A porcelángyár elődje). A parádi ólomkristály is sajnos áldozatul esett a piacgazdaságnak, mint sok neves magyar termékünk. Nem tudom, az ajkai a Bakonyban milyen szinten maradt meg. Mindkettőben jártam, nagyon sajnálom, mint ahogy a porcelángyárakat is.
Marika nagyon régen foglalkozhattak üveggyártással. Azt nem tudom, hogy mészégetést csinálnak-e még, inkább fakitermeléssel foglalkoznak. Nagyon szép takaros rendben vannak a házak. A falú közepén van egy étterem, a teraszán üldögéltünk egy kicsit, míg feltöltődött a drónba az elem.
Az egyik ház előtt voltak ezek a farakások, dolgos kezek szépen felrakták.
Zsuzsa, nem tudok elszakadni rossz életérzésemtől, amit szegény, gyanútlan Hus levele keltett bennem. Nagyon rossz tulajdonságom, hogy nehezen fogadok el minden másságot. Változatlanul az a véleményem, hogy elsősorban a gyermek érzelemvilágának fejlesztése feladatunk, minden mással kár teletömni fejét.
Ha a haldoklót nem tudod érzelem nélkül nézni, akkor segíteni sem tudsz nagy magányában. Valami óriási ellentmondás van aközött, hogy elhatárolódni tőle, de együtt is érezni vele.
Tudod, amikor megérkeztek első kutyáink, Tora, az édes tehénfülű németjuhász és Atosz professzor, a schnauzer, állandóan fertőszerben mostam kezemet, kisebesedett. Ma már Zsuzsu a legjobb társam, aki érintése után eszemben sincs rohanni kezet mosni.
Tetszett a cikk, amely felsorolta, hogy ősidők óta vannak munkakutyák - házőrzők, szánhúzók és talán egyebek, és ma megjelent a társkutya. Ajánlják társnak egyedül élő embereknek.
Nálunk Bazsiék csak egy lépcsősornyira laknak tőlem, és szinte minden percük elfoglalt. Éppen az a helyzet, amit te szoktál vázolni. Lehetőleg nem támaszkodom rájuk. A házhoz szállítással majdnem mindent meg tudok oldani. Havonta egyszer jönnek, és lehetőleg mindent hoznak, amire egy hónapig szükségem lesz. Zsuzsunak köszönhetően sosem vagyok egyedül. Bazsiék kinevetik, mert ő egy nem szabályos kiskutya. Bele lehet kötni mindenféle hiányosságaiba, sőt nevetni lehet rajta. De nekem sokkal kedvesebb, sőt szebb Zsófim dédelgetett és sokra becsült tacskóinál. Nekem ők egyáltalán nem tetszenek, ám nagyon kedvesek. Jó viszonyban vagyunk. Zsuzsu is szívesen látogat le hozzájuk.
Marika, férjed nyilván nézi kertedet egy felhő szélén ücsörögve, lábát lógázva. Szerintem vegyes érzelmekkel figyel, mert örül, hogy kerted nem sínyli meg hiányát, de azért rosszul is esik, hogy íme, nem nélkülözhetetlen.
Nagyon kíváncsi vagyok új tervezésedre. Hozzál majd, legyél szíves, sok-sok fényképet. Bárcsak én is tudnék! Valaha elképzelhetetlen volt ez a helyzet - a fotókkal kapcsolatban ment minden, mint a karikacsapás.
Amikor írtál róluk, azon a délelőttön gondolkodtam azon, hogy milyen szívesen hallanék unokáidról. Akik nevét már megszoktam, és tetszik. Az újdonságok mindig kissé idegenek. Aztán beépülnek ismeretrendszerünkbe. Így építkezik látókörünk.
Kedves Zsuzsa ! Gyere vissza olvasgass bennünket, és ha gondolatot ébresztett Benned " szószaporításunk ", reagálj , írj.
Hus nyusziról szóló históriájával kapcsolatban annyi a hozzáfűznivalóm, hogy a kislány érdeklődése természetes . Minden gyógyító szakmában szükség van a természettudományos érdeklődésre , mert annak hiánya csökkenti a munka hatékonyságát. Nem tudja felfogni, megérteni az új szakmai eredményeket. A sajnálat természetes, de az elmúlás gondolata és észlelése , sőt állatorvosoknál a beteg állat elaltatása is természetes.
Utólag azt mondom, hogy ez nálam is hiányos volt, bár a gyógyszertan nagyon érdekelt, tudományos diákkörben is dolgoztam .Rájöttem ott, hogy ez a nagy türelmet igénylő analitikus munka nem nekem való. Mivel terhes lettem, abbahagytam . A patkányok nagy része fertőzött és féltettem kicsimet.
Nagyon dicséretes törekvés az állatok védelme. Nálunk nagyon gyakran jelenik meg tudósítás éhező kutyáról, elhanyagolt állatokról. Amit hiányolok, hogy éhező , beteg , szűkösen élő gyerekekről, öregekről nem. Pedig ők sem tudják életüket megfelelően elrendezni, és a társadalom közömbös velük szemben . Legalábbis itt nálunk ezt észlelem. Sőt gyakran olvasni, hogy gond a társadalomnak a sok nyugdíjas eltartása. Pedig a mi korosztályunk többsége még támogatta szüleit, felnevelte gyermekeit, itt vidéken nagyon sok munkával felépítette házát,fizette a nyugdíjjárulékot, idős korára pedig gondjai vannak, magára marad . A gyermekei többsége nem tud segíteni, mert elveszíti állását, és gyermekeik lakáshoz jutásában is szerepük van . Így az idősödő , aktív korosztály is nagyon leterhelt.Szerencsére ez személy szerint ránk nem vonatkozik, mert 69 éves korunkig dolgoztunk és nincs anyagi gondunk.
Gyere vissza , fogadjátok el egymás eltérő gondolkodását ellenérzés nélkül.
Magdikám ! Gyuri egy kincs . Ilyen széppé teszi napjaitokat !
Egyre csak azt érzem, hogy valami nem stimmel. Hogy igazságtalanság érte Zsuzsát, hát utána néztem. S tényleg, Hus beszámolójából egy szívtelen, közömbös társaság képe rajzolódott ki, élén az unokákkal.
"Egyik nap a mi konyhankban voltunk, anyosom kitalalta, hogy menjenek a gyerekek nyulat loni. Nappal nem sikerult, este a vejem kimenet a sotetben latokajaval es rogton todott egyet loni. Na volt nagy hu de ugyes vagy, de jo, meg hasonlok. Jottek a lanyok oriasi ovacio, fenykepezes, kicsi unokam rogton "atvizsgalta", el-e meg, vagysem. Anyosom rogton inezkedett, nyuzta, mosta es tettuk a hutobe. Kozben a kicsi unokam megbeszelte apjaval, hogy hagy legyen a feje az ove, mert akarja latni a koponyacsontja milyen. Lanyommal keszitettek elo, neki valami borzaszto volt, a kicsim hozzafogott a preparalashoz, orakig foztek, fejtettek le rola mindent. Elkeszult a nagy eletmu, vitte a dragam a szobajaba az iroasztalara szaradni."
Pedig, mint írtad, szelídek voltak a nyuszik, barátaitok. és senki ajkát nem hagyta el egy sóhaj sem egyikük halála miatt. Bizony, engemet is kiráz a hideg, ahogy most olvasom, még most is. Igazságtalanság volt így nekiesni Zsuzsának, aki szegény most elbujdosott. Mert bizony olyan képet rajzoltál drágáidról, hogy nekem sem volt kedvem még kislánynak nevezni sem őket. Ez pedig a te hibád, és ha inkább utána néztél volna, miért is írtuk azt, amit írtunk, és rájöttél volna arra, hogy a hibát te vétetted, akkor nem estél volna nagy vehemensen neki Zsuzsának.
Na, ezt el kellett mondanom, mert nagyon beleélted magadat a hős, unokájáért harcoló nagymama szerepébe. Pedig inkább ellenőrizned kellett volna információdat. Talán nem tűnt fel, hogy sosem osztogatok jótanácsokat, azt én nem tartom reszortomnak. Most mégis megtettem, mert nagyon sajnálom, hogy Zsuzsa kilépett körünkből. Mint az a nagyon különleges miskolci asszony, aki részt vett az El Caminon, s akit úgy megbántottál, hogy többé felénk sem nézett. Remélem, te nem maradsz el e levelem miatt, mert az nagy csapás lenne nekünk. És hát ha tévedésünkre rávilágít valaki, gondolom, el lehet viselni, ha nehéz is. Jó embernek tartalak.
Zsuzsóka köszönöm a figyelmedet. Bizony azért igyekszem mindent lerendezni, mert műtét után nyugiban kell lenni. Egy hónapra gondoltam, hisz addig diétázni is kell. Megszoktam már március elseje óta. Írtad a "kutakodást" a májamban. Ez is eszembe jutott a következőként: "Hol vagy te kis mocsok? Itt sincs, ott sincs, jól elbújtál!" Ennek oka, hogy a legutóbbi ultrahang eredménye: Nem látható az epehólyag.
Több azonosság van életünkben az elmúlt írásaid alapján. A tánchoz a hozzáállás, az Isten báránya, ( van még, most nem jut eszembe, de visszaolvasok).
Magdikám! Már csak nevében él az üveggyártás? Van múzeuma a régi tevékenység termékeiből?
"Szólj hozzám reggel egy jó szót,
mielőtt hazulról elmégy, s becsukod az ajtót,
napközben történhet oly sok minden,
ki tudja, viszontláthatjuk-e még egymást, kincsem.
Jó éjszakát is kívánj szépen,
Ki tudja, felébredünk-e reggel, vagy mégsem.
Az élet elillan sebesen,
Ezért nem mindegy, kedvesem,
mi volt hozzám utolsó kérdésed,
és milyen volt az utolsó nézésed.
Ezért mindig egy jó szó
legyen az utolsó,
ne feledd, az utolsó örökre szólhat."
(Kurt Tepperwein)
Délután a Bükkben egy szép kis faluban voltunk Répáshután, a hegyek közt egy völgyben van.
Klárám, gyönyörűek az évelőid , hiszen folyamatosan gondoskodsz róluk. Körbevetted magadat , s mindent megadsz nekik,hogy viruljanak!
A kép nyáron készült, ami igazán kellemes arrafelé. Nem kellett messzire kiránduljanak, azok a vitorlások a nappalijuk ablakából is látszanak. Körbeveszi a tenger a szigetet, emiatt nagy a szél és gyakori a csapadék.
Mi volt szokatlan? Minden. Mások az ételek és étkezési szokások. Csak este esznek meleg ételt, s azt bizony munka után kell elkészítsék. Ősztől tavaszig nagyon rövidek a nappalok, s egyébként is keveset süt a Nap, ajándék egy-egy napsütéses nap.
Az embereket általában nem jellemezném, hiszen ott is, mint minálunk, sokfélék. Mi inkább mediterrán temperamentumúak vagyunk, családilag. Nevetősek, ölelgetősek, megszoktuk a több generációs kapcsolatokat, érdeklődést, kapcsolattartást. A lakás nálunk is tabu, nem volt "átjáróház", de a széles rokonság szívesen látott vendég volt, ha épp volt mit ünnepelni. Ebből csöppent egy zárkózottabb, tartózkodóbb közegbe. Ott mindenki éli a saját életét, nem panaszkodott, de a nyelvi környezet is hiányzott neki.
Itthon nem volt munkahelyi tapasztalata. Az egyetemen alig volt laborgyakorlatuk, az is inkább számítógépes szimuláció. Ott először (bizonyára) a nyelvi akadályokat és a messziről jött ember iránti bizalmatlanságot érezte. A kollegáitól nem segítőkészséget, inkább féltékenységet tapasztalt. Az időről időre szokásos megmérettetés terhe is nyomja, hiszen rövid távú szerződésekkel dolgoznak, mind nagyobb és nagyobb követelményeknek kell megfelelni ahhoz, hogy évek múlva véglegesítsék. Nem könnyű idegen nyelven beszámolókat készíteni! Most épp ilyennel tölti otthoni szabadidejét. Az egyetemen is erős vizsgadrukkal küzdött.
No, persze tudom, kiválóan megállja a helyét, s csak az én nagyanyai szívem dobog hevesebben.Meg fog térülni minden befektetett energiája. Mi is így kezdtük.
Már nagyon hiányzik, de nagyobb lakásra gyűjtenek, így nem nagyon utazgathatnak. Igen kevés még a szabadsága, töltsék pihenéssel együtt!
Zsuzsa neked biztosan jó nagy a palacsintasütőd, mert én is 1 kiló lisztből szoktam sütni Tamáséknál, de nekem sokkal több jön ki belőle. Én 3 palacsintasütőben sütöm, elég hamar megvan.
Magdika ! Rád gondoltam ,mikor a palacsintát sütöttem . Több, mint 1 kiló lisztből . Nekem csak 55 darab körül lett. Amit felvittem , nem kellett megtölteni. Szép a fátok. Nekem idén a felső almafa van tele virággal, lesz mit ritkítani, hogy ne csak rengeteg apró gyümölcs legyen.
Örülök kedves Hus, hogy leírod életedet . Nagyon kellemes lehet az ilyen természetközeli élet . . Hasonló az enyém is , állatok nélkül. Arra már nincs energiám. Hét végeken jönnek az unokák, 2-3 hetente. Akkor sokat főzök, sütök is . Egy kis hazai íz jólesik nekik. Így visznek is magukkal. Különösen a kislánynál érdekes, aki sokszor maga készít főtt ételt , mikor hazamegy az egyetemről. Délben sokszor nincs ideje enni, a gyorséttermeket nem szereti ,a rendes étterem pedig nagyon drága . Szerencsére a lakás , amit bérel nagyon jól ellátott , és a fagyasztóban tud ételeket tárolni.
Zsuzsika! Nekem Te a tudatos mértéktartás jelképe vagy .Ami a legértékesebb, hogy közben meg tudtad őrizni gyermeki lelkületedet . Unokád szép, ahogy biciklizik a mezei úton , látszik, hogy jól érzi magát a bőrében.
Klára !Megértem hogy dühös vagy, ha állatokat bántanak , kínoznak. Minden felesleges fájdalom, amelyet másnak okozunk dühítő lehet. Engem az emberek gyűlölködése dühít( inkább bánt ) Egy " haszonállat " lelövése sokkal kevésbé bántó , mint a torkának elvágása . Megértem a vegetáriusokat, csak én szeretem a húst
De , ha nekem kellene róla gondoskodnom, valószínűleg és is vegeteriáus lennék.