Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Gyűjtsük álmainkat!
Létrehozva: 2006. február 21. 21:43
Gyűjteni nagyon jó! És bármit lehet! Szabad hirtelen, meggondolatlanul határozni, és azonnal, mintegy varázsütésre gyűjtővé válni! Varázspálca sem kell hozzá. De ha úgy gondolod, mégis kell, azonnal csapj fel varázspálcagyűjtőnek!
Tegnap még nem voltál gyűjtő, ma gyűjtő vagy! Gyűjtsünk együtt! Én mindenféle kacatot gyűjtök. Babákat. Bohócokat. Kőtojást. Kőgolyót. Amarillisz t. Csigát. Kavicsot.
De legesleginkább álmaimat gyűjtöm. És emlékeimet. Mindent megőrzök, amihez szeretet fűz. Ezért aztán gyűjtök mosolyokat, tekinteteket, sőt gyűjtök hangsúlyokat is. És érintéseket, kézfogásokat.
Gyere velem! Legyél gyűjtő te is! Gyűjtsünk együtt! Mondd el, gyűjteményednek mi a legújabb darabja. Mi a legrégebbi. Talán egy mese. Talán egy versidézet. Egy gondolat, ami nem hagy békén. Egy színes kavics az udvarodról. Egy tojás, melynek rendellenes a formája, ezért megőrizni érdemes. Hangkazetta vagy fénykép. Gyűjtsünk együtt, fejtegessük együtt az élet titkait. Oszd meg velünk gyűjteményed legféltettebb darabját, így még inkább tiéd lesz, örömünk megsokszorozza örömödet. Ha örömöt gyűjtesz, mondd el azt. Ha embereket gyűjtesz, mondd el őket. Ha barátokat, róluk beszélj! Hozd el ide gyűjteményedet!
talán nem is tudod,hogy gyűjtő vagy! Fedezd fel a gyűjtőt magadban! Gyere, gyűjtsél velem! Remélem: velünk!
Nem tudom megmagyarázni, mi volt ennek a rideg rendeletnek a háttere, célja. Javítani a főváros utcaképét? Segíteni a hajléktalanokon? Egészségügyi meggondolások ? Ha sikerül véghezvinni egy megvalósul , szebb lesz a főváros. De milyen áron,mi lesz ezekkel a szerencsétlenekkel , akiknek száma a kilakoltatásokkal még emelkedni fog.
Mikor nyugdíjba mentem gondolkodtam azon , hogy elmegyek ingyen dolgozni a máltaiakhoz. Férjem azt mondta végezzek itthon szeretetszolgálatot , ő is megérdemli . Ebben igaza volt, mert 6 évig volt a nap nagy részében egyedül , pedig igyekeztem munkám úgy átcsoportosítani, hogy akkor mentem ki házhoz, amikor ebéd után kicsit aludt . De a férfiak nehezen találják fel, magukat egyedül. Ezért annyi lett a " nemes elhatározásból " , hogy decemberben nagyon összeget adunk a hajléktalanok étkeztetésére. Ruhákat is válogattam , beviszem a gyűjtőjükbe.
Ma nagyon szomorú gondolataim voltak, fájt szívem a letarolt viskók miatt, ahogy éjszaka zuhogott az eső.
Barátnőm a napokban elment a szülőfalunkba családi kriptájukat és nagyanyja sírját meglátogatni. Visz a z én nagyanyám sírjára is virágot. Neki tettük rendbe a sírját 7-8 évvel ezelőtt .Nagyon szép lett.Kedves szelíd asszony volt. Nagyapám halála után átjött Aradról hozzánk, apukámat és súlyos beteg nagybátyámat meglátogatni. Nagybátyám 1946-ban meghalt , és rövidesen követte nagyanyám is. Még megérte öcsém születését is, így megnynugodva távozott, nem hal ki a a család.
Igen Zsuzsikám , életünkben sok érdekes véletlen van . Hogy ez valóban véletlen, vagy sorsszerűség , nem tudom. Nagyon szép házban laktatok.Én is keretem apukám szülőházát Makón, de nem találtam meg, valószínűleg lebontották. Ők 1912 -ben elköltöztek Aradra , ott a showmy street segíségévl megtaláltam azt a környéket, talán a házat is , ahol élt.
Érdeke még ,volt egy rövid ideig tartó "szerelmem " , mely egy félreértés miatt gyorsan megszűnt. Utólag tudta meg, hogy ő 1 nappal előbb született, mint férjem , de egy évvel később.Felesége is Zsuzsa .
Hiszen kérdezni akartam, kiket látunk az alakban. Találgattam, majdnem eltaláltam, Zsuzsika.
Tegnapelőtt nekem is kezembe jött nagyanyám fényképe. Nemigen emlékszem rá, elment, amikor még kisgyermek voltam. Most csak nézek, milyen takaros, elegáns asszony volt.
Unokanővéremet várták a temetéssel,akit évekig nevelt anyja betegsége miatt. És akkoriban a határsávba nem lehetett könnyen belépni. Otthonában ravatalozták fel, nyár volt, és a harmadik napon mindent betöltött az édeskés, émelygős hullaszag. Az asszonyok kitartóan imádkoztak körülötte.
Klára, ez a kép régebbi mint én. Nagymamám, legidősebb unokatestvérem és nagynéném látható rajta. Mint egy kincset őrzöm. Az utcának ezen az oldalán nem volt járda, csak egy sor tégla és nyitott eső levezető árok. Füves partján sokat játszottunk. Keskeny kis utca volt, a belvároshoz közel, talán ezért is bontották le az egész tömböt.
A szegedi hasonmás egy forgalmas utcán van, sötét színű, és nincs kertje.
Nagyon szép, elegáns szecessziós ház ez. Zsuzsika, ugye, fáj szíved tiétekért. Jó, hogy ez megvan, kissé kárpótol a másikért.
Egyetértek, hogy nem véletlenek történnek, hanem sorsszerű események.
Zsuzsám, a sok-sok "véletlen" bizony sorsszerűnek mondható. Az épp akkor és épp ott történő találkozás sem lehet véletlen, mint azok a kitérők sem, amikről utóbb kiderül, "ezt megúsztuk".
Mi Péterrel azt találtuk különösnek, hogy mindketten teljesen egyforma építésű családi házban nőttünk fel, ő Szegeden, én Makón. Nem valami túl gyakori típus ház lehetett, mert azóta sem jártam ugyanolyanban. A miénket szanálták a 60-as évek elején, de Szegeden szépen rendbehozva ma is áll az övéké. Barátkozásunk kezdetén lerajzoltam, gyerekkorom színhelyét, s az első vonalaknál rácsodálkozott, majd később megmutatta az övékét- már új lakók lakták. Ami még érdekesség, hogy ez a Kossuth L. sgt.-on van, s mi, ugyanebbe utcába költöztünk, de évtizedekig nem ismertük egymást. Csak Vhelyen ismerkedtünk meg, mindketten válásután.
Ez egy 3 szobás, L alakú ház, utcafronton a szobák,befelé egy vonalban az összes mellékhelyiség és egy belső köríven az üvegezett veranda. Istenem, de szép volt hozzá a virágoskert és mögötte a veteményes!
Zsuzsikám ! Csodálatos vers , ismertem. Van benne valami érdekes. Lehet, hogy én azért születtem pont ezen a napon , mert férjem családja is azon a napon kapta meg , hogy hazatérhet Erdélyből Magyarországra. Véletlenül is ismerkedtünk meg . Ebből lett eddig 55 év . Csak a lelkek a mennyországban mások ,mint itt földi porhüvelyükben .Ezért folttalan boldogság nincs , csak élet . Szeretet, megbecsülés, vita , sértődés..... Az 55 évnek csak az a titka, hogy melyik erősebb , amelyik összetart, vagy amelyik elválaszt. Visszatérünk az Úrhoz, hogy mi lesz tovább ??? Biztosan jobb lesz ott .
Engem megragadott:
Egy lélek állt az Isten közelébe'
S az örök napsugárban reszketett
És fázva félt,
Mert érezte, hogy vonzza már a föld,
És keserűn kelt ajkán a "miért",
Mikor az Isten intett neki: "Készülj!
Valaki ott lenn meg akar születni,
Neked szőtték e színes porhüvelyt:
Pici kezeket, pici lábakat;
És most hiába, le kell szállanod,
Öröktől fogva te vagy kiszemelve,
Hogy e testet betöltsd,
Mint bor a kelyhet, ampolnát a láng.
Menj és ne kérdezz, ennek meg kell lenni!"
S szólt a lélek: "Én nem akarok menni!
Én boldog vagyok Veled, Istenem;
Mit vétettem, hogy egedből kivetsz?
Mit vétettem, hogy le kell szállanom,
S elhagynom búsan és reménytelen
Az angyalokat, testvéreimet?
Mit vétettem, hogy le kell szállanom,
S felöltenem a gyötrő Nessus-inget,
A meghasonlás örök köntösét,
A nekem szabott hitvány rongy-ruhát?
Ki bor vagyok: a Végtelennek vére,
S láng, mely üveg alól is égig ér:
Mit vétettem, hogy bezársz engemet
Kehelybe, amely megrozsdásodik,
S ampolnába, mely romlandó cserép?!"
És szólt az Isten szigorún: "Elég!
A törvény ellen nincsen lázadás!
Ha milliók mentek panasztalan,
Talán te légy kivétel?
Mint a fiókát az atyamadár:
Kivetlek. Tanulj meg jobban repülni,
S jobban becsülni meg az örök fészket!"
S az Ige alatt meggörnyedt a lélek.
Szomorún indult a kapu felé,
De onnan visszafordult: "Ó Uram,
Egy vágyam, egy utolsó volna még;
Egy angyalt, testvér-lelket hagytam itt,
Szerettük egymást véghetetlenül,
Tisztán, ahogy csak a mennyben lehet,
Szeretném viszontlátni odalenn,
Ha csak egy percre, ha csak mint egy álmot."
S felelt az Úr:
"Menj és keresd! Lehet, hogy megtalálod."
#ReményikSándor: Egy lélek állt...
Otthon vettem észre az árat, mert kártyával fizettem. A beutazás elvitte volna a hasznot.Nincs semmi baja a virágnak, csak lassan fejlődik . Majd veszek ki esővizet a benti virágokhoz. Amíg Marika élt, ő jobban pátyolgatta őket, én inkább lecserélem. Az Auchanban elég szép és nem ilyen drága virágok vannak. Azt kérek karácsonyra is , Öregasszonyoknak kozmetikum, fehérnemű , könyv, virág vehető- A többiből elég sok van , marad a virág. .
Érdekes amit írsz, bennünket is sokkal kevesebbszer hívtak meg, mint ahányszor mi vendégül láttunk barátokat. Mentség az, hogy én nehezen tudtam elhagyni a falut, és nekik Budapesten kis lakásuk volt.
Klára az Ágnes barátnődről régen írtál már, ugye ő él még?
... ki az a nagy margaréta, szép fehér, üde virág?
Ugye, Magdikám, így gondoltad?
Hát igen, ilyen aljas az ember. Végtelenül aljas. A kiszolgáltatottal bármit meg lehet tenni.
Volt egy mese, ott a királyfit kísért egy szerencsétlen pária, és ha a királyi gyermek rosszat tett, őt vesszőzték meg.
Igaza van Adynak: "oly szomorú embernek lenni.
Klára én folytatom, amit elkezdtél, ki áll amott a szírttetőn, ki az a nagy mar.........
Érdekes elemzést olvastam a bűnbak szó eredetéről a Dümmert könyvben . Már a pogány őseink is ismerték a bűn fogalmát, és a büntetést. Egyszerűen bűneiket átruházták egy bakra ( abból kevesebbre volt szükség ) ezt ölték meg áldozatul a isteneknek, így szabadultak meg a bűneiktől. Ma ez a bűnbakképzés emberről-emberre ruházódik, de szerencsére mindet nem ölik meg , csak hivatalból utálnunk kell.
Van lehetőség, mert van egy 10 köbméteres esővíz ciszternánk. Jelenleg 2 háztetőről gyűjti a vizet .A kerti virágokat mindig ezzel öntöztem , a bentieket nem mindig. A vezetékes víz öntözéshez már nagyon drága , mert hozzáadódik acsatornadíj is. Van kútunk is. Azt most engedélyeztetni kell. De szerencsére ez nem kerül pénzbe.
A múlt rendszerben született ez a rémes szó: TEVŐLEGESEN.
Ma megszületett egy másik csodaszó: HAJLÉKTALANKODÁS.
Úgy ám!
Jóccakát!
Meg kellene találnom telefonos pinkódomat, mert elrontottam a banki belépőmet,és ez kell helyrehozásához. Tehát keresem. Közben dobozban gyűjtöm az égetnivalókat, mert ugye mindent nem lehet a szemétbe dobni.
S micsoda fényképek jöttek elő! S levelek, és nagynéném receptgyűjteménye, sok-sok kézzel írott, sok újságból kivágott. Egy naptárlapocskát is találtam: 1933. Már találtam is egy nagyon érdekeset, fura palacsintaszerűség. Majd leírom, hátha beleszeretünk.
Magdikám, ismét csak ezt kérdezhetem:
Ki áll amott a nem szírttetőn,
Gömörnek szép határán?
Magdikánk bizony, sajnos, szárnyát összecsukta!
Olvasom az előbb: ez a három csillagjegy a földre szállt angyal.
Ó, mondom szerényen és önismerettől csöpögősen, közöttük kell legyek!
És lőn. Bika, rák, halak.
Ugye, mondtam már: sose higgyünk ezeknek a horoszkóposoknak!
Nagyon jó érzéssel gondolok vissza utolsó kerti ünneplésünkre, ami születésnapomon volt. Sehogy sem jut eszembe, mit főztem. Elég sokan voltunk, Még Ilona barátnőm is itt volt, aztán a család, Zsófi anyukája és nagynénje. Kellemes, vidám emlék. Már nem voltam csúcsformában, Zsófikám átvette a vezénylést, megterítettek, edényeket is ő adott, amelyeket mindjárt bele is tettek a mosogatógépbe.
Olyan érdekes volt, hogy Ilonát meghívtam minden családi ünnepségemre, ő elmesélte, hogy lányát vagy fiát ünnepik valamelyik napon, s én annyira szerettem volna részt venni a családi összejövetelükön, nem tudom, miért, de soha, soha nem hívott meg. Bazsiék lakodalmán is ott volt, de eszébe sem jutott lánya esküvőjére meghívni. Pedig nem volt másik barátnője. Nem baj ám,csak most eszembe jutott.
Gyorsan kitanulmányoztam, mi a rák a rákvirág. Ötezerért én bizony ott hagytam volna.
Az lehet a baj, hogy esővízzel kellene öntözni. Van-e rálehetőség? Amúgy is hetente csak egyszer kell.
Klárám, a nagyobb létszámú ebédekre én sem vállalkozom, ezért ünnepeltük nemrég az 50 éves végzettségemet nyolcan egy kellemes vendéglőben. Most a büdzsé ekkorát nem enged, de a család többi tagját sem szeretném kihagyni Zitu szülinapi köszöntéséből.
Zene zene hátán: Szerdán egy ismeretlen ütős zenekar műsorát hallgattuk meg tornacsoportunk néhány tagjával. (másra gondoltam, amikor csatlakoztam) Afrikai eredetű tam-tam többféle zajos feldolgozásait adták elő, több műfajban, a dzsessz nekem tetszett, bár enyhe halláskárosodást biztosan okozott.
Tegnap viszont színházban a Filharmonia bérlet nyitó előadásán voltunk, telt ház előtt többek között Szabó Marcell ifjú zongoraművész Rachmaninov műveket játszott. Volt Musszogszkij, R. Wagner és R. Strauss szerzemény is. Pál Tamás vezényelt, szinte mindent partitúra nélkül!
Csatlakozom Hozzátok, mert a nemrégen ajéndékba hozott hibiszkuszom ismét virágzik Sajnos a rákvirágom sínylődik, pedig állítólag mindent kibír. Azért vettem . Majd elájultam fizetéskor, mert egy nam nagy cserép virág 4999 forint volt . Azt hittem, hogy 499