Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Gyűjtsük álmainkat!
Létrehozva: 2006. február 21. 21:43
Gyűjteni nagyon jó! És bármit lehet! Szabad hirtelen, meggondolatlanul határozni, és azonnal, mintegy varázsütésre gyűjtővé válni! Varázspálca sem kell hozzá. De ha úgy gondolod, mégis kell, azonnal csapj fel varázspálcagyűjtőnek!
Tegnap még nem voltál gyűjtő, ma gyűjtő vagy! Gyűjtsünk együtt! Én mindenféle kacatot gyűjtök. Babákat. Bohócokat. Kőtojást. Kőgolyót. Amarillisz t. Csigát. Kavicsot.
De legesleginkább álmaimat gyűjtöm. És emlékeimet. Mindent megőrzök, amihez szeretet fűz. Ezért aztán gyűjtök mosolyokat, tekinteteket, sőt gyűjtök hangsúlyokat is. És érintéseket, kézfogásokat.
Gyere velem! Legyél gyűjtő te is! Gyűjtsünk együtt! Mondd el, gyűjteményednek mi a legújabb darabja. Mi a legrégebbi. Talán egy mese. Talán egy versidézet. Egy gondolat, ami nem hagy békén. Egy színes kavics az udvarodról. Egy tojás, melynek rendellenes a formája, ezért megőrizni érdemes. Hangkazetta vagy fénykép. Gyűjtsünk együtt, fejtegessük együtt az élet titkait. Oszd meg velünk gyűjteményed legféltettebb darabját, így még inkább tiéd lesz, örömünk megsokszorozza örömödet. Ha örömöt gyűjtesz, mondd el azt. Ha embereket gyűjtesz, mondd el őket. Ha barátokat, róluk beszélj! Hozd el ide gyűjteményedet!
talán nem is tudod,hogy gyűjtő vagy! Fedezd fel a gyűjtőt magadban! Gyere, gyűjtsél velem! Remélem: velünk!
Ez, hogy nem szabad ágakat égetni, nagy ostobaság. Mi is szenvedjük, mint minden kerttulajdonos.
Zsuzsa, ha elégetitek a fenyőágakat, olyankor tegyétek, amikor a jónép dolgozni ment. A hétvége erre alkalmatlan.
Még nem tudtam e rendelkezésről, amikor itt voltak barátnőim és szép nagy tüzet gyújtottunk. Egyszer csak csengettek, kikiabáltam, ki van itt? "Rendőrség!" Nevetőgörcsöt kaptam. "Attila - Ágnes fia -, te vagy?" "Rendőrség!" Még kicsit találgattam nagy vidáman, aztán amikor kinyitottam a kaput, láttam, ott áll két egyenruhás fiatalember. Na, erre, melléfogásomra, még jobban kellett kacagnom. Elmondták, a tűzgyújtás miatt vannak itt. " De hát miért baj? És honnét tudják? messze a rendőrség, és idelátnak?" poénkodtam. "A szomszédok jelentették - mondták, és elmondták a tilalmat. Na, ezen még jobban kellett nevetnem: "Most börtönbe visznek?" Nem, mondták, azt írják, szalonnasütés van, de adjam meg a személyi számomat a jelentéshez. Erre én egy elegáns mozdulattal mintha bársonyfüggöny lenne, félrehúztam a kerítés vadszőlőjét, és leolvastam nekik a mögéje felírt adatot. Leesett az álluk. "Tudják, ha a postás kéri, kéznél legyen."
Vidáman elbúcsúztunk. Azóta nem égetünk.
A rendőrökkel a közlekedésben is jól kijöttem. Mert ha hibáztam, és fülöncsíptek, nagyon kellett nevetnem magamon. És ők szívesen nevettek velem.
Zsuzsikám ! Nagyon tisztellek azért az erőfeszítésért, melyet mozgékonyságod megőrzéséért folytatsz.Azért kis lassítást javaslok. Tündinek sem esik jól , ha tudja , hogy fájdalmak árán sütsz.Mióta az a nagy becsípődésnek gondolt ízületi fájdalmam volt, kímélem magam kissé. Különösen mióta kiderült, hogy ez aktív ízületi gyulladás . Szerencsére labor leleteim jók. Erős fájdalmam sincs, ha kezdődnek, leülök,. Naponta 1 gyulladásgátlót szedek és szükség esetén (hetente 1-2 alkalommal) 1-1 Algopyrint.Sajnos súlyomnak és popómnak nem tesz jót a kímélet.
Klárám ! Mi is öregszünk ki belőle. Megkíséreljük szinten tartani, de nemigen megy . A héten a múlt hétvégén kivágott és házunkhoz lehozott és az itt kivágott fát fűrészelte fel Sándor kisebb ágakat felaprítottuk. Most elég ilyen gallyal befűteni. mióta nem szabad kinn elégetni, ezt tesszük. Elviszik kötegenként 300 forintért, de össze kell kötni, és nem lehetnek hosszabbak 1 méternél . Ez nagyobb munka, mint a felaprítás. Hanem esik az eső kér téli fenyő köteget mégis elégetünk kinn Gyorsan elég,remélem nem szólnak. Azért most is égetnek mások is. Nem hagyjuk sokáig füstölli, ha kell gázzal meggyorsítjuk. Van egy kis palackunk, azzal megfelelő előtéttel jól lehet tűzet gyújtani.
Klára, megrögzött gyűjtögető lévén sok kis üres tégelyem van. Ezekbe szedtem meg a virágmagokat, van petúnia, bársonyka, vinka is. Leánykám megmosolyog, mondván: veszünk palántát, ezek biztosan nem lesznek szépek. Válaszom: nem baj, de az enyémek lesznek.
A korbácsrétest nem leveles tésztából készítem. Rétestésztát még nem csináltam soha. Ez inkább a beigli tésztához hasonló, élesztős. Tudod, fonáshoz hasonló teteje van. Nagymamámra emlékezve készítem. Szoktam venni kész leveles tésztát is, abból általában kis töltött táskákat sütök édes-sós különféle töltelékekkel.
Ajjaj, sok kencém van ízületeimre! Nadálytő is, legjobban a Flector csillapítja a fájdalmat, meg a hűtés, és valóban a rögzítés. A bottal járkálás koptatta el a csontokat, ez úgysem regenerálódik. Így aztán még kevesebbet sétálok, bot nélkül nehezebb. Megszoktam, hogy itthon a bútorokra támaszkodom, erről is le kell szokni. nem panaszképp! Sokan élnek nehezebben.
Amikor néztem konyhaasztalod fényképeit, éppen ezt gondoltam, Zsuzsika, hogy kétszeresen is alkotás. Egyszer, mint fotó, másodszor, mint művészien tökély élelem. Megértelek. Gondolom, úgyis keresed a gyógyulás lehetőségeit, mindenféle gyulladást megszüntető krémet látok reklámozni. Pl.a feketenadálytöves banyát az ő természetességével. Csúcs. Na, nem a banya a krém - bár ki tudja, lehet, valakinek az -, hanem, amit ajánlanak.
Zsuzsika, a ketrec azért ilyen szigorú, mert a mozdulatlanság kellene a gyógyuláshoz. Hiszen úgyis tudod. És hát, remélem, nem következik be, a túl nagy fájdalom úgyis mozdulatlanná tenné csuklódat.
Rétest emlegetsz, ugye, kész rétestésztát szereztél be? Vagy magad készíted, mondván, egy kézzel, az egészségessel?
Jó elgondolás a délikékkel. Gyermekkoromból jön ez a név, ezen a néven ismertem a szépséges, apró virágot. Mert ugye a reggeli virág a hajnalka, az alkonyati az estike.Ez délben virágzik, ezért délikének mondták.
Nekem is van ilyen papírzacskós magözönöm. Kettő is, egyik egynyári szarkalábas, másik petúniás.
Délike? nagyon tetszik! Virágozna még? Erkélyládámban annyira sok nőtt ki a nyár folyamán, hogy szinte megfojtották egymást. Úgy látszott, hogy elvirágzott. Mivel rengeteg mag volt rajta, amit nem győztem szedni, kivágtam az egészet tőből, beletettem egy zacskóba. Úgy képzelem, hogy virágfölddel keverve kiterítem az előkertnek nevezett zömmel építési törmelékre, hátha valamikor kert lesz, olyan gazdagon virágzó, mint az erkélyemen. A szára és kukackái mulcsként szolgálnak majd. Most, hogy a tuják kicsit kevesebbet árnyékolnak, talán szépülünk valamit.
Kézkímélés? A fájdalom erőssége ingadozik. Ezt követi, hogy mennyire vigyázok rá. Van ugyan egy erős "ketrec" - de abban semmit sem mozog a csuklóm és a hüvelyk ujjam, csak integetni tudok a távozóknak. Az nem járja, hogy ne vigyenek magukkal valami finomságot!
Legközelebb túrós korbácsrétest tervezek. Ma beszereztem a hozzávalókat.
Tudom, hogy a határokat feszegetem, de járni se, alkotni se? Tétlenül ülni nagyon rossz a lelkemnek, semmi ez a kis fájdalom.
Igen,a kertészedésnek, megfigyelésem szerint, megvan a maga ideje életünkben. Meg kell érni hozzá, aztán pedig ki lehet öregedni belőle. Zsuzsáék az élő példa elméletem cáfolatának. Akkor öregszünk ki belőle, amikor nem bírja a test. Lelkünk hiába sóvárog.
Teraszomon kinyílt a délikék második generációjának néhány példánya. Ilyenkor minden kis vacak virág óriási öröm.
Zsuzsika, csuklódat folyamatosan féltem, ahogy ténykedéseidről értesülök. Azért van valamilyen eszközöd, amely helyetted kíméli?
Tehát ezt kell a naspolyával tenni? Keményen leszedni, aztán várni?
Ez történne a datolyaszilvával is, ha lenne. De lehullott mindegyik virága. A kis fának persze ez jót tett, fejleszthette gyökerét, de azért egy szem nagy örömet szerezne, Na, majd jövőre.
Nekem nagyon hangulatos szó a szakajtó. Mert hogy zsompornak ismertem meg, csak néprajzban tudtam meg e nevét. Ezek az eszközök igazi műalkotások voltak a saját nemükben. A kisebb, hosszúkás formájú is, vesszőből fonták. De az igazi a szalmából készített kerek volt. Gyönyörű formájú és fényű.
Ma már csak egy, jó nagy vesszőtálam van. Feltettem a falra, mert szép is, és ott nagyobb biztonságban van, mint bárhol máshol. Ikertestvérét a népművészeti múzeumban láttam, úgy emlékszem, így hívták a gyűjteményt. Vajon megvan-e még a múzeum a Kossuth téren, és benne az én kosaram testvére?
A zsomporral kapcsolatban: nekem nagyon tetszik a Zsombor férfinév. Csak kissé túlságosan zsomporos.
Zsuzsám, kertetek mindig megújul, s terem sok finomságot. No nem magától, a Ti szorgos munkátok által.
Léna gyakran fényképezi a hajnalt, reggelt lakása ablakából. Nos én ennek a szemben látható , és fák által majdnem teljesen eltakart épületnek az első emeletén laktam. Látszik, mekkora előkertje van. Már ott is nagyon megnőttek a fák. Egykor virágos kertek szegélyezték, az új lakók már nem újítják.
Hasonlót készítek ma én is. Hosszú zöldbabokat megpárolok, körbetekerem bacon szeletekkel , sütőben átsütöm. Talán kevéske krumplipürét is készítek hozzá.
Láttam Magdikám, hogy van még 3-4 nem túl nagy padlizsánom. Mi krémet szoktunk csinálni belőle, piritóssal szeretjük.
Zsuzsikám ! Mi többször megtettük,_ de nehézkes - hogy a számítógépet összekötöttük a tévével, úgy néztük a filmet. Sajnos ezeknek az ingyen letölthető filmeknek gyakori hátránya a rossz minőség.
Tegnap idősebb fiam Bukarestből küldött egy fényképet. Hétfő óta ott van , ma jön haza. Soma reggel indul barátaival Németországba, Ákos a barátnőjével Sopronba megy . Sütöttem nekik és Donátnak 1-1 püspökkenyeret. No 1 marad itthon Sándornak.
Feldolgoztuk a kivágott fákat, ma veszünk a1 nyári alma facsemetét. A többit várom a Starkltól.Mi napi 1-2 órát a kertben dolgozunk. Lassan kezd alakulni.
Magdika a muszakát mi is nagyon szeretjük. Férjemmel 1995.-ben Krétán ismertük meg, s azóta itthon ünnepi ebéd rangra lépett.
Egy hegyoldalban ott szedtem borsikafű magot, aztán kiderült, ugyanaz, mint amit csomborként Erdélyből régen ismertünk. Addig csak a levelét használtam. Most cserépben mindig van, mint a bazsalikom is.
Holnap rántott sajtot készítek, szintén tepsiben.
Magdika a muszakát mi is nagyon szeretjük. Férjemmel 1995.-ben Krétán ismertük meg, s azóta itthon ünnepi ebéd rangra lépett.
Egy hegyoldalban ott szedtem borsikafű magot, aztán kiderült, ugyanaz, mint amit csomborként Erdélyből régen ismertünk. Addig csak a levelét használtam. Most cserépben mindig van, mint a bazsalikom is.
Holnap rántott sajtot készítek, szintén tepsiben.
Zsuzsa jól néz ki, biztos finom is! Ma én is elég munkaigényes ebédet készítettem, muszakát. Jó, hogy a padlizsán már megvolt grillezve, a fagyasztóból vettem ki, így lerövidítettem a munkát.
Kicsit akadozva...
Új képek, lekicsinyítve:
A konyhai játszadozásom:
Igen, engem a kép és a dallam ragadott meg, lehet nyugodtan kritizálni, abból tanulunk mi-laikusok. Nagy kincs október végén a kerti rózsa. A naspolyát gyékényből készült szakajtóban érleltük a cserépkályha mellett. A puhulót mindig elszopogathattam.
Délutánra ide megérkezett a borulás, jelezve a nyarunk végét. Öt óra és sötétedik, pedig az órát még nem is állítottuk át.
Ma én is fényképeztem, mai játszadozásomat a konyhában. Hamarosan érkezik Tündim, hátha felteszi, mielőtt elvinné az eredményt.
Tegnap családi orvos-látogatás volt, családi sebészünknél. Tündim szurit kapott a vállába, s az én csuklómat is megnézte. Gyulladás még mindig fennáll, rögzíteni kellene. Nehéz úgy ténykedni.
Nekem a ti soraitok a mézédes csacsogás.
Na, de nem kritizálok. Zsuzsika, köszönet a versért.
Lent jártam, és lefényképeztem az utolsó rózsáimat. De nem tudom idehozni, mert amikor nagyokosan újratelepítettem gépemet, kiesett belőle a fényképezőgéppel való kapcsolat. És képtelen vagyok visszatenni.
Nálam semmi más újság nincsen. Legfeljebb, hogy potyogni kezdett a naspolya. Legsikeresebb telepítésem. Na, nem egészen, mert a szederfa is szenzációs, Bazsi megkímélte kérésemre.
Hortváth Piroska: Indián nyár
Kristályragyogás még ott a nap szemében,
fenséges bukéja rőt hegynek levében,
rezes avar alatt mogyoróhéj zörgés,
selymes ökörnyálon tovatűnő zöngés,
izzó, bíbortüzes galagonyák mentén,
muskotályos, mézes varázslatok csendjén
selymes, langyos szellő csimpaszkodik belém -
elbódul a lélek avarzajok neszén,
bágyadt elmúlásra ékes képet vetít -
nesztelen átölel, majd jobb kedvre derít,
harmatgyöngy fátyolban suhan a dombokon,
névjegyét ott hagyja rézszínű lombokon,
mézédes csacsogás érintette lelkem,
részegülten tűrtem - elbájolt e kellem,
galagonyaszívem parázslik a lázban...
örökre elvesznék az indián nyárban.
Zsuzsám, azok a csatornák nézhetők, ahol legfeljebb 1 perces hírek vannak a műsorblokkok között, s reklámok sem ugranak fel negyedóránként. A hosszabb híradókhoz nincs türelmem. Szívesebben nézek vitaműsorokat, ha már aktuális kérdések...
Az M-5, Duna World és a Duna csatornákon válogatva el lehetne tölteni egy estét, de a Földünket, a világot bemutató külföldi összeállításokon is ott ragadok, ha épp rábukkanok. Sajnos sok jó műsor még nekem- a későn fekvőnek-is túl későn kerül képernyőre.
Látom, láttad tegnap esti ajánlásomat. Végre elkaptam a szerdánként adásba kerülő Parti-Túrát, s szerencsémre épp Szegedről. Igaz, minden nagyon ismerős volt, hisz ezekre a helyszínekre járok, de öröm volt, hogy másoknak is megmutatják- könnyed hangvétellel.
Filmeket alig nézek, régen sem voltunk mozijárók. Legfeljebb amit nagyon dicsértek mások- ritkán. A klasszikus színdarabokat TV felvételekről jobban szerettem, ma ez elég ritka. No és nem kedvelem az aktualizált rendezéseket. Színházban inkább operát nézek, a prózai előadásokban rendre csalódom.
Kipróbáltam számítógépen filmet nézni, de hiába teljes képernyős, fárasztó és nehezen tudom magamat lecsitítani , hogy nyugton üljem végig.
Lassan olyan leszek, mint a kisgyerek, fél óra koncentrálás... és kimerülök. A valóságos nézőtéren még sikerül, de ott is szívesen felállnék közben.
Volt ezzel a címmel egy sorozat . Nagyon frappáns történetek voltak.
Szomorú vagyok, mert közel 100 csatornalehetőségünk van , de alig tudunk választani, mit nézzünk. Én is az utazási műsorokat szeretem, Ha az ember odamegy , kevesebb energiája, lehetősége van , hogy megnézzen minden érdekességet. No és főleg nem láthatja távolról, felülről......
Csak a RTL híradót nézem , a többit inkább a Neten futom át. Mostanában a Duna Word kirándulós éa magyar vidékeket bemutató műsorait nézzük .A sok látványos műsor engem inkább taszít, no és a mai krimik a sok hang- és fényeffektussal .Egy kis betegemnél ilyen film váltott ki súlyos epilepsziás rohamot. Belőlem csak viszolygást vált ki. A régi, kevésbé hatásos krimiik elviselhetőbbek voltak.Nem véletlen, hogy az idősebb korosztályból egyre többen fordulnak az internet felé
Szemlesütve bevallom, hogy nekem kedvenc csatornám, amelyiken megtörtént bűnügyeket bogoznak ki. Bevált módszereket alkalmaznak, mégis ha belegondolok, hogy nekem egy nagyvárosban egy névtelen és arctalan embert kellene megtalálnom, hát kilel a hideg. És megtalálják. Tudják, miképpen kell elindulniuk, és hogyan kell tovább haladniuk.
Nagyon érdekes. Benikémet kérdeztem, ismeri-e ezt a csatornát, mondta, igen, de nem szereti, mert látszik, mennyire megrendezett. Persze, hogy az. Mondtam neki, hogy a tévében sosem a valóságot látod, sosem az a valóság, mert az információ már átment jó néhány kézen és gondolkodásmódon, szándékokon, hogy tégedet befolyásoljanak - sohasem a valóságot látod, hanem azt, amit neked szántak.
Azt mondta, tudja.
Nagyon nagy örömöt okoznak a szép tájak. A gyönyörű városok. S nincs bennem fájdalom, hogy igaziból nem láttam őket. Sőt, gyakorta nagy örömmel tölt el, hogy nem én küszködök a meredek hegyoldallal vagy a millió lépcsővel.
Filmek közül a romantikus darabokat nézem szívesen. Na, és izgalommal figyelem, az aranyásók találnak-e aranyat, vagy jádét.
GRATULÁLOK ZSUZSÁM, ÜGYES VAGY !Szerencsére ezk nem csípnek, csak undorítóak. Nálunk most már kevesebb van , 4-5 éve volt nagyon sok.