Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Gyűjtsük álmainkat!
Létrehozva: 2006. február 21. 21:43
Gyűjteni nagyon jó! És bármit lehet! Szabad hirtelen, meggondolatlanul határozni, és azonnal, mintegy varázsütésre gyűjtővé válni! Varázspálca sem kell hozzá. De ha úgy gondolod, mégis kell, azonnal csapj fel varázspálcagyűjtőnek!
Tegnap még nem voltál gyűjtő, ma gyűjtő vagy! Gyűjtsünk együtt! Én mindenféle kacatot gyűjtök. Babákat. Bohócokat. Kőtojást. Kőgolyót. Amarillisz t. Csigát. Kavicsot.
De legesleginkább álmaimat gyűjtöm. És emlékeimet. Mindent megőrzök, amihez szeretet fűz. Ezért aztán gyűjtök mosolyokat, tekinteteket, sőt gyűjtök hangsúlyokat is. És érintéseket, kézfogásokat.
Gyere velem! Legyél gyűjtő te is! Gyűjtsünk együtt! Mondd el, gyűjteményednek mi a legújabb darabja. Mi a legrégebbi. Talán egy mese. Talán egy versidézet. Egy gondolat, ami nem hagy békén. Egy színes kavics az udvarodról. Egy tojás, melynek rendellenes a formája, ezért megőrizni érdemes. Hangkazetta vagy fénykép. Gyűjtsünk együtt, fejtegessük együtt az élet titkait. Oszd meg velünk gyűjteményed legféltettebb darabját, így még inkább tiéd lesz, örömünk megsokszorozza örömödet. Ha örömöt gyűjtesz, mondd el azt. Ha embereket gyűjtesz, mondd el őket. Ha barátokat, róluk beszélj! Hozd el ide gyűjteményedet!
talán nem is tudod,hogy gyűjtő vagy! Fedezd fel a gyűjtőt magadban! Gyere, gyűjtsél velem! Remélem: velünk!
Balázs éppen így nevezte: a te kis oázisod. Nagyon jólesett.
Teniszstadionról van szó. És hála az égnek vagy kinek, épül a lovas stadion a Szalajka völgyben.
Tényleg Eniflóra volt a beceneve!
Magdiám, csak azt tudom, ami itt elmondott. Különben nem álltam vele kapcsolatban.
Most a Margitszigeten szomorkodom. Megfogadtam, hogy semmivel sem törődök, semmire sem figyelek, de a szigetet annyira szeretem, amikor Óbudán laktunk folyton oda vittem a kisfiúkat, és most tönkreteszik. 26 méter magas, és legalább 14500 négyzetméter alapterületű lesz. Ez kilenc emelet. Hoztak egy törvényt, hogy engedély nélkül kivághatják a fákat, és már meg is tették. Megszavazták, hogy figyelmen kívül lehet hagyni a fővárosi önkormányzati rendeletek árvízvédelemmel, a fák védelmével, illetve a parkolás rendjével kapcsolatos előírásait. A bontást, a földmunkát, a mélyalapozást és az alaplemez-készítést építési engedély nélkül végezhetik. A sziget zöldterületének közepébe építik, tehát oda, ahol a nagy füves térség volt és nagyon sokan pihengettek, napoztak, piknikeztek a fűben. A sziget fontos része volt.
A Liget után a sziget jött. Más már nemigen jöhet. Mert nincs. Jaj, dehogy nincs. A Szalajka völgyben épül a lovasstadion.
Hát igen a kert sok munkát ad, ezért hagytam le a kinti veteményesem . Amire szükségünk van , megvesszük. A fóliában még párhuzamos az ültetés, majd ha kimegy a zöldhagyma , lefényképezem . Eólég szépejk a növények, a saját nevelésű palánták is szépen növekednek.
Megjártam a zöld hulladékkal. Szépen összegyűjtöttem , kiderül, hogy havonta csak 1 csomagot visznek el. Így most tobzódom a hulladékos zsákokban .
Nagyon szép milliőt teremtettél Klárám Magadnak. Nekem is ez volt az álmom régen a tetőteraszunkra egy ilyen kis oázist létesíteni. De az csak akkor lehetséges, ha az ember állandóan ott van .
Látod Zsuzsikám , hogy ebben a paranoid világban az ember reakciója paranoid. Legalábbis az enyém . Én ugyanígy nehezen lépek be, de első gondolatom a cenzúra volt. Nem alaptalan , de túlzott feltételezés .
A kellemetlen az, csak, hogy régi topiktársak kedvét ez elveheti és inkább távol maradnak. Ez lehet Hus és Janka távollétében is egyik ok.
Klára, közben eszembe jutott, nem Einflóra volt a neve?
Tehát akkor Te tudsz Enikőről, nem emlékszem a nick nevére. Egy mondására emlékszem, ami tetszett nekem, mikor arra biztattad, hogy jó lenne, ha találna magának egy párt, hiszen még fiatal. Erre ő azt válaszolta, hogy a lányával megállapították, hogy náluk már nem férne el egy új fogkefe. Ezzel olyan sok mindent meg magyarázott. Itt gondolok Ágimra, ezzel azt hiszem, ők is így vannak. Azóta már Enikőnek akár unokája is lehet, hiszen mikor még itt volt, már akkor is nagyok voltak a gyerekei.
A belépésről: Hiába lépek be rögtön a fórumba egy előző link alapján a Google-ből, pár másodperc után "befagy",kéri, hogy lépjek ki,majd a jelszóval történő új belépés után már a főoldalon vagyok, ahol meg nemes egyszerűséggel nincs Fórum, csak reklám a fejlécen és a primitív cikkeik végtelen sora.
3-4 kísérlet után kapom el a fórumot.
Összetévesztettem, Magdikám. Erikának te Boncát nevezed, hisz ez igazi neve. Enikőre gondoltam. Ő az erélyi lakberendező.
Tudom, Zsuzsa. Magam egyébként úgy vagyok, mint Zsuzsika.
Bazsival elvoltunk a Praktikerben. Féltem, hogy morog a vásárlásomon, de nem. Sőt felhordta az emeletre a 10 zsák 20 literes muskátliföldet, 4 zsák trágyát és 2 zsák tőzeget. Jöttek új cserepek is, még mindig van három átültetni valóm, két nagy muskátli és az ólomgyökér. És három paradicsom és három paprika. Néha olyan érzésem van, sosem érek végére.
Volt egy kis eső, ezt nagyon szeretem. Növényeim szinte vigadoznak ilyenkor. Datolyaszilvafám megoldotta önmaga a gyümölcsritkítást. Számtalan virág és gyümölcskezdemény volt rajta, ledobta őket, csak kettőt hagyott meg. Ennyi bőven elég, egyelőre gyökeresednie kell.
Klárám ! Nehézkes ez így , mert sokfelé lakunk, és különböző okok miatt mozgási élehetőségünk korlátozott . Nálam ez elsősorban körülményeimre vonatkozik. Maradjunk ebben az otthonos barátságban. Nagyon kedves a hívásod, de nehéz ezt így összeegyeztetni.
Nekem Hus távolmaradása nem érthető, hiszen nem tudok róla, hogy megbántottuk volna. Nehézkes a belépés a fórumba, néha 2.3.nekifutással sikerül csak.
Erika nem a korkülönbség miatt maradt el. Befejezte tanulmányit, lakberendező lett. Ő tökéletességre törekvő ember, mindenben kitűnő, mint gyerekei is. Így vetette bele magát a munkába, teljes szívvel és minden erejével. Semmi másra sem jutott ideje. Gondolom ma is így van.
Kellemes emlékként őrzöm emlékezetemben. Különleges egyéniség. Fórumos tevékenységének írmagját is kiirtotta, mint Kata. Törölte becenevét. Ők tudják, miért teszik ezt.
Zsuzsa, majd májusban meghívnálak hozzám, a többieket is, bár azt hiszem, egy látogatásért nem érdemes utazni. Városnézést, kirándulást pedig nem tudok szervezni. Ahogy Zsuzsika mondta, hogy láb kell hozzá, én megtoldom, hogy szív és levegő.
De nem csak ez aggaszt, hanem, hogy nálam nem olyan tökéletes minden, mint nálatok. A nyomorult ablakért is évek óta imádkozom, kifizettem már évszázadokkal ezelőtt. És egyéb hiányosságok is vannak, Bazsi talán nekilát a falak szigetelésének, előtte viszont nem hajlandó vakolni, festeni, így aztán a ház olyan egérrágott. Mindenféle vésések nyomait őrzi. Másképpen nem tudom jellemezni.
De bent is már ugye több mint tízéves a festés, Bazsiék ezen idő alatt már háromszor felújították lakásukat - én már ebben az életben nem fogom. Ahol megrepedezett a mennyezeten a nem tudom mi, mert mozog a ház, a nyavalyás, hát nem nézek oda. Jobb is, ha a lábam elé nézek, tudjuk, hogy mennyivel szerencsésebb.
Már közben beugrott, hogy ki is az az Erika, ő akinek 3 szép okos gyereke van. Hát igen, mi öregek vagyunk már hozzá.
Igaz mindig ennyi volt a korkülönbség köztünk, de lehet abban az időben nagyobb szüksége volt, a sok megélt tapasztalatunkra.
Ez bizony nagyon aranyos, jó nézni, hallgatni, de táncolni lehet a legjobb.
Előző művészeti vezetője idején az állami népi együttes hasonlóan táncolt, csak annyira tökélyre vitték, mint hajdan a Nyírfácska együttes, szinte már gépies volt a tökéletességtől. /ez csak az én meglátásom volt!/ Rengeteget gyakoroltak érte, elképzelhetetlenül sokat. Volt is sikerük, óriási turnékat bonyolítottak le az egyesült államokban óriási sikerrel és hatalmas strapával. Közeli ismeretség miatt tudom. Csodálatos asszony a művészeti vezető felesége, Böske, öt gyermeket szült, és utánuk is nádszál karcsúan volt az együttes szólótáncosa. Megérdemelten, mert gyönyörűen táncolt. Különleges tehetség, ma is a tánccal foglalkozik, a Csillagszeműek vezetője. Príma Primissima díj tulajdonosa. Különös módon azt mondta, ha még egyszer kezdhetné, másképpen élné életét. Ezek szerint túl nagy volt az áldozat.
Sok kritika érte akkoriban az együttest, hiszen előtte az operett felé ment el stílusa, emlékeztek talán az így is feledhetetlen Ecseri Lakodalmasra. Ezek után honosította meg Tímár Sándor az autentikus táncot és éneket. Azt mondták támadói, semmi az egész, a libalegelőn valaha így táncoltak a lányok.
Szívmelengető, ahogy a Táncház napját ünnepelték a kolozsvári Mátyás szobor előtt:
https://www.youtube.com/watch?v=UoYyfCQ7LF4&feature=share
A személyes ismeretség is hozzáad a barátsághoz, de anélkül is kellemesen el lehet beszélgetni, véleményt cserélni. Én itt érzem magamat otthon.
Nekem "ott" túl sok a formális "üresjárat", amiatt, hogy nem fórum szerű társasági beszélgetés folyik, hanem főleg dialógus. Rengeteg ismétléssel. A visszanézhetőséget korlátozza a nlc, s így a pörgés közben sokszor azt sem lehet tudni, hogy a 2 szavas válaszok mire születtek meg."Futjuk a köröket" mondaná barátnőm. Ha magához a topikhoz szólok, sokszor el sem olvassák, vagy talán nem elég személyes?
Szóval más jellegű mindkét topik. Kár, hogy a kirándulásokhoz már nem elég a frissességünk, fittségünk. magamat is beleértve, mert ahhoz lábakra van szükség.
Akárhogy is gondolkodom, nekem jut eszembe, hogy ki az az Erika?
Nekem szerencsém volt, mert röviddel a topikba lépésem után találkozót szerveztek. Megismertek engem , én is őket. 1-2 ember elmaradt , jöttek újak, de már évek óta tart a barátság. Köztetek is jól érzem magam, de hiányzik a személyes ismeretség. Ez a külföldiek miatt nehéz is. Erikára rákérdezek a fészen , Anitának is írtam, hogy lépjen be néha, de eltávolodott. Szerencsére akkor mennek el, amikor jobb lesz az életük.
Nekem Kata hiányzik a legjobban. Akkor még nem voltam itt, én nem ismertem Napsugárt. Kíváncsi lennék rá, hogy Enikőnek hogy alakult a sorsa. Azért jó, hogy Janka megmaradt, már ő is régen itt van.
Hosszú kihagyás után indítottam ezt a topikot. Már nem vehettem vissza nevemet, ezért kellett a számot hozzábiggyeszteni. Azt mondhatom, nehezen indult, be-belépett valaki, hosszászólt az indító szöveghez, aztán odébbállt. Esze ágában sem volt maradni. Akkor virágzott fel a topik, amikor ti jöttetek. Magdikánk. Akkoriban elég akadékoskodó voltam, reménykedem, hogy most már kevésbé vagyok. Jött Kata, azaz miss Piggy. Öröm volt olvasni beszámolóit. De hát az élet sok változást hoz, nála a három lány családalapítása és az unokák nagyon lekötötték. Így aztán elmaradt.
Nagyon sok kedves ember megfordult a topikban. Sokan abbahagyták - csak néhány kellemetlenkedő tart ki tűzön, vízen át! Járják az új topikokat és vagy okoskodnak, vagy kellemetlenkednek. Néhányan főként az utóbbit.
Tényleg voltak fiatalok, emlékeztek Kisnapsugárra? Gyönyörű versei voltak, szőtt és jósolt. Találkozott egy táltosasszonnyal, azt tanácsolta neki, hogy hagyja a jövendőmondást, neki a szövés az útja. Aztán amikor elvált, én értetlenül álltam lelkendezése előtt, már csak azért is, mert nagyon kedves fiatalembert láttam fényképükön. Hát én inkább rosszallóan válaszoltam, erre elmaradt. Érzéketlen voltam. Nem tudtam megérteni, és nagyon válásellenes voltam, vagyok, ha gyermekes szülőkről van szó. Néha látom a tévében, Napsugár néven jósol. Nem békét látok arcán, inkább valami kiégettséget. Nem fogadta meg tehát a sámán tanácsát, könnyebb pénzkereset a jósolás a szövésnél, az biztos.
Még egy ezoterikusat is elüldöztem. Rettenetes érzékeny népség, csak egyetérteni szabad velük. Neki két egyetemista fia volt, két lakással rendelkeztek, de hogy tágasan legyenek, béreltek egy házat. A lakások béréből éltek, és akkor árulták az egyik lakást, hogy árát feléljék. Hát ezt furcsállottam, hogy eladják fejük fölül a tetőt, amikor a fiúk életkezdés előtt állnak. Persze csak nagyon szőr mentén szóltam, de ez elég volt ahhoz, hogy megsértődjön az amúgy nagyon kedves asszony.
Ezek most eszembe jutottak.
A kezdetek!
Hasonlóan voltam, hogy nem tudtam, mi fán terem a fórumozás, és csak úgy beálltam egy-egy társalgásba, és szinte kiutáltak. Nem is értettem, hogyan vannak a válaszok. Hát igen, egy csecsemőnek...
Az egyik helyen már többször hozzászóltam, éppen akkor szerveztek találkozót. Hogy én mennyire szerettem volna, ha meghívnak? Volt egy kedves, aki szimpatizált velem, biztatott, hogy csak írjak gyakran, talán akkor meghívnak. De valahogy idegenkedés vett körül, talán mert még nem tudtam, mi az egész lényege, és hogy beköszönni kell, stb. Nem csak úgy beállítani. Arra már nem emlékszem, hogy végül is hogyan maradtam el tőlük. Valahogy elenyészett az egész. Mármint nálam.
Szendikére nagyon jól emlékszem. Kedves, intelligens asszony. Talán talált valakit, mert nagyon odavolt. Bizony nehéz párt találni. Különösen egy női fórumon!
Mikor már közeledett gteljes visszavonulásom, kissé rosszul éreztem magam a bőrőmben .. Akkor csatakoztam a hatvanon túliakhoz. Örülök neki, mert nagyon jó baráti társaságra leltem pletyka nélkül. Ide pedig azért jöttem , mert említetted, hogy m,ilyen kellemes társaság. Nem csalódtam, csak sajnos sokan kimaradtak .Főleg a fiatalok.
Különben nehéz egy megszokott társaságba beilleszkedni. Emlékszem rá, mikor kezdtem, próbáltam egy két társasághoz szólni. Volt olyan, hogy jól kikérdeztek, de éreztem, hogy nem fogadtak be. Nagyon jól esett, mikor Perzse hívott egy újonnan alakult csoportba, azt egy Szendike nevű indította. Klára biztosan emlékszel rá, Te is váltottál vele egy pár levelet. Szegény Perzse meghalt, Szendike meg eltűnt. Ja lehet, hogy ráakadt az élete párjára, mert azt nagyon szerette volna.
Klára topikját jó ideig csak olvasgattam, míg végül a küszöb alatt átbújtam, és megszólaltam. De a topik indító olyan kedvesen invitált,
hogy azóta itt maradtam. Azóta nagyon sokan jöttek, de le is morzsolódtak, van aki hiányzik!
Magdikám ! Sajnos figyelmetlenebbek vagyunk és kevésbé emeljük a lábukat .Múltkor majdnem így jártam én is. Hosszú futó gazt szedtem ki és a lábamra tekeredett .Nehezen bújtam ki belőle .
Klárika nagyon aranyos volt, de valami ezos csoportba lépett át. Férjével is kibékültek, így nem maradt türelme ránk. Azt megfigyeltem, hogy addig jönnek szorgalmasa, , amig kibeszélik bajaikat Emlékszel a " hercegekre ", akiket vártak fiatalabb társaink . Egyikük hercege meghalt, másik társunk hagyott itt bennünket. Azóta a mennyországban fényképez .