Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szexmentes házasság?!
Torolt_felhasznalo_266589
Létrehozva: 2006. február 16. 21:59
A párom és én 4 éve vagyunk együtt, 3 évvel ezelőt házasodtunk össze és van egy másfél éves babánk. Szeretjük egymást és biztosan tudom, hogy hűséges hozzám. A gond aszex terén van..sanos nem nagyon kívánja a szexet, illetve szinte eszébe sem jut, pedig fiatalok vagyunk mind2en, ő 33, én 26. Már sokszor vutatkoztunk korábban emiatt, de aztán ahoy telek a hónapok, jobbank láttam belenyugodni, m nem jó állandóan marakodni és nem is értem el vele semmit..iletve csak én "mentem tönkre" kissé lelkileg...próbálkoztam mindennel, aztn az lett a taktika, aző kérésére, hogy ne próbálkozzam semmivel, mert pont ez riasztja el, hadd maradjon neki a kezdeményezés...lassan belenyugodtam és vártam hogy ő kezdeményezzen...jó sokat kellett várnom, persze kb. 3 hétnél tovább nem bírtam és finoman kiprovokáltam a dolgot. Mikor elkezdtük (elkezdjük) akkor már maximálisan van kedve hozzá, ezzel nincs baj, csak az elkezdéssel...dolgozik, azért nem mondanám, hogy oylan sokat, elfárad, energiahiányra hivatkozik, tv-t néz...eszébe sem jut a szex!nekem viszont ez nagyon lelombozó...már 1,5 hónapja nem történt semmi köztünk, azelőtti hónapokban is havi 1x! nekem ez nagyon kevés....és szerintem nem vagyok ezzel egyedül. Kezdeményezni nem fogok, m már bele is fásultam...és nem is vezet jóra. Arra lennék kíváncsi, mi erről a véleményetek és más házastársak között ez hogy működik, milyen rendszerességgel. Ha másnak is vannak hasonló problémái szívesen olvasnék róluk. Hátha együtt jutunk valamire...vagy el kéne fogadnom hogy ő egyszerűen ilyen típus???akinek csak nagy ritkán van kedve szexelni??
Kettejük kedvéért persze lehet, hogy hajlandó lesz változni. Ha tud. De ez közel sem biztos. Nem biztos, hogy rajta múlik. Mindenesetre szakember bevonásában is lehetne gondolkodni, de semmiképpen nem "szexológussal" kezdeném. Érdemes volna először a legáltalánosabb és legkevésbé célra irányultabb megközelítést, a pszichoterápiás felmérést választani. Ez előszobája lehetne annak, hogy a szex, mint kapcsolati probléma megfogalmazódjon benne. Utána jöhet - ha szükséges - a szexológus, az endokrinológus, és egyéb megközelítések.
Üdv: Szendi Gábor
Szerintem ez idevág.
Egy számomra igen kényes kérdéssel fordulnék hozzád. Két éve vagyunk együtt a barátommal, s az elején minden szép és jó volt. Bár még vannak dolgok, amelyek ma is működnek közöttünk, egyetlen fontos dolog, a szex azonban nem. Egy éve kezdődött a problémám. Valahogy már nem kívánja a szexet (vagy csak velem nem), és öt hét is eltelik, mire rászánja magát. Minden este összebújva alszunk, kedvesen átölel, megpuszil, és jó éjszakát kíván. Napközben is kedves, ha elmegy mellettem, megsimogat, átölel, sokat hülyéskedünk együtt. A szexet kivéve teljesen jól elvagyunk.
Már nagyon sok minden megfordult a fejemben, talán van valakije, vagy szervi problémája akadt... Nem tudom. Nekem ez így nem felel meg, ennél nekem többre lenne szükségem. Őt azonban nem zavarja a kialakult helyzet. Az ellen semmi kifogása, hogy velem jót tegyen, de többre nem hajlandó. Nem tudom, hogy mit csináljak, nem fogom tudni sokáig tolerálni. Legfőképpen azért, mert már nagyon hiányzik a szex, sokszor fizikai fájdalmat érzek, a megalázottság érzéséről már ne is beszéljünk.
Köszönöm: Natasa
Kedves Natasa!
Van ilyen, de az ok sokféle lehet. Az mindenesetre feltűnő, hogy ő úgy tesz, mintha nem tudná, hogy szexuális teljesítménye nem szokványos. Nehéz elhinni - bár soha semmi sem kizárt -, hogy ennyire naiv legyen. Talán hallgatással és tudomásul nem vétellel oldja meg azt a problémáját, ami e mögött rejlik. Én nem hinném, hogy szeretője volna, egyrészt erre semmi nem utal, másrészt akkor éppen a gyakoribb együttléttel igyekezne álcázni ezt. Az, hogy mi itt most csak találgatjuk, mi lehet a baj, ez nekem arra utal, hogy erről nem szoktak beszélni. Ez viszont azért lehet, mert ő elhárítja a témát. Ez viszont ismét azt erősíti, hogy pontosan tudja, hogy ez gond, de fél róla beszélni. És a záró láncszem e gondolatsorban az, hogy tehát nagyon is tudja, de megoldhatatlannak érzi, és viselkedése azt üzeni magának, hogy "fogadj el így". Lehet, hogy e tekintetben már vannak rossz tapasztalatai, ezért "égeti" a száját ez a téma. A helyzet persze nehéz, mert nagyon eltérőek az igényeik, és kérdés, hogy lehet-e ezt közelítenie egymáshoz. A kérdést persze meg lehet közelíteni úgy is, hogy a konfliktus nem az, hogy egyikük "nem normális", hanem az, hogy ebben eltérőek, másban viszont jól megértik egymást.
Ha az okokat firtatjuk, miért nem "hozza" az átlagos, a kultúránkban megszokott teljesítményt, természetesen gondolhatunk biológiai és pszichés okokra egyaránt. Az egyik ok lehet a csökkent libidó, ami mondjuk alacsonyabb tesztoszteron szinttől, epilepsziától is ehet. A másik tényezőcsoport a lelki: valamiért neki csak nagyon jól körülírt helyzetek felelnek meg, másként pedig valamiért kínos, terhes a szex gondolata. Jól lehet, amikor csinálja, akkor túljut ezen a belső ellenálláson. Bűntudattól kezdve a nemi szerepproblémákig mindenféle oka lehet ennek. Érdemes volna erről óvatosan beszélgetést kezdeményezni, mielőtt szakításhoz lesz a vége!
nézd...hozzáfüztem, hogy akinek nem inge...
Én arra értettem, hogy nagyon sokan vannak, akik megpróbálják megoldani, nem sikerült, oké, akkor válok...néha azért ennél nagyobb áldozat kell...
És azt sem állítottam, hogy a házasság szex nélkül normális...ne érts félre és nem is kell kifordítani. Egyszerüen vannak olyan helyzetek, amikor mindkét félnél, vagy az egyiknél beáll egy olyan helyzet, hogy valami nem ugy müködik...nagyon jól írtad, hogy orvosi segítség egy lehetséges megoldás. Igen...de valakinél még azelőtt elszakad a cérna...és feladja...
A házasság "türelem és megértés - játék". Mindkét fél felelős érte, mindkét fél gondja, hogy jól müködjön...
És még valami...sosem állítottam, hogy sose váljunk el...természetesen van olyan is, hogy az az egy a megoldás...de amíg remény van...ne adjuk fel
Sziasztok,
Olvastam hozzászólásaitokat, amiktől teljesen elképedtem. Lányok, hogyan bírjátok ki hónapokig, évekig szex nélkül??? Azt amúgy életszerűtlennek tartom, hogy huszon- és harmincas éveikben járó férfiak tömegei a fáradtság, a munka, vagy egyéb okok miatt ne kívánnák meg asszonyaikat. Szerintem különösen az e tárgyú problémákat igenis meg kell beszélni egymással, ha meg sehogy sem megy, tovább kell lépni - az élet ahhoz túl rövid és megismételhetetlen, hogy kielégítő nemi élet nélkül éljük le.
Bienebaba, a Te hozzászólásodból a "...már nem érez kivánást, szerintem a fiatalkori szexmentesség oka ez lehet, elmúlik a lángolás.." ami nekem nem világos, én pont ellenkezőleg látom, a túl korán fejest ugrás vezethet a kiégéshez és aszexualitáshoz, nem?
Akkor válljon el mindenki!
Én is mondtam a páromnak, hogy az üres sörös dobozát a kukába dobja ki, ő mégis mellé tette, megfontolom, talán nem is leszek a felesége.
Ugyan már, nem adnám a kapcsolatunk 1001 szexéjszaka miatt sem.
kickicnek gratula a 25 év heti 3x-hoz.
Neked lucika lehet, hogy átmeneti a dolog és majd helyre jössz.
Leírok nektek valami érdekeset én 7 évig éltem a férjemmel, már az elején sem volt a szex nagyon jó meg sűrű, de akkor szerelmesek voltunk. A szülés után nagyon rossz volt volt, hogy 3 hónapig sem jutott eszembe és ő más után nézett és el is hagyott. Na jó ennek több összetevője volt. És azóta rátaláltam a páromra ő igazi minden téren 2 éve vagyunk együtt és jobban kívánjuk egymást, mint az elején össze kell passzolni ezen a téren is. Nálunk ha minden jól megy este reggel is van szex és minden nap. Pedig előtte nem igényeltem lehet, hogy a párokkal is baj van ilyenkor. De ez csak az én véleményem.
én azt írtam korábban, ha nem működik, akkor orvos és ha ott is rendben minden akkor le kell ülni és kigubancolni miért. ha két ember valóban szereti egymást, akkor kívánja is egymást.
nekem senki se mondja, hogy egy házasság/együttélés normális szex nélkül... azzal az erővel élhetnék a bátyámmal is, nem?
a nagypapám 70 feletti és az új párjával igen aktívak. (a mamám elhunyt pár éve) pedig már voltak egészségügyi gondjai, de elment orvoshoz és kezeltette magát. tehát ezen sem múlhat, ha valaki akarja.
egy dolgot nem értek, ha gond van egy kapcsolatban, és nem tudjuk megoldani, akkor miért jó együtt maradni? én nem vagyok válás párti, a családunkban sosem fordult elő, de ha boldogtalan vagyok vki mellettt, akkor miért maradjak? ezt érzik a gyerekek is, jó minta?????
jaja...de valszleg neked sem az járt a fejedben, hogy fene, nem szexelünk x hónapja...akkor szarok rá és elvállok, vagy nem akarom megoldani, nem? Pont ezt fejtettem ki - 99.hsz.
Agyam ment el attól, hogy nem müködik? Hááát...akkor el kell válni!
Sziasztok!
Nekem olyan gondom van, hogy én se nagyon kívánom a dolgot. 2 évig szedtem fog.gátlót most lesz 3 hónapja, hogy abbahagytam, de még most se nagyon kívánom. De ha elkezdjük akkor már oké. A párom nem erősködik, nem egy szexmániás, de nem is baj. Amikor összejöttünk kb 5 hónapig úgy volt, hogy egy héten 3-4x, most kéthétben 2. Jó nem is alszunk együtt mindig, meg a párom éjszaka is dolgozik attól függ hogy van a beosztása. Szerintetek mit lehet tenni, hogy kb olyan legyen mint régen. Egyébként nagyon szeretjük egymást, én vagyok neki az első szerelme, és az első tartós hosszú kapcsolata. Most leszünk együtt 1 éve. Én 23, ő 25 éves.
Na hát állandóan azért ezt se lehet szerintem.
Egy idô után átmegy egyoldalú szolgáltatásba aztán az lesz az eredmény, hogy Neked is elmegy a kedved.
Bár más út nincs...
Mondjuk szerintem nem kéne türelmetlenkedni. Néha magától is megoldódnak ezek a dolgok. Nálunk legalábbis így volt.
A második gyerek születése után (mindketten teljesen lestrapálódtunk, gyerekek, építkezés, költözés) nekünk kábé 1+1/2 évig tartott helyrerázódni.
Szerencsére nem kerítettünk neki nagy feneket. Aztán egyszercsak visszajött a vágy. Amikor már lett rá energiánk.
Volt egy problémánk:alig lettünk igazi család,karácsony táján,mikor átvert.(NEM MEGCSALÁS).
ezt nem tudom a fejemből kiverni,neki is mondtam,állítólag megérti,de azért szomorú....
Félreértés ne essék!
Én hazasságpárti vagyok, addig amíg minden működik, addig amíg mindent megpróbáltunk, addig amíg még nőnek érezzük magunkat.
Én azokra a véleménykre vagyok felháborodva, ahol annyit tudnak csak hozzászólni, hogy válljon el, lépjen ki egy amúgy jól működő kapcsolatból. Ezt tartom női egyszerűségnek.
Van megoldás?
Csak nem kell mindíg az érzelemdús szeretkezés, mert a férfiak nem at igénylik mindíg. Ők kanok, bikák, akiknek néha jól esik üríteni, csak úgy "szo..atni". Nem akarok közönséges lenni, remélem érthető..
Szóval néha nekünk kell kurvának lennünk, és kielégíteni őket, anélkül, hogy mindenféle simogatást, csókokat, összebújást is beleszőnénk.
És hangsúlyozom nagyon szeretjük egymást, valószínüleg pont ezért tudom ezt így csinálni, NÉHA!!