Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szexmentes házasság?!
Torolt_felhasznalo_266589
Létrehozva: 2006. február 16. 21:59
A párom és én 4 éve vagyunk együtt, 3 évvel ezelőt házasodtunk össze és van egy másfél éves babánk. Szeretjük egymást és biztosan tudom, hogy hűséges hozzám. A gond aszex terén van..sanos nem nagyon kívánja a szexet, illetve szinte eszébe sem jut, pedig fiatalok vagyunk mind2en, ő 33, én 26. Már sokszor vutatkoztunk korábban emiatt, de aztán ahoy telek a hónapok, jobbank láttam belenyugodni, m nem jó állandóan marakodni és nem is értem el vele semmit..iletve csak én "mentem tönkre" kissé lelkileg...próbálkoztam mindennel, aztn az lett a taktika, aző kérésére, hogy ne próbálkozzam semmivel, mert pont ez riasztja el, hadd maradjon neki a kezdeményezés...lassan belenyugodtam és vártam hogy ő kezdeményezzen...jó sokat kellett várnom, persze kb. 3 hétnél tovább nem bírtam és finoman kiprovokáltam a dolgot. Mikor elkezdtük (elkezdjük) akkor már maximálisan van kedve hozzá, ezzel nincs baj, csak az elkezdéssel...dolgozik, azért nem mondanám, hogy oylan sokat, elfárad, energiahiányra hivatkozik, tv-t néz...eszébe sem jut a szex!nekem viszont ez nagyon lelombozó...már 1,5 hónapja nem történt semmi köztünk, azelőtti hónapokban is havi 1x! nekem ez nagyon kevés....és szerintem nem vagyok ezzel egyedül. Kezdeményezni nem fogok, m már bele is fásultam...és nem is vezet jóra. Arra lennék kíváncsi, mi erről a véleményetek és más házastársak között ez hogy működik, milyen rendszerességgel. Ha másnak is vannak hasonló problémái szívesen olvasnék róluk. Hátha együtt jutunk valamire...vagy el kéne fogadnom hogy ő egyszerűen ilyen típus???akinek csak nagy ritkán van kedve szexelni??
Pont erre gondoltam!
Szóval hajrá csajszik, a férfi még mindig abban a hitben él, hogy ő az Úr, csak azt nem tudja, hogy mi vagyunk azok, akik a dolgokat manipuláljuk. Igen, nekik teszünk jót, amikor őket kielégítjük, de általában azért tesszük, mert ettől utólag nekünk is nagyon jó lesz. A női agy ügyes az ilyenekhez, mert általában mindent amit teszünk érdekkel tesszük, de ez így is van helyén.
köszönöm ezt a hozzászólást...amugy remélem tudja mindenki, hogy minden 2.házasság válással végződik...és pont ezért...mert van egy probléma, megpróbáljuk orvosoni. Nem sikerül, kudarcként éli meg az ember...aztán azt mondja, á, kijár nekem is a boldogságból, szarok rá...elválok. Nem általánosítás, de sok esetben van így...mert a stresszes életvitel, felgyorsult világ a türelmetlenséget is magával hozta...
Ha az ember egy kicsit jobban átértékelné a dolgokat, valszleg nem volna ennyi válás...persze, akinek nem inge, nem veszi magára...
Én már 1000szer otthagyhattam volna a párom, vagy x-szer ő engem. De ha egyszer azt mondtuk, hogy jóban-rosszban, akkor az ugy is van...ha gond van, akkor nem neki, vagy nekem kell megoldani, hanem NEKÜNK. Legtöbbször nemcsak az egyik fél a hibás, hanem a kialakult rossz helyzetért mindkét fél felelős. Ergó: a megoldás is kettőn áll. Közösen jobb...
Kitartás minden "gödörben" lévő kapcsolatban élőknek...mondtahom, mi is onnan mászunk ki...de mindketten ki akarunk mászni...és fogjuk egymás kezét!!!
szerintem nőknek is kell ilyen néha
komolyra fordítva a felgyülemlett stressz, állandó anyagi és egyéb gondok nagyon sokaknál,főleg férfiaknál így csapódik le, de egy kis közösen eltöltött 7vgvel, lazítással oldható. De ez csak tényleg abban az esetben mikor még nem fordult át depresszívbe állapot mert akkor tényleg komolyabb terápia kell.
Bár nincs gyerekem, és csak 4 éve vagyunk együtt a párommal,nekem az a taktika vált be, hogy ha neki nincs nagyon kedve, vagy gond van, vagy bármi, én attól még őt kielégítem.
Szerintem nincs az apasi aki egy kis "érzelemmentes" sz..ásnak ellen tud állni. Nem kell csókolózni, simogani, érzelmeskedni. Csak puszta szex. Aztán hidd el, ha ráérez megint az ízére, és nem érzi úgy hogy túl sokat kérünk tőle, akkor ő is belendül majd egyre gyakrabban, mikor te "melózol "rajta".
Szóval, szerintem igenis kell néha az érzelementes, egészségügyi ürítes a pasiknak.
Sziasztok!
Én is azzal értek egyet, hogy még mindig érdemes próbálkozni, és amikor túljutottatok ezen a problémán, akkor még erősebb lesz a kapcsolatotok. Büszkék lehettek majd arra, hogy nem a könnyebb utat választottátok! Nekünk szerencsére más a helyzet, mert mi kívánjuk a szexet, de mivel a mi gyerekünk a nem alvós fajtából való, mindig úgy kell egy kis időt lopnunk egymásra. Mire éjszaka elalszik addigra hullafáradtak vagyunk, de eddig még mindig megoldottuk!!! Kitartás!
Szeretnék egy rövid idő múlva olyan topicot olvasni, hogy: újból működik!!!
Sziasztok!
Nekem ugyanez a problémám, csak 1 a bibi, h én vok az, aki nem igényli a szexet
. És nem tudom az okát. 23 éves nő létemre..... Párom már teljesen ki van. Együttélünk fél éve. Ha 1 hónapig nem lenne szex az se érdekelne. Emiatt mindig veszekszünk. Annyira rossz ez így, tudom, h én vok a hibás, de egyszerűen nem kívánom. Persze, ha probálkozik hagyom magam, meg jó a szex, de szinte csak kényszerből. Kétségbe vok esve. Mit tegyek? Nem akarom, h emiatt vége legyen. Van erre gyógyszer, vagy valami??????
Ja, és talán a legfontosabb!
Egy olyan kapcsolatban ahol gyerek van, ott talán még annyira sem merülhetne fel a válás téma. Mert ugyebár 25-30év múlva a gyerekünk is könnyelműen válni fog, mert ugyebár ezt látta otthon. Adjunk már végre normális példát gyerekeinknek.
Persze az mindig könnyebb a legkönyebb, és legkényelmesebb utat választani, de talán felelősséggel tartozunk magunknak és családunknak, hogy a lehető legtöbbet, és legjobbat kiaknázzuk a kapcsolatunkból.
Igazad van!!!
Mi lassan 7 éve élünk együtt, a szex mennyisége állandóan hullámzik a kapcsolatban. Vannak olyan időszakok az ember életében (külföldi munka, munkahelyi stressz, terhesspg, gyermek születése, költözés, betegség, haláleset, vagy csak egyszerű fásultság, depresszió
, amikor átmenetileg nincs kedve hozzá. Az a legfontosabb, hogy ilyenkor beszéljük ki a problémákat, hogy a másik fél érezze, tudja, ez nem róla szól, a hiba bennünk van, de ugyanúgy szeretjük őt, csak most kicsit fáradtak/idegesek/szomorúak vagyunk, de biztos, hogy ez majd elmúlik.
Szerintem beszélj vele, tudd meg, mi zajlik bennre. A szexhez szükség van életörömre, ha az hiányzik, próbáljátok meg visszahozni... Nemsokára jön a tavasz, menjetek el kirándulni, érezzétek jól magatokat együtt, és a közös élmények talán felrázzák a párodat is.
na vegre
) teljes mertekben egyetertek!
Nem olvastam végig, mert nincs türelmem és felidegesít, hogy az emberek ilyen könnyen azt tanácsolják válj el!
Ez vérlázító számomra! A férjem/feleségem a társam és nem egy elromlott turmixgép amit ki lehet dobni!!!!
Azért mert nem megy neki most a szex, annak ezer oka lehet és ezer megoldása, de az nem , hogy csak emiatt elváltok.Szerintem. Én azt gondolom akkor sem szabad elhagyni, ha történetesen valami miatt véglegesen elveszti ezt a képességét. A házasság egy szövetség ,ami életre szól és, ha valakinek baja, betegsége van nem lehet megválni tőle, mint egy használhatatlan tárgytól!!!!!!!
na egy jó hozzászólás!Kezdtem azt hinni , hogy mindenki "bugyuta"...de látom , hogy nem
sorry!
Nem akarok nagyon belefolyni a témába....
De amit javasolni tudok:- ébreszd fel, hogy nő vagy és semmi sem változott, hogy gyerek lett sőt....
Ez lesz életem első hozzászólása!
Nem hagyhattam szó nélkül, mert annyira buta tanácsokat adtok egy olyan nőnek, aki szereti a férjét, a kapcsolatuk harmonikus és biztosan egy gyönyörű kisgyerekük is van.
Tényleg ennyire egyszerűek a mai nők, hogy csak annyira futja erejükből, ha nincs szex akkor inkább vállnak. Hát ezerszer jobb férfiakkal barátkozni, mint nőkkel. És a legrosszabb, hogy azok akik már egy váláson túlvannak, osszák az észt, hogy van jobb, és van szebb, de majd beszélünk pár év múlva amikor visszasírják az előző dolgos, figyelmes, megértő párjukat, ugyanis az aktuális a szex miatt másokhoz is bekacsintgat.
Nem azt mondom, hogy a szex nem fontos, sőt, de egy működő kapcsolatban azt hiszem megoldható. Igen, a nőnek kell megoldania ezt a problémát is, de szerintem megéri.
Talán igyekezhetnél őt elkényeztetni, simogatni, fürdés közben megmosni a hátát, és amikor szép tisztán kijön a kádból elhalmozni csókjaiddal, és megtenni azt amire biztosan ő is vágyik. Lehet, hogy többször lehetnél felül, és ekkor az erősfeszítés megosztott, és talán neked is jobb lesz. És ha már a szeretkezésen túlvagytok, akkor dícsérjétek meg, hogy mennyire jó volt, és jegyezzétek meg, hogy legközelebb is megismételhetnétek.
És ne add fel, a válás meg egy jól működő kapcsolatban fel sem merülhet.
Sziasztok,
Igencsak erintett vagyok a topicindito es mint olvasom, sok mas problemajaban:
Most 4,5 honapos a kisbabam, es a terhesseg 7. honapjatol nem voltunk egyutt, csak 1-2 probalkozas volt.
Terhesseg elott heti 3-4x osszebujtunk. A parom is akarta a babat. Jobban nezek ki mint terhesseg elott, kevesebb a sulyom es a baba 1 hos kora ota heti 3x jarok edzeni. Adok magamra, nem vagyok slampos. Sokat jarkalok el a babaval es a baba nelkul is (parom vigyaz ra addig), vagyis nem hulyultem be az otthonlettol.
Mondjuk nalunk bejatszik az is, hogy O mar a terhessegnel kibukott, mert szerinte megvaltozott az eletunk, Na igen.
Egyebkent egyre jobban elvagyunk, rengeteget dumalunk, progizunk, dicserget, buszke ram, csak epp AZ nem tortenik meg.
Allitolag nincs senkije. (Nem akartam elhinni)
Es barki barmit mond, azert egy kisbabaval, kozos lakassal nem olyan egyszeru kulonmenni. Pedig most mar en sem erzek ugy iranta mint regen, az elmult honapok megtettek a hatasukat.
Es azt tapasztalom, hogy RENGETEG ilyen eset van sajna.
Sziasztok!
Én hosszú évekig próbálkoztam azzal, hogy életre keltsem a halott kapcsolatunkat. Nálunk ugyanaz volt, mint itt sokatoknál: ne nyúlj hozzám, majd szólok, ha akarom; ne fogd meg a kezem; majd én adok puszit, ha akarok, stb. Az utolsó másfél évben már egyáltalán nem is értünk egymáshoz. Talán egysezer megpróbáltunk kefélni (mert másnak nem tudom nevezni), de nagyon rossz érzés volt. Szerettem nagyon a férjem - mégis megcsaltam. Sokszor. Rengetegszer. Mert szex nélkül nem bírtam. Aztán már én undorodtam a végén magamtól, hogy hogyan voltam képes erre?! Pedig én - úgy érzem - megtettem mindent, hogy jobb legyen (persze a félrelépések előtt). De aztán neki is más kellett. És a végén mindent felszámoltunk (építkezést, egy másik lakást) és elváltunk. Nagyon rossz volt. Sokáig nem beszéltünk, fújtunk egymásra. Aztán őt faképnél hagyta a nője, mert elfogyott a pénz... És azóta megint beszélünk. Olyan, mint egy barát: bármikor felhívhatom, bármit elmondhatok neki. De tudom, hogy már nem lesz semmi köztünk: én újra férjhez mentem, szeretm a férjem, és - bár garancia semmire nincs - még egyszer nem követem el azt a hibát, hogy szeretőt tartok. Akkor inkább elválok!
Mondd már meg, minek élsz vele????
Mellesleg...ezért utálom elvből a spermabankot...Mert olyan helyzetekben segít életre gyerekeket, amikor jobb lenne, ha inkább nem jönnének.
Aztán pedig dobjátok le a gyereket 2-3 napra nagyihoz, foglaljatok le egy vidéki kis szállót, vagy gyógyfürdőben helyet, ami jólesik és húzzatok el.
Szerintem az a baj, hgoy tök uncsi a kapcsolatotok. Gondolom én.