Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Annyira izgalomba jöttem, hogy elfelejtettem köszönni, sziasztok!
Mindjárt megyek ki főzni, rakott káposzta lesz, most még nem vagyok se álmos, se rosszul, mert még nem vettem be a gyógyszert, addig összeállítom, aztán be a sütőbe. Kár, hogy azt nem lehet programozni, hogy hány perc alatt süssön. Van egyáltalán olyan tűzhely?
Tavaly irkáltak valami RIGÓ-ról ami januártól kell a közlekedéshez, hallottatok róla valamit? Egy ismerős már elkészíttette a papírokat hozzá az önkormányzatban, de nem tudom végül is kell-e. Ha kell, akkor apa ma megszívja. De én se tv-ben sem sehol az interneten kívül, nem hallottam róla, csak bejelentenék a TV-ben, nem?
Én is pedikűröztem tegnap, valahová belevágtam, szerintem túl rövidre vágtam a körmeimet, fájnak. Majd elmúlik, de egyenlőre kellemetlen. Látni semmit se lehet rajta.
Még a Robiról annyit, hogy ha nagyin zegzugos a kezelni valófelület, azzal is megbirkózik? Hol vetted? rendelted, vagy személyesen?
Megyek főzni, sziasztok!
Egészen izgatott lettem a Robitól. Ti olvastátok valahol, hogy nem lehet név szerint megnevezni a termékeket, és az árukat? hogy ennyire nem írjátok? Én mindig leírom, ha úgy adódik, még sohasem szólt rám senki. Tehát egy nevet és egy tipusszámot mindenképpen, mert még elképzelni sem tudom, hogy pl. fölmosson.
És ha a bútorhoz ér ott már nem permetez? és mekkora, mennyi idő alatt szárad, és minden tudnivalót róla, főleg a nevét, mert így rá se lehet keresni.
Itt a finom fekete
Ezek a ráncfelvarrósok, jól itt hagytak mindent szétbarmolva.
Mosok, de nem fogok kínlódni, megy a szárítóba.
Pannika Robi csak sima felületen dóóóógozik, vagy lehet szőnyeges helyiségben is használni? Mesélhetsz még az "új családtagról" teljesen "ártatlanok" vagyunk a témában. Ugye lányok? Engem pl minden érdekel. Ezt a lüke privát levelezést is elvették tőlünk, pedig ár és típus is érdekelne, ha nem titok, de majd virágnyelven megoldjuk. Elöre is köszönöm. Legyen szép napotok.
Napsütéses szép reggelt!
Bár nem gondolom, hogy lesz , mert itt nálunk csepereg az eső. Nem bánkódok miatta kell a csapagék a tuják is vidámak tőle.
Elmesélem nektek, hogy lett egy segítő családtagunk, egy robotporszívó . Húgom kapott egyet a két gyerekétől karácsonyra.
Amikor elmesélte mennyire szereti, felkeltette az érdeklődésemet,és körbe jártam a témát a neten. A hugomé olyan tipus ami csak
porszívóz. Kutakodásom közben ráakadtam olyan készülékekre ami fel is töröl nedvesen, pl. a parkettát, ill. több víz adagolással
a járólapot is felmossa, pl. a konyhár, ebédlőt. Egy napig vívódtam a gondolattal, kell-e ez nekem? Aztán úgy döntöttem , igen.
Arra gondoltam, hogy, ha beindul kerti munka milyen jó lesz, ha fájó derékkal nem kell húzgálni a porszívót, és felmosni. Meg hát
főleg a tavaszi kerti munkáknál mindig időhiánnyal is küszködök. Aztán ahogy telnek az évek annál jobban fogom értékelni a
segítségét, mert ahogy telnek az évek egyenes arányban fogy a takarítási kedvem, csak hát az igény megmarad, és kényszerít.
Hát mit mondjak nagy örömmel néztem a fotelból, hogy hogyan serte-pertél, végzi helyettem a munkát. Nagyon elégedett vagyok
vele, nagyon alaposan dolgozik. Emlékszem az automata mosógépnek örültem ennyire, ültem a kád szélén és néztem ahogy engete
ki a vizet, meg centrifugált. Ma már az a furcsa, ha néha kézzel mosok ki valamit.
Tegnap hajfestés volt meg pedikűr. Mennyivel komfortosabban érzem magam!
Papa borsólevest és savanyú májat főzött , mivel napközben nem voltam itthon így vacsorára már jó éhes voltam, nagyon jól
beettem.
Szerencsére nem éreztem nehéznek és nem fájt a gyomrom.
Én is imádom az édesburgonyát. Többször voltam a nagy vízen túl, ott ettem először. Megszúrkáltuk és a micróban öt perc az egyik
öt perc a másik oldala és már készen is volt. Ha csirke combot sütöttünk, mindig tettünk mellé csak úgy félbe vágva, nagyon finom
volt.
Szombaton jönnek a gyöngyöcskék
/unokák/ . Kinder buenót rendeltek, úgyhogy pénteken azzal leszek elfoglalva.
Aztán amíg én a konyhában szorgoskodok, addig Robika elvégzi a
.
Ez nekem nagyon kedvemre való
.
Nagy ölelésem!
Legyetek vidámak és egészségesek!
Egyél édesburgonyát rendszeresen. Nálunk fél kilósakat lehet kapni, meghámozom, feldarabolom, nem túl kicsire, kis olaj, vagy a legfinomabb kis kacsazsír alá. Pici só, 5-10 perc alatt megsül. Csináltam már sütőben, serpenyőben, nagyon finom, az édes egy kis sóval....... de nem is túl édes, és nem hasonlít a sütőtökre, csak a színe. A sütőtöktől mindig fáj a gyomrom, ettől nem.
Sziasztok, jó estét!
Vagy új szemüveg, vagy új szemek kellenének, mert alig látok. Kiesik és ég mind a kettő. Az előbb ittam meg a mai napi első kávémat, azt is csak félig.
Soron kívüli látogató érkezett délután, pedig annyira húzott az ágy. A testemnek nem, de a lelkemnek jólesett egy kis beszélgetés. Ma még csak vizet ittam, enni nem ettem, ill. csak egy fél szelet kenyeret. Kíváncsian állok holnap a mérlegre, vajon mennyit fog mutatni? Mondjuk van miből leadni, de nem ilyen áron.
Ezen a héten még ki sem dugtam az orromat a házból. Nálunk létszükséglet az autó. Részben Férj miatt, mint ahogy Klári is írta, bizony őőő is kocsival menne még oda is.
A másik ok, hogy mindig cipelünk valamit, a busz meg elég messze van tőlünk. A harmadik pedig, hogy nálunk is Férj lába a leggyengébb láncszem, na meg néha az enyém is, amikor befelé szúr a térdemben a tüske.
Miután ilyen jól kipanaszkodtam magam, mára becsukom magam mögött a Konyha ajtaját. Egy kicsit felfordult velem a világ, mert késő estig olvasok /jaaa, lehet hogy attól fáj a szemem? hmmm/ viszont már bőven délelőtt van, amikor ébredek.
Aludjatok jól, jó éjszakát.
Régen nagyon más volt a helyzet, mostanában 2 m-en eltűnnek emberek. Egyet pislogsz, és már be is rakták egy kocsiba. Én mindig mondtam a lányomnak, ami egy felnőtt nőnek sem ártalmas tanács, ha megáll egy kocsi és kérdez, hiába nem hallod, ne menj közel. Mond inkább hogy nem tudom. Ha azt mondják anyád, vagy apád ismerőse vagyok, azt üzente gyere velem, mert nem tud érted jönni, kérdezd meg mi a jelszó. Mocskos világ van most. Egyébként az volt régen is, csak valahogy szigorúbbak voltak a csendőrök, vagy nem tudódtak ki a dolgok, anyukám mesélt a falusi szatírokról. Én mindig elmentem a gyerekkel iskolába, amikor elköltöztünk és ő még oda járt alsóba végig, akkor apa vitte reggel kocsival, anyukám meg odament érte. Délután apa hozta haza, mivel másik kerületbe költöztünk. A fiút eleve abba a kerületbe kellett vinni, egy ilyen iskola van a környéken, több kerület sérült gyerekei oda tartoznak.
Én nem mondhatok semmit az iskolába gyaloglásomról, mert az iskola az utcánk sarkán volt, 5 házra tőlünk, és ha ez még sok lett volna, apukám szabóműhelye majdnem szemben volt az iskolával. Ez kissé baj volt, mert a tanárok első kézből értesítették, ha valamit elkövettem. Mindig előbb tudták, mint ahogy én hazaértem.
Autó nekünk először is a munka miatt kell, és vigyázni kell, nem lehet roncs kinézete, mert az a vevőcsalogató, ha rossz az autód, nincs bizalom. A másik meg hogy apa lába teljesen kész, nem nagyon tud gyalogolni, ezért nem is járunk mostanában kirándulni sem. És most hogy változatlanul ő a bevásárló, nagyon ki van, ma is annyi mindent cipelt messziről, busszal, gyalog, utána nem volt jól. Még nem sikerült megvalósítani hogy a fiúval mi megyünk, mert minden napra volt apának intézkedni valója, amiért el kellett mennie, és a mama miatt én maradtam megint itthon. Ezért írtam, hogy az a terv, hogy ketten elmegyünk, tudom én, hogy gyakran tervezek, aztán .......
Nálunk, ha lenne kerti budi a párom oda is azzal menne. Bár mióta vette "nekem" az elektronyos bringát, egy-kettő felpattan rá. Amikor nincs itthon én mindent megoldok autó nélkül. Nekem annyira furcsa, hogy az óvoda meg az iskola kezdéskor képtelenség a környéken közlekedni, mert gyalogos gyereket nem is lehet látni. Arról nem beszélve, hogy szegény csemetéket csak pontosan a kapu előtt lehet kitenni az autóból, 10 méterre már nem. Megáll az autó, kiszáll legtöbbször egy gyermek, a kocsi megy tovább, megint jön egy, a csemete kiszáll, az autó megy tovább. Senki nem mondja a gyerekének, várakozva erre a procedúrára, hogy ugyan gyerekem ugorj már ki, és gyalogolj 30 métert. Annak idején a "világ végéről" gyalogoltunk a suliba de nem volt kérdés, hogy menni kell. Volt, hogy a befagyott patak jegén, mert az úgy közelebb volt. Amikor hallottunk a tanyavilágban órákat gyalogló gyerekekről, akkor örültünk, hogy nekünk ilyen "közel" van az iskola. Az enyémek is többnyire kocsival mennek, de mindhárman egy helyre, bár Zs gyakran (ha van rá idő) megsétáltatja vagy rolleroztatja őket reggelente.
Kimicsinál?
Köszi a zöldborsot, ha hétvégén még lesz, lehet, hogy veszek, de az Aldi is nagyon kiesik , teljesen másfelé megyünk ha vásárolunk.
Nagyon tud hiányozni az autó,de ezt már nem fogjuk megjavíttatni. Most keressük az utódját.
Csak nem olyan könnyű kocsi nélkül még az sem. Először apa megnézi ami az útjába kerül, és ha kinézett egyet, akkor én is odamegyek. Feltételnek szabtam, hogy látni szeretném én is mielőtt megvesszük. Aztán ez az elmenés se egyszerű. Ma apa elment délelőtt, igazán gyorsan jött, nahát a mama mit rendezett mikor megérkezett, addig türtőztette magát, nekem nem szólt, nem hívott, aztán mindent rázúdított apára. Sírt, zokogott, hogy ő mindig imádkozik a fiáért, apa kicsit felhúzta magát, nem nagyon volt szüksége rá, mert nagyon elfáradt. Persze ha én nem adom a kezébe a jó szatyrot, amit vállra is akaszthat, és nem vágja a kezét, akkor nem viszi magával, jól elgémberedik az ujja, mert még kesztyűt sem húz. /azt én sem szeretem, bánják is az ujjaim a hideget/
Kapott a mama most egy új fájdalomcsillapítót, remélem jó lesz, mert nagy fájdalmai vannak. Este szabad csak bevenni belőle, hosszú hatása van.
Nekem meg most van a napi agonizálási időszak, azonnal elájulok, ha nem megyek vízszintesbe.
Vera, holnaptól kapható zöldbors az Aldiban ecetben eltéve. Üveges 339 pénz. Az újság 3. oldalán van, savanyított zöldségek címen. Te szereted a borsot, szerintem tetszeni fog. Én nagyon szeretem. Kajába, mártást csinálni belőle. Két kanál között összenyomkodom és úgy használom.
KÖZÉRDEKŰŰŰŰŰŰ!!!!!!!!!!!!!
Most kezdődik a Story 4-n az "Életem értelme"
Nagyapám ette így, öntött kiflinek vagy pampuskának hívták. Mivel nem szeretem a mákos gubát, nekem mindíg így csinálták gyerekkorom óta. Nagymama egy kis vajat is olvasztott, azt tette rá Nagyapának persze akkor nem volt töpötyű rá. Sok tejföl, a só ízt adott neki, a víztől megpuhult, az olvasztott vajtól még finomabb lett. Nagymamám az én részemet egy kis edényben betette a sütőbe, hogy meleg maradjon, néha picit meg is pirult mire hazaértem az iskolából, de finom volt.
Előkerült a megírt levél, remélem el is megy.
Tényleg, lehet, hogy a pocsolyaíz hiányzik a halból és azért nem ízlik?
Végül lefagyasztott szilveszteri lencseleves volt ebédre, a mama megint affektált, hogy sós, pedig nem volt sós. Nem értem, mert leves volt, aztán mégis fincsorgott.
A nagy konyhakirámolásban eltüntették a konzervnyitót, az összeset. Akartam venni sűrített paradicsomot, de nem volt neki kallantyúja, nem tudtuk volna kinyitni, hát nem lesz holnap paradicsomos húsgombóc. Télen úgy szoktam töltött paprikát csinálni, ha nincs itthon paprika, hogy pár kanál lecsót rakok bele a paradicsomszószba.
Klári mi bajod a karácsonnyal? Kérdem én, akinek már évek óta bajom van vele. Mióta a gyerekek megnőttek, szüleim nincsenek, nincs meghittség sem. Idén lett volna hozzá kedvem, de istencsapásként ért, hogy elnéztem a naptárt. Így megint halálra dolgoztam magam, alig másztam, mikor elmentek a gyerekek, és még csak nem is sütöttem semmit. Bejglit vettünk, én se tudtam volna jobbat csinálni, sajtos pogácsát is vettünk, a sajtos masnit most dobtam ki, senkinek se kellett, kőkemény lett.
Csináltál már máskor is ilyen sós gubát, mint amiről írtál? Nekem csak a sós víz nem tetszik rajta. Anyukám szokott tejlevest csinálni sósan, így el tudnám képzelni, hogy sós tejjel öntöm le.Azt is nagyon szerettem, de a férjem nem szereti, így sose csinálok. Pedig reszelt tésztával de finom!
Feltaláltam a spanyolviszt. Mindig elfelejtettem bevenni délben a gyógyszert, beállítottam a teletont csörgőre. Ehhez külön diploma kellett, hogy kitaláljam. A lányomnak van egy program a telefonján, vízcsobogással figyelmeztet, hogy itt az idő inni. Olyan hangja van, mintha valaki pisilne, és sose iszik olyankor, mondom akkor minek egyáltalán ez a guszta hang?
Ma hangyászsünködtem, és akkor már fürdőtakarítás is volt. Rá is jöttem a hangyák megjelenésének okára, a kávéfőző még ott van, és apa szétszórja a cukrot. Már mondtam hogy egy fél fordulat és ott a mosdó afölött cukrozzon,olyan cukortartónk van, ami egyszerre egy kockának megfelelő cukrot ad ki, csak fel kell fordítani. Elképzelni sem tudom hogy lehet abból kiszórni.
a lányom írt a messengeren, én meg nem küldtem el amit nektek írtam, és persze eltűnt, most nem írom még egyszer.
Így nem csodálom, ha nem szereted a halászlét.
Amikor sikerül olyan testesebb halat venni (vagy újabban már csak szeletet meg belsőséget) akkor a patkók végeit levágom meg a gerincnél is lemetélek belőle, azokat belefőzöm a halászlébe. Ha túl zsíros akkor leszedem a léről a végén. Mi rengeteg jóízű halat ettünk gyerekkoromban. Most az ünnepek előtt nem azok árulták akik szokták, nem is volt olyan finom. De az egész Karácsony feledhető. Mi most így jártunk. Kitaláltam, hogy holnap Aprajafalvának császár hamburgert csinálok. Nem szeretik azt a nagy és vastag bucit, így kitaláltam, hogy császár zsömle lesz helyette. Azt még át is tudják harapni. A husit is én csinálom bele. Holnaputánra meg mákos gubát gondoltam. Én ugyan nem szeretem, de magamnak majd sós vízzel forrázom le a kiflit, vaníliás tej helyett, és sót teszek rá meg tejfölt, (lehet még apró töpörtyű is kerül rá).
Az biztos, hogy a gyerekkorunk "kicsit visszafogottabb volt" mint a mai gyerekeké. Nekik annyra természetes, hogy minden van. Imádtunk "betegek lenni" kis torokfájás, nátha, ilyesmire gondoljatok, mert akkor volt vajas zsömle párizsival, meg még narancs is. Milyen kár, hogy amikor skarlátos voltam és hetekig nem jártam iskolába, nem élveztem ki a helyzetet, de akkor nagyon megviselt a betegség. Szilveszterkor vendégek voltak, én mondogattam, hogy fáj a "torkom", de valahogy senki nem igyelt rám. Mindenki el volt bűvölve a Kékes TV fénykörében. Aztán amikor felkapcsolták a villanyt kiderült, hogy miért fájt a "torkom" a kétoldali mumpsz miatt. Úgy néztem ki mint egy pofazacskóba bespájzolt hörcsög. Akkor volt futkorászás.
Sziasztok,
Nekem a böjtölésnél már csak a diós/mákos tészta jut eszembe, amiket mézes csíknak neveztek.Gondolom azért mert volt rajtuk vagy dió, vagy mák, és méz.Csíknak pedig azért mert a tészta hosszúra volt vágva.
Böjtölésről pedig az, hogy böjtölés volt az egész gyerekkorom......(nagy kedvem lenne megjegyezni itt/most valamit, de nem fogom)
Hal csak városon volt, az a büdös ponty, amiből a pocsoja ízű halászlé készűlt.
Tényleg befogtam.
Sziasztok!
Kb. tavaly nyár óta nem kívánom a halat. Még karácsony előtt egyszer csináltam halászlét, ezért karácsonyra már csak rántott halat, de abból is elraktam 5 szeletet panírozva. Éppen tegnap gondoltam, hogy meg kéne sütni, de nem bírok rágondolni se, hogy megegyem. Érdekes halak vannak mostanában, hatalmasak, mégis szálkásak, nagy zsír van a szeletek végén, és a gerincnél, és egyáltalán semmi halízük.
Apa és a lányom karácsony reggel hideg rántott halat szoktak reggelizni, hagytam apának egy szép szeletet, mert kérte, nem vette elő, kínálgattam, nem kell. Az ment a kukába. Már karácsony előtt mondtam, hogy ne vegyünk halat, deeeeee, a hagyomány, képes volt 3 órát sorban állni szombaton a halasnál, aztán minek.
Mert hogy mit ennénk akkor szent este, ha nem lenne hal. Szerintem bármit. Egészen kicsi koromban még nem ettünk halat, vagy legalábbis nekem nem azt adtak. Emlékszem egy savanyú, fehér színű, szószos, csirkeaprólékból készült nem tudom minek lehetne nevezni, azt ettük kenyérrel. Anyám szerint az elég diétás volt. Hasonlított a tárkonyos csirkeleveshez, tárkony nélkül, és sűrűbb volt. Én nagyon szerettem, de amikor én próbáltam megfőzni sose ízlett, mindig anyuéra vágyakozom. A tárkonyosat szeretjük, de nem gyakran csinálom, mert a mama meg nem szereti. Ugyanígy vagyok a ludaskásával csirkéből, az is anyukámé sokkal finomabb volt. Én már át is alakítottam, ha nem lesz olyan, mint az övé, akkor különbözzön is tőle, így sokszor ha nincs itthon petrezselyem, akkor jól megborsozom.
A borssal mostanában érdekes viszonyba kerültem. Gyerekkoromban utáltam, aztán a káposztás tésztára elkezdtem rakni a cukor mellé, majd a töltött paprikát a tányéromban még jól megborsoztam. Mostanában ha egy zacskó őrölt borsot tennék az ételbe azt sem érzem. Mindenki nyafog, hogy borsos, én meg még rakok a sajátomba.
Mosolyszünet van a mama és köztem, apa úgy elrakta tegnap aludni, hogy nem is szólt, így nem kellett mosdatnom, ő azt is megcsinálta. Nem tudom kitalálni mit főzzek, spenóton jár az eszem, de valahogy mégsem kívánom. Lehet, hogy csilis bab lesz. Anyós mindig levest akar őt már meg sem kérdezem, mert mi nem szeretjük a levest. Múlt héten is zöldséglevest kért, aztán egy csomó megmaradt, mert mi nem ettük, ill. én ettem belőle, csak apáék nem. Inkább ettek szalonnát.
A fürdőszobában hangyainvázió volt, kiverte a Gyurimadár a kölest, és reggelre jöttek a hangyák. A mosdón is mászkáltak és a falon is. Szivaccsal összeszedtem őket, forró vizet a kopaszra a mosdóban, de közben rám másztak és megcsíptek. A pici kutya ott szokott enni, lehet, hogy kipottyant a tányérjából valami kis morzsa amit nem vettem észre. Azóta egyfolytában vakarózom.
Nem is értem magamat, régen nagyon szerettem kint lenni, kirándulni, mostanában még a teraszról se szeretek lemenni a bogarak miatt. Azok meg egyre feljebb jönnek.
Lassan el kell dönteni mi legyen az ebéd, de apának sincs ötlete.
Vigyázzatok magatokra, sziasztok!
Sziasztok, jó reggelt.
Nálunk most a színtelen kaják mennek. Krumplipüré sült virslivel, krumplipüré halrudacskával (az Arany talán tényleg halból van). Mára Aprajafalva megszavazta a lapcsánkát. Mire jönnek haza azt sütök. A párom egyik nap főzött egy csirkeszárny pörköltöt, de olyan masszívra sikeredett a szaftja, hogy mondtam én most egy darabig nem kívánok pirospaprikás dolgokat. Spenótra vágyom, persze azt is krumplipürével. Reggelire pirítós meg sajt. A múlt héten csináltam kolbász meg halkrémet, azzal is elteltünk. Tegnap leszedtem a fát, visszarendeztem a nappalit. Már csak az ablaküvegeken vannak fenn matricák, a többi dekorációt elrámoltam. Az ember már kacsingatna a tavasz felé, de érhet még meglepetés bennünket. Ne legyetek jók, nem érdemes.
Ha már így meg vagyok szólítva, ezek jó kis összebújós számok voltak, akkor még nem külön roptuk, habár nekem nem volt ellenemre sose, az önállóság, de a táncnak a régi változatát jobban szerettem. Jártunk a helyi művelődési házba ötórai teára, mikor rocki volt, akkor úgy csináltunk helyet, hogy a fiú, nekicélzott a túl közel jövőknek, az volt a kidobás, és hamar lett egy rendes kis kör körülöttünk, ahol egy darabig elfértünk. Aztán kezdődött elölről.
Nagy szomorúságom, hogy a balesetem miatt a lányom esküvőjén nem nagyon tudtam táncolni, gondolom a nászék mondták, hogy milyen penészvirág vagyok, se nem ettem, az ismert okok miatt, se nem ittam, kivéve a házasságkötőben a buborékos rozét, mert olyan szomjas voltam, hogy egyből lehajtottam. És az anyukám jutott eszembe, hogy ha jókívánságra iszunk, azt nem nyalogatjuk, hanem sutty, levele. Aztán meg alig táncoltam, egyet a vejemmel, egyet a lányommal, egyet a férjemmel. De alig bírtam emelni a lábamat, attól kezdve kezdett gyógyulni. Nászék nagyon ugráltak, még mezítláb is, és a bojtos fürdőpapucsában is. Én nem tudom így elereszteni magam.
Ma lesz a Story 4-en az Arcképek című műsor Kern Andrással beszélget egy vicces nevű ember úgy hívják Kadarkai Endre. A kiragadott szemelvényekből máris megtudtam, hogy én depressziós vagyok, mint Kern. Ma volt egy zenebona anyós és köztem, mert úgy döntött hogy ne aludjak amikor akarok. Nehezen csillapodtam, ha nyár van, biztosan elmegyek itthonról, hiába nem volt itthon apa. Hujjjj, de rémes most már ez az egész. Rettenetes, hogy bűntudatom van a saját lakásomban, hogy ha azt akarom csinálni amit szeretnék. Na, és akkor ez csak egy része a szörnyű dolgoknak. Én nagyon nehezen élem meg, ha ki vagyok zökkentve a komfortzónámból.
Ma maradék volt, és még mindig van, mert nem ettem, mivel olyan ideges voltam, hogy egyáltalán nem voltam éhes. Aztán apa hozott édeskrumplit, azt csináltam magamnak, az mindent pótol, kenyeret, húst, nagyon laktató, kb. 6 perc előkészítéssel együtt. Megenni még ennél is gyorsabban lehet, mert nagyon finom.
Este boldog voltam, mert éjfélkor nagyon álmos voltam annak ellenére, hogy vasárnap mindenki punnyadozott ebéd után. A mama 11-től éjfélig kiabált, zörgött, már kezdett a hócipőm megtellni, meg apáé is, mert nagyon fáradt volt egész nap panaszkodott.
Éjféltájt elaludtam, 1-kor arra ébredtem, hogy rettenetesen büdös van, hát a kiskutya kieresztette a pillangóit, muszáj volt szellőztetni kétszer. A jó friss levegő naná kivitte az álmot a szememből, kicsit bírkóztam az ágyammal, aztán tv, majd számítógép.
És ezek után még napközben sem alhatok. Pedig apa mielőtt elment a lelkére kötötte, hogy maradjon csendben amíg hazaér.Na, most jót dohogtam.
Szaiasztok Konyhalányok,
Ma én nem főzök, hanem sütök.Azt akarom "kisütni", hogy ha mi ketten vagyunk a feleségemmel, akkor minek nekünk 3 nagy kocsi, amiből 2 limuzin.Mert fizetem az adót, biztositást, nagy hely kell nekik, stb......stb......
Hááááááát az az igazság, hogy más dolgokkal vagyunk elfoglalva.......
Mennem is kell, Vera ezek réééééééééégi zene-bonák, lehet másoknak tetszik.A kocsiban szólhat.
Santana - Flor de Luna - YouTube
EUROPA - Santana - YouTube
Kávétok már van, puszit tőlem nem kaptok....
Sziasztok!
Klári légy üdvözölve! Hoztam egy kis délelőtti kávét.
Jól elaludtam, de kellett. Megyek, folytatom a fa leszedését, amit tegnap kezdtem el.
Ilyenkor mindig olyan szomorú leszek, a végén megsimogatom, beszélgetek vele.
Nemszeretem munkának érzem, a díszek elrakása, a tűlevelek porszívózása, az eltolt bútorok
visszahúzása... szóval jobb inkább díszíteni, mint bontani.
Már megint egy naggggyon fontos kérdés: ki mit főőőőz mára????
Sziasztok.
A gépem alig akar belépni bármibe is, a magasságos enelcö is alig mükszik.
Nagyon hiányoztatok, ez a nemlátoknemhalloknembeszélek úgy látszik nekem nem jön be. Nem akarok senkit terhelni a gondokkal, de egyszerűen nem tudok a Konyhánkon kívül maradni. Azt hittem jobb lesz, ha "illegalitásba vonulok", de ennél sokkal közelebb álltok a szívemhez. A gondokat majd valahogy megoldjuk, ha nem akkor majd így-úgy megoldódnak maguktól. Raktam a tűzre, az idő enyhe, most tárva-nyitva a Konyhánk ajtaja. Nem tudom Ti a napi kis történéseket, örömeiteket, lenkeségeket kivel tudjátok megbeszélni, én a nővéremen kívül csak veletek. Köszönöm az érdeklődést segíteni nem tudtok, de itt vagyok és ez már jót tesz a lelkemnek. Nem is tudom miért gondoltam másképpen. Puszi.
El is fáradtam ebben a talpalásban. A konyha és a fürdő között, ahová szaladgálok állandóan vízért, kezet mosni főzés közben ezerszer, de most már kivárom amíg sorra kerül a munkalap a szabászatban és olyat tudok választani ami nekem tetszik. Tudniillik amiatt nincs víz, mert a mosogató nincs még beszerelve.
Holnap nem tudom milyen idő lesz, de holnaptól változás lép be az életünkbe. Fogom a fiúgyermeket, kap egy hátizsákot, és megyünk ketten, direkt gyaloglási célzattal vásárolni. Azt nem vállalom, hogy mindent én cipelek haza, még a banyatank sem elég sokszor, és ha naponta megyünk, akkor nem is kell egyszerre sok mindent cipelni. A fiúra is ráfér meg rám is a mozgás. a hátizsák meg kényszeríti majd, hogy egyenesen tartsa a hátát.
Hát ezek a tervek. Hogy mikor főzöm meg az ebédet, az kétséges. Holnapra van maradék, nagyon jól sikerült a töltött dagadó. Belecsempésztem a diétás kenyeremet, csak ti tudjátok, így én is nyugodt szívvel ettem belőle. Körítésnek kockáztam fel cukkinit, kacsazsír, só, kis ecet, és a végén joghurt, ami ki is maradhat legközelebb. A többiek rizzsel ették.
Vacsira csináltam a tegnapi maradék tejberizsből rizskochot, az is nagyon fincsi lett.
Egész nap fáj a fejem, apa gyenge, mint a harmat, A fiú ideges, és szaladgál, valami változás jön az időjárásban.
Jó lenne, ha mindenki adna valami életjelet a kimaradottak közül, hová lett pl. Zsóka? Klári, Marink? Mindenkiért aggódunk, gyertek elő!