Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Mit akar a Mozgókép Innovációs Társulás?
A Mozgókép Innovációs Társulás 1987. május 28-án kezdte meg működését. Az új műhelyben 1988 augusztusáig – önálló produkcióban (például videóátírás 35 mm-es filmre) – a következő filmek készültek el: Hartai László – Dér András: SZÉPLEÁNYOK, Zsigmond Dezső – Erdély János: Jelölöm magam, Dárday István – Szálai Györgyi: Mozgóképanalízis (Videófolyóirat 1. szám), Wilt Pál: Leletek alulnézetből, Gyarmathy Lívia – Böszörményi Géza: Faludy György, Grunwalsky Ferenc: Egy teljes nap, Ács Miklós: Sőn és grósz, Xantus János: Rock Térítő.
Filmvilág 1988/01
Fekete festmények (a mannheim-i filmfesztiválról szól a cikk)
S miért, hogy a magyar szépségkirálynő sikereinek csúcsán önkezével vet véget életének? A változások ellenére mintha ezek a filmek valaminek a folytatódásáról adnának hírt, egyfajta megnevezhetetlen mélyáramú ragályról, amelynek az AIDS talán csak biológiai „lecsapódása”.
S hogy a szociálpolitikailag elkötelezett filmek díjával kitüntetett Szépleányok rendezői, Dér András és Hartai László is jórészt csak a következményeit mutatják be annak – amint az a zsűri indoklásában is szerepel –, „ha üzletcsinálók pénzsóvársága és erkölcstelensége embereket használ ki és aláz meg”. De nem szabad elfelejtenünk: e filmek fiatal rendezői éppúgy abban a világban élnek, melyről filmjeik szólnak.
Filmvilág, 1987/08
Találkozás dühös angolokkal
Etnográfiai és szociológiai filmek fesztiválja? A Cinéma du Réel fesztivál kilencedik éve rendezi meg a Pompidou Központban az ide sorolható dokumentumfilmek szemléjét. De minden igazán jó dokumentumfilm ide sorolható: inkább művészi, mintsem tudományos értékük van, szerzőjüket nem az etnográfia története jegyzi. A Jean Rouch védnöksége alatt rendezett fesztiválon általában magyar film is látható: idén Hartai és Dér munkája, a Széplányok – a vártnál talán nagyobb érdeklődést keltve.
AZ ÖNGYILKOSSÁG
Az előkészület, a tett és a túlélés
(részletek)
A szuicid magatartás rizikófaktorai
Ugyancsak a veszély komolyságára figyelmeztet a halálvágy élményének kimondása vagy annak valamilyen formában történő kommunikációja.
Boncz István pszichiáter
- Valójában lehet azt sejteni, ha valaki meg akarja hívni a halált, vagy öngyilkosságra készül?
- Namost, nagyon érdekes, hivatkozom egy nagyon széles körű felmérésre, amit részben Európában, de Amerikában még 'nagyobb' beteganyagon végeztek, ami szerint ugyanis az öngyilkos magatartást megelőzően adnak valamilyen jelzést. Ezt angol szóval 'cry for help'-nek hívják, tehát egy segélykiáltás, ami nem mindig direkt szavakban megfogalmazott segélykérés, hanem sokszor egy mozdulattal, egy gesztussal fejezik ki több mint 90%-ukban. Ezt a jelzést valamiképpen kéne tudni értelmezni és fogni.
Mikor Goethe ifj. Verther szenvedése című műve megjelent, akkor egy öngyilkossági hullám söpört végig Európán. Abban részletesen le van írva az a belső vívódás, feszültség, majd maga az öngyilkosság-tett is, úgyhogy jónéhány tartományban és városban be is tiltották. Lipcsében, Amszterdamban nem is lehetett. Később már Goethe is és sok ismerőse öngyilkos lett, mert ő is egy kicsit bánta a dolgot. Namost amerikai szociálpszichiáter, egy Philips nevű nevezte el azt a jelenséget, mikor nagyon híres személyiségek, sztárok, énekesek, filmszínészek széles körben publikált öngyilkossági halálát követően figyelték meg azt a jelenséget, hogy a hasonló nemű és korú rétegben megnő matematikailag kimutatott szignifikanciával az öngyilkosok száma. Itt ugye a médiának felelőssége is van, jó, hát ők ebből élnek, a szenzációból, de Magyarországon is volt ilyen. Mondok néhány példát: a tragikus végű szépségkirálynő halála vagy mindannyiunk által jól ismert Szárszón, ahol József Attila fejezte be az életét, azt követően B. Nagy László, Latinovits és egy jó csomó értelmiségi, akik kevésbé voltak ilyen nevesek, követtek el hasonló módon öngyilkosságot. Namost itt a média felelőssége az, hogy mint mondottam, ez egy nagyon beszűkült tudatállapot, ahol szuggesztibilisek. Egy ilyen krízishelyzetben egy öngyilkosság-jelölti szindrómában néha döntő, meghatározó jelentőségű lehet ez a hír, ez az üzenet, hogy lám, ő is végezte, holott lehetne éppen pozitív is ez a hatás, ami nem olyan szenzáció értékű, amikor azt mondja, hogy valaki, X. Y krízisben volt, de elment a tanárához, a papjához, ne adj' Isten a pszichiáteréhez és megoldotta a problémát - de hát ez nem olyan szenzáció.
Búsuló magyarok
Magyarországon nagyon erős a modelleffektus. Ha valahol történik egy öngyilkosság – például egy szépségkirálynő öngyilkos lesz –, akkor sorozatban követik. Modelleffektus régen is volt, például a vagyonukat elvesztők főbe lőtték magukat, a megöregedett parasztok felakasztották magukat.
A pusztító depresszió: öngyilkosok szezonja ( Sebestyén István cikke)
(2004/1. szám)
Az öngyilkosságok elkövetésének módjával kapcsolatban kérdésünkre dr. Kalmár Sándor elmondta, nincsenek egyes problémákra jellemző önpusztítási módszerek. „Régen a nem kívánt terhességbe esett lányok kútba ugrottak, szerelmi csalódás esetén gyufát ittak, de ma már az önakasztás vált általánossá” – mondta. Gyakran éri vád a médiát, hogy az öngyilkosságokról való híradással éppen az erre való hajlamot gerjesztik. Kalmár doktor szerint ez a vád nem megalapozott. „Igaz, hogy az öngyilkosságok terén jellemző a modellkövetés, de ez általában olyan esetekben fordul elő, amikor egy közismert személyiség – például egy szépségkirálynő vagy egy popsztár – vet véget önkezével életének. A korrekt híradások következtében nem nő az öngyilkosságok száma” – hangsúlyozta.
http://www. hetek. hu/index. php?cikk=35928
A Werther-effektusnak sajnos hazai példái is ismertek: például a harmincas években Seress Rezső „Szomorú vasárnap” című dalának hatására többen öngyilkosok lettek, de József Attila, Latinovits Zoltán vagy a tragikus sorsú tizenhét éves magyar szépségkirálynő is követőkre talált.
a másikat már én is megkaptam, most próbálom nyomozni, hogy milyen tanulmányról lehet szó!
Igazságnak, nem gazságnak.
Garamvölgyi Lászlónak nem az az igazi boldogság, ha az irodalomtörténetet átírják. Idén megjelent egy tanulmány, amely szerint három dolog indított el az elmúlt száz évben öngyilkossági hullámot. Egyrészt József Attila halála, másrészt Seress Rezső egyik dala, harmadrészt a szépségkirálynő Molnár Csilla öngyilkossága. ” Szárszó az öngyilkosok kultikus helyévé vált, évente többen is a vonat elé ugrottak, néha verseskötettel a zsebükben. Ha az emberek elfogadják, hogy József Attilát baleset érte, és csupán egyetlen embert megmentek attól, hogy akár József Attila fényképével a vonat alá vesse magát, akkor már megérte” - nyilatkozta a Vasárnapi Blikknek Garamvölgyi László.
http://www. blikk. hu/cikk. php?cikk=21488
[Mai Nap]
április 9. 11:10
Molnár Anikó olyannyira nehezen viselte a médiaszerepléseit, hogy az elmúlt két-három évben az öngyilkosság gondolatával is gyakran foglalkozott. A Nagy Ő női főszereplője elmondta, előfordult, hogy azzal a gondolattal ült autóba, hogy belehajt egy betonfalba.
"De akkor eszembe jutott a családom, akik így is eleget szenvedtek már a botrányok miatt" - mondta Molnár Anikó, aki mindezekről készülő könyvében szeretne írni, amit azonban még nem kezdett el. "Szó van arról is, hogy miután Bochkor Gáborral szakítottam, hány befolyásos ember ajánlotta fel a segítségét, amelynek első lépése a hálószobája lenne. Az igazán simlis dolgok mindig a színfalak mögött történnek" - folytatta Molnár Anikó, aki arról is tervez írni, hogyan került be a Való Világ műsorába, és milyen szerepe volt ebben Árpa Attinának. "Szeretném, ha az emberek megismernének végre olyannak, amilyen vagyok" - tette hozzá.
József Attiláról pedig Garamvölgyi László írt könyvet( a Rendőrség kommunikációs igazgatója), J. A . szerinte nem öngyilkos lett, hanem baleset történt.
Ez azért is aktuális , mert J. A. születésének 100. évfordulóját ünnepeljük, hétfőn, április 11-én. (költészet napja)
Depressziós, végletekig elkeseredett vagy forrófejű-e az öngyilkos magyar?
Népszabadság • Pünkösti Árpád • 2005. január 22.
Sok ismert, híres ember vet véget önkezével az életének. Legutóbb Schütz Ila tragikus haláláról értesülhettünk. Az énekes Szécsi Pál, a színésznő Domján Edit. . . Az utóbbi példáját "civilek" is utánozták, halálát kisebb öngyilkossági hullám követte (ilyen esetben a módszer azonos). A szárszói öngyilkossági esetek (József Attila, Latinovits Zoltán) is ilyenek. Az első magyar szépségkirálynő öngyilkossága után (1986) szaporodott a fiatal nők Lidocainnal elkövetett öngyilkossága. 1983-ban a Baranya megyei sorkatonák tömeges Gramoxon-mérgezését követően elszaporodtak a növényvédő szeres öngyilkosságok - amiben a kutató (Ozsváth) szerint a helyi sajtó "hírverése" is szerepet játszott.
Féltucat könyve Gazsó L. Ferenc társszerzővel folytatott négykezesként látott napvilágot, közülük az első, Szépséghibák címmel, a magyar szépségkirálynő halálával kapcsolatosan - és magánkiadásban. Mi a receptje, és mi a kockázata egy évekre, könyvekre szóló négykezesfolyamnak?
Nincs recept, nincs kockázat. Nincs négy kéz, mindig kettő püfölte a gépet, hol a Ferié, hol az enyém. Mire az első közös könyvünknek 1985 őszén a végére értünk, kialakult egy harmadik stílus, ami nem a Ferié, s nem az enyém, hanem a miénk. Ő is egészen másként ír, meg én is. Nem úgy, ahogy mi. Az első közös könyvünk az együtt munkálkodás jó startja volt, de a folytatáshoz kellett az is, hogy lehetőség nyíljék a felbomló Kádár-rendszer oknyomozására.
Hű, de ügyes vagy ma kora reggel:-DD
K rumins válasz | megnéz | könyvjelző 1999. 12. 06 23:33:18 (24)
Tudtommal szepsegkiralyno valasztason csak gyermektelen hajadon lanyok vehetnek reszt.
Masreszt en is botranyosnak tartom ezeket a vilagszepe valasztasokat. Az amerikainak semmi keresnivaloja nem volt ott, es miert kell mindig izraelit, venezuelait bevalasztani . . . ??
Pl az is jo lenne, ha az allitolagos IQ- es egyeb teszteket is nyilvanossagra hoznak, hisz ha a kulsejuk latszik, a belsejuket miert nem lathatjuk?
S talan meg kellene tiltani, hogy plasztikazott nők is indulhassanak.
De nemcsak botranyos, hanem nevetseges is egy ilyen szepsegkiralyno-valasztas. Méghogy ezek a nők allandoan mosolyognak, boldogok es imadjak egymast. Ugyan mar! Annyira mű volt az egesz . . . Megvalasztottak az indiai lanyt, mindenki egybol ment hozza gratulalni, fulig ero szajjal olelgettek egymast . . Jó szineszek.
Nalam Molnar Csilla Andrea marad orokre a csucs. Maig emlekszem arra, mikor 85-ben megvalasztottak. Volt neki egy olyan kisugarzasa, ami az egesz rokonsagot es engem is megbabonazott (11 eves voltam). Egyhanguan ra voksoltunk, es lam, meg is nyerte.
A Szepek szepe mondd hova lett? Sajnos meghalt.
Luca Brázi Vissza a topikba 1999-06-21 09:57:38 (#106)
Sziasztok!
Most csak a dokumentumfilm katergóriában fejtem ki a véleményem ott szerintem a K1 a csúcs, ami a Rákoczi teret mutatja be. Nem mint építészeti megközelitésből.
csapnivalo Vissza a topikba 1999-06-21 17:46:30 (#107)
Százszorszépek? Molnár Csilla életéről? Az nem jobb, mint a k1? (Csak kérdem)
"Friderikusz egy Isten!" c. topikból:
Nils Holgersson válasz | megnéz | könyvjelző 2002. 12. 27 14:41:43 (14)
Nekem is lenne hozzá egy két kedves kérdésem Molnár Csilla Andreával kapcsolatban.
"Jó vót a corpusán keresztül felmászni a szamárlétrán, nem hallja esténként zörögni a csontjait?"
Old England 2002-06-18 16:09:13 (#4999)
Van-e olyan (újság)hír, aminek a körülményeire évek/évtizedek után is emlékszel? (mármint, hogy éppen hol voltál, mit csináltál. . . , amikor meghallottad)
Törölt nick 2002-06-18 16:19:50 (#5001)
Igen. Mikor öngyilkos lett az a magyar szépségkirálynő, a Molnár Csilla Andrea. Az évszámra már nem emlékszem, talán 1985 lehetett. Épp az akkori NDK-ban nyaraltam a szüleimmel és a testvéremmel egy nagy ódon várban. De ez a hír nagyon megmaradt bennem.
Abszolút Nulla válasz | megnéz | könyvjelző 2000. 12. 13 23:31:06 (2341)
na még öt perc. . . szegény molnár csilla tiszteletére kivárom. :-) disznóság, hogy alig néhányszor említik a nevét a neten:-( Emléxem, kint volt a fényképe a budai skálánál, mindig azt néztem, amikor mentem haza az iskolából. . .
------------------------------------
ez egy 2000-ben íródott hozzászólás, szerencsére azóta többet talál Csilláról a neten ez az "Abszolút Nulla". :)
idézek:
"Ami annyira megviselt, az Friderikusz "Kinemállhatom" Sándor Isten óvd a Királynőt! című dokumentumregényfélesége volt, leginkább. "
. . .
"Van viszont egy Horváth Eszter, vagyishát volt, egy Horváth Eszter szinkronúszó kislány, aki tavaly ilyenkor, vagyis holnap lesz egy éve, hogy véget vetett az életének. És ez a történet, Eszter története nekem nagyon egybevág Molnár Csilla Andrea, rövid életű magyar szépségkirálynőével. És kényszerűen elgondolkoztam azon a tényen, hogy hol a határvonal az öngyilkosság és a gyilkosság között. Hogy ha valaki úgy érzi, hogy meg kell büntetnie a családtagjait, a barátjait, mert "megérdemelnék, hogy meghaljak", az egóról árulkodik, és az öngyilkosság. De ha valaki mondjuk önbizalomhiányos, és úgy gondolja, hogy senkinek se hiányozna, és bevesz egy tonna gyógyszert, majd kihívja a mentőt, az öngyilkossági kísérlet, mert önző szándékból ered. És ha valakinek eszébe sem jut, hogy kinek fog hiányozni, hogy hány életet tesz tönkre, csak azt tudja, hogy ő ezt tovább nem bírja, az nem önző? szerintem az is önző, de azzal mégis elnézőbbek vagyunk, mert "pokollá tették az életét", "megölte a környezete". "
szia pinknick, gratulálok a kislányodhoz!
az rtl klubtól sok jót ne várj, ha véletlenül ne adj' Isten feldolgozzák Csilla témáját, abban nem biztos, hogy sok köszönet lesz. Tudod, SZENZÁCIÓ és ferdítések nélkül képtelenek megcsinálni. . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Megnéztem a filmet, nagyon jó volt! A gipszbeöntős rész elég durva volt, de tetszett az egész film, érdekes volt a nyolcvanas évekbe visszanézni kicsit, mikor még gyerek voltam én is :)