Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.

ÁLLATTÖRTÉNETEK

istvánbá
Létrehozva: 2005. július 4. 08:08
ÁLLATTÖRTÉNETEK

Ezt a topikot azért nyitottam, hogy akinek bármiféle állattörténete van szívében, emlékezetében, amit meg szeretne osztani az olvasóval, - legyen az szomorú, vagy vidám - itt megteheti.
Kérem, hogy írjatok sok – sok érdekes, tanulságos, érzelmes történetet. Az ötpercesektől a hosszabb írásig mindent örömmel olvasnak az állatszerető fórumozók.
Tisztelettel: Istvánbá
  1. 2011. május 9. 16:21901.

     

    Bízom benne. Szorítok Nérónak és a nagy Cézárnak!

     

    Privi postázva.

    előzmény:
    livilla (900)
    2011-05-09  15:22
  2. 2011. május 9. 15:22900.
    Remélem, mindketten találnak egy jó gazdit!
    előzmény:
    istvánbá (899)
    2011-05-08  17:04
  3. 2011. május 8. 17:04899.

     

     

     

     

    H A N N I B Á L    A N T E   P O R T E   R  Ó  M  A  !

    előzmény:
    istvánbá (897)
    2011-05-06  10:05
  4. 2011. május 8. 11:18898.

     

    Hajszárító

     

    Csipike ma reggel  vacogott a barkács-asztali fészkében.

     

    Új helyre költözött amikor melegre fordult az idő. Történt, hogy kellemetlennek érezte a fehér polár fészkét és kiköltözött a mellette lévő matracra. Erre én elvettem tőle a polár takarót, és a barkács-asztalra terítettem. Van alatta még több rétegű pléd, vastag tolldzsekivel. Bőven sok neki ennyi is, vége a télnek. Hogy nem funkcionál az asztal mint munkaeszköz?

     Annyi baj legyen. Több is veszett Mohácsnál!

    Csipike ragaszkodván szerzett tulajdonához, átköltözött az asztalra a polárba. Tetszik, nem tetszik, ide is rakam neki plédet a polár alá. Mit számít, hogy 7 fészek, vagy 8 fészek. Ugyan már!

    Van ott még hely, tucatig meg sem állunk.

     

    Ott tartottam, hogy Csipike didergett ma reggel.

    Bundája csurom víz volt, egész éjjel esett az eső. Már este sem volt itthon. Vacsorázott, aztán lelépett.  A maradékot jóétvággyal ette meg a kis Kormoska.

     

    Próbáltam szárazra törölni a szerencsétlen állatot. Ennek annyira megörült, hogy tekergett forgott,   fészekben, majdnem lezuhant onnan. Többször visszatoltam helyére. Fejét, hátát, de még a hasát is nyomta a törölköző alá.  Boldogan nézett rám a törődés alatt. Száját nagyra tátotta, beszélt, hálálkodott. Megtanulta az emberi kommunikációt, annyit beszéltem hozzá a 3 év alatt.

    Amikor tátogat felém, látom tekintetében, hiszi, hogy értem amit mond nekem. Igaz, hogy hangocska még nem igazán jön ki belőle, de kicsire nem adunk.

     

    Szaladtam a reggeliért. meleg virsli, ropika és meleg tejecske volt a menü. Vittem magammal hajszárítót is csupán állatpszichológiai ismereteimet bővítvén. Nyimi - nyami, himi - hami és volt reggeli, nincs reggeli.

    Miközben hamizott, beindítottam a hajszárítót, ráirányítottam  kimondottam stratégiai távolságból. A kattanásra nem reagált. Hőt érezve rám nézett, azt kérdezte, hogy mit találtam ki már megint, meg hogy ez is lángolni fog, mint télen a hősugárzó?

     

    Befejezve a reggelizést, felém fordult, majd jött közelebb, egyre közelebb a hőforráshoz.

    Bunda megszáradva, teste átmelegedve, Csipike behuppant a szárazra varázsolt fészekbe és átlépett az álmok birodalmába.

     

    Csatolt képek a "hőskorszakban"  készültek - van belőlük több is.

    Amikor ide költözött Csipike  Fülikével, már itt hagyott drága kutyám.

    Szabad volt a pálya nekik. 

    Azonban van  egy szeretett cicám, Zsanika. A Mexike, Linuska - Zsanika hármasból már csak ő van velünk. Nagyon féltem, óvom őt,

    fájdalom volna elvesztése.

    Zsanika boldogan élte macska életét testvérével és kutyuskával. Szabad volt, mint a madár, jött ment kedve szerint.

    Ahogy Csipikéék ide költöztek, Zsanikát be kelett telepítenem a házba. Leginkább csak felügyelettel mehet ki madarászni, kertben hemperegni, mert Csipike többször megtámadta őt. Féltem a sérüléstől és attól is, hogy elkapja Csipike  súlyos fertőző betegségét. Igaz, hogy Zsanika be van oltva macskavész ellen.

    Csipike azért nincs, mert neki inkább ártana a szérum. Az immunrendszerét kell erősíteni folyamatosan.

     

    Csipike státusza:  amikor idekerült, vittem gyógyítani súlyos szem és fejbetegségét. Az orvos azt mondta, nem szabad szenvedni hagyni ezt az állatot, el kell altatni. Nem gyógyítható ki a macskavészből. Gyógyítás mellett döntöttem. Többszöri injekció kúra, fejseb kezelés, meg minden. Rendszeresen kap  immunerősítőt, antibiotikum szérumot - tablettát. Na meg törődést, TÖRŐDÉST!

    Az állat-kórházban is javasolták elaltatását.

    Amikor jött a ládás ember Barnikáért és Kormikáért, ő is el akarta vinni, hogy ne fertőzze a környék macskáit.

    Humán orvosom többször közölte, ha Csipike megharap, le kell oltson veszettségre.

     Majd eltitkolom, válaszoltam. Végül is már többször sebet ejtett rajtam Csipike - ezért van szaladás betadinozni.

     

    Legyünk őszinték!  Nincs még egy olyan ember, aki birtokába beengedte volna Csipikét és Fülikét, a két beteg elűzött állatot.

    Nem tűrné senki, hogy a saját macskája ne élvezhesse a kertes házuk paradicsomi állapotát.

     

    (Magam is meginogtam kétszer. Kizártam őket otthonunkból. Az ablakból kellett látnom  kétségbeesett könyörgésüket, ahogy a régi birodalmukon az összedőlt sufnin  néztek rám vádló tekintettel 3 napon át, én meg éjjel forgolódtam az ágyamban alvás helyett és véresre vakartam magam. Harmadik este rohantam  megnyitni a macskalyukat nekik.)

     

    Nincs még, aki befogadta volna őket, mondtam. Nekem macskámat, kutyámat mérgezték meg, mert az egyik rálépett tulajdonukra, a másik ugatni merészelt.

    Nem egy agyonvert macskát láttam házak előkertjébe hajítva. Macskaéletet akartak élni, szabadon jönni - menni!

     

    Most már jöjjön ki, ami ki kívánkozik.

    Közelmúltban olyat  cselekedtem, amit úgymond nekem már nem volna szabad, 7 napig betonoztam az udvaromban. Kifáztam, kifáratam, éjjel összeestem. Mentő, sürgősségi, majd elfekvő.

    Igen, rá kellett jönnöm, hogy az elfekvőben vagyok. Csipike vonatkozásában mondom mindezt.

    Addig amíg emberek azon fáradoztak, hogy engem csellel, fondorlattal elpasszoljanak az elfekvőbe, én azon munkálkodtam, hogy ki etetné meg Csipikét.

     

    Következtetés: nem vagyunk egyformák!

     

    Megyek, megnézem Vitéz Lator Várkapitányt! 

     (Ugyanis előlépett kapitánnyá!)

    Kap tőlem, ha nem találom a meleg puha fészkében!

     

     

     

     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_635120 (0)
     
  5. 2011. május 6. 10:05897.

     

     

    N É R Ó  vagyok, egy hatalmas, félelmetes őrkutya!

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_635120 (0)
     
  6. 2011. Április 11. 19:41896.

     

     

    Ide is beteszem, bár más helyre készült.

     

    CS I P I K E 

     

    Otthonomból elkergetett, sokat szenvedett  Kóbor Csipike vagyok.

     

    Társammal  - Fülikével -  új otthont kellett keresnünk, mert Mama és Papa "messzire"  költöztek, mi fáztunk és éheztünk.

    Ha visszamegyek régi birodalmamba, kivernek onnan.

     

    Új otthonra találtunk, ahol Fülike  hamarosan "magamra hagyott".

    A tuja alatt földdel takarta be az új gazdám. 

     

    Mindketten nagyon betegek voltunk. Magam sohasem fogok már egészséges lenni. Gyakran megyünk doktor bácsihoz.

     

    Gazdám épített nekem házat. Kapok reggelire, vacsorára husikát,

    ropit, tejecskét, meg sok más finomságot. Akkora nagy a porcióm, hogy spájzolnom muszáj.

    Gond az, hogy mostanában rá jár Kormoska, akit én elkergetek,  fiút nem fogadok be. Nehogy már! Ez az én otthonom.

    Kislányka jöhetne, azt beengedném, mert a lányok nem erőszakosak, szeretem őket.

     

    Tavaly ősszel befogadtam két kicsi lánykát, Kormikát  (nem azonos a tolvaj Kormoskával) és Barnikát.

    Hamarosan felcseperedtek, szép kisasszonyokká váltak.

    Ebből lett a baj! Nem tudom, hogyan, de Kormika egyszer csak sirdogálni kezdett a házunkban. Olyan hangocskákat hallottam, amilyen nekünk volt tesóimmal, amikor anyukánk hasikájából cumiztuk a meleg tejecskét.

    Hamarosan jött egy ládás emeber, elvitte az én kedveskéimet.

    Azóta magányos vagyok. Igaz, hogy gyakran megkergetem a lányokat, de lelkizni soha többet nem fogok. A lelkem elégett!

    Már csak a gazdámat tudom szeretni.  Bár ez más érzés, mint a férfi - nő közötti  érzelem.

    Nehogy őt is elveszítsem! Ő naponta jön hozzám,  - már amikor otthon vagyok -  reggeltől estig nagyon sokszor.

    Tél előtt történt, hogy napokig nem jött, hangját se hallottam a kertben.

    Annyira boldog voltam, amikor újra jött. Kérdeztem tőle,

    "rossz voltam, azért nem jöttél"?

     

    ""Nyugodj meg Csipike! Te jó vagy! Az élet rossz, azért nem jöhettem hozzád.""

     

    Nemrég hozta a vacsit, de csak a meleg tejecskét tudtam meginni. Azt nagyon kívánom, mert van benne tejszin is, meg amúgy is hideg volt ma és átfáztam, jól esett a meleg ital.

     

    Hát ilyen az én macska életem röviden.

     

    Szép estét kívánok!

     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_588037 (0)
     
  7. 2011. Április 7. 15:48895.

    Lemaradt a lényeg!

     

     

    “Csipikének eltörött a lába!

     

    Holnap tudom vinni kórházba. Annyira sajnálom szegényt!

    Neki mindig szenvedni kell.”

    2011-02-27 18:23 dátummal írtam be e sorokat.

     

    Azóta elolvadt a hó, jégcsapok hullottak az ereszről. Ébred a természet, itt az éltető tavasz.

    Aranysárga ruhába öltözött az aranyeső. Csipike élvezi az életet.

     

    Péntek volt akkor februárban, amikor reszketve vacogott fészkében.

    Kiemeltem onnan, hogy megvizsgálhassam rossz közérzetének okát.

    Azonnal feltűnt, hogy könyökben behajtott jobb hátsó lábát majd a hátáig felemelve tartja. Hozzáérést nem engedte, láthatóan nagy fájdalma volt. Eltörött a lába a szakadék átugrása közben – állapítottam meg. Megcsúszott a jégen és lezuhant – gondoltam.

    Hétfőn reggel vittem orvoshoz. Nagyon sírt, amikor tuszkoltam befelé a macska ládába, merthogy én nyomtam be, ő meg nyomakodott kifelé. Végül rácsuktam az ajtót nagy nehezen.

    Az utat végig muzsikálta. Keserves sírására felfigyeltek a járókelők.

    Haza hozlak Csipike, ígérem neked. Nem hagylak ott, meglátod. Még mindig visszahoztalak, ha orvoshoz mentünk – vigasztalgattam útközben.

     

    Csipikét - keserves múltjával – ismeri mindkét doktor úr. Megkülönböztetett bánásban részesül minden alkalommal, amikor tiszteletünket tesszük a rendelőben.

    Megtörtént hogy doktor úr sms-ben érdeklődött Csipike hogyléte felől, miközben robogott a sztrádán valahol Európában a késő éjszakában.

    Csipike nemcsak simán házimacska. Nem ám. Csipike valamikor szép napokat látott, Fülikével saját otthonban élték macska életüket. Ő igazán nem tehet róla, hogy sorsa rosszra fordult. Gazdái örökre “eltávoztak”, őket magukra hagyva. Hogy az egyenesági emberi lény nem gondoskodott sorsukról, megtagadta őket, nem az ő bűnük.

    Nos, ezért élvez Csipike megkülönböztetett törődést. Ő egy elcsapott Vitéz Latorcai Macskaffy!

     

    Elsőre a fiatalabbik doktor úr foglalkozott vele nagy alapossággal. Mindenre kiterjedő vizsgálat mellett lábacskáját tapintotta, nyomogatta, mialatt én lefogtam szegény cicát.

    Konzíliumra hívta tapasztalt orvostársát, több szem többet lát alapon.

    Csipike újabb nyomkodáson, lábtekergetésen esett át. Már nekem kezdett fájni a csontom a jobb lábamban. Röntgenre nem került sor. Doktor urak megállapították, hogy nagy valószínűséggel Csipike lába nincs eltörve, zúzódása, rándulása lehet valamiféle nagyobb ütéstől.

    Kapott 2 injekciót - fájdalomcsillapítót és antibiotikumot. Otthonra 6 napon át beadandó antibiotikum tablettát és immunerősítő cseppeket. Kiegészítő kezelésként gondos ápolást írtak fel doktor urak, és kevés mozgást.

     

    Kedden reggel adtam volna be neki a gyógyszereket. Az antibiotikum kezelést nem szabadna megszakítani, pontos időbeosztásban kell adagolni.

    Adtam volna be a gyógyszereket, csak nem volt kinek. Csipike ugyanis nem volt sehol.

    Annyi szenvedésen ment át a sérülése bekövetkeztétől a vizsgálaton át, hogy jobbnak látta angolosan távozni.

    Kijáratát nyitva hagytam, ugyanis vasárnap megfogadtam, többet nem zárom őt be.

    Minden eddigi bezárási igyekezet eredménytelen volt. Csipike szenvedéses küzdelemmel mindig kiszabadította magát.

    Első alkalommal pokróccal tömtem be a magasban lévő kijáratot, amikor jöttek az állatmenhelyről Barnikáért, Kormikáért és Csipikéért. Csipike addig ugrált fel a magasba a pokróc kirángatása végett, amíg sikerült neki és elszökött. Ő ugyan nem tudta, mi vár rá, ugyanis nem közöltem vele előre a határozatot. Azért szökött el, mert nem tűri a bezártságot.

    Amikor megjöttek értük, Kormika a szülőszobán vajúdott, már volt egy aranyos fehér- fekete tarka picurkája. Mire beértek a menhelyre, öt picinye született útközben. Kormika ezért nem ment Csipikével. Barnika pedig jó testvérhez illően vigyázott Kormikáa. Az ő sorsuk külön történet, meg kéne írni egyszer.

     

    Visszatérve Csipikére, Állatotthon úr közölte, hogy majd visszajön érte.

    Amikor visszajött, én meg közöltem, hogy nem adom oda Csipikét!

     

    Csipike második szökése úgy történt, hogy antibiotikum kúra alatt volt. Hogy ne szökjön meg, a nyílását elreteszeltem, és kitámasztottam egy majd 3 méteres karvastagságú vasoszloppal. Csipike addig ugrált neki a vasdorongnak a feljáró létrájáról, amíg az kimozdulhatott. Ennyi elég volt a szabaduló művésznek, hogy kijusson börtönéből.

     

    A harmadik sikertelen elzárás a lábtöréses vizsgálat után történt. Eltorlaszoltam a macskalyukat és megbiztosítottam 4 darab vasrúddal. Kedden reggel megyek a reggelivel és a gyógyszerekkel Csipikéhez. Következett volna az első antibiot. tabletta az injekciót követően.

    Csipikét nem találtam. A vasrudak helyükön voltak. Kerestem, kutattam, hívogattam. Megijedtem, hogy elpusztult, annyira összetörte magát igyekezetében. Amihez hozzáfértem, felemeltem, nem volt sehol. Már majd kipakoltam a fáskamrát – hiába minden.

    Kijáratot kerestem a tető alatt is. Legalább egy picinyke egérlyuk lenne, Csipike azon is képes átjutni.

    Keresést feladva ahogy lépek a kijárati ajtóhoz, lábam elakad egy téglában. Hoppá – kiáltom.

    Nézzük csak! Itt a megoldás!

    Valamikror Zsanikámnak vágtam lyukat az ajtó alján. Szeretett egerészni a fáskamrában. Volt, hogy félnapokat töltött ott.

    Amikor befogadtam Csipikét és Fülikét, egyszer téglákkal eltorlaszoltam a lyukat, mert Csipike megtámadta Zsanikát. Először Ők is bejárhattak szabadon az udvarba. Volt hogy ott volt a házuk is, de a támadások, és Fülike halála miatt Csipikét kizártam az udvarunkból. A fáskamra és a kerítésen túli világ lett az ő teritóriuma.

    Csipike hogyan jött rá, hogy a téglákat ki kell piszkálni a résből, nem tudom, de tény, hogy elkövette. Kijutott az udvarunkra, onnan valahogyan felküzdötte magát a kerítés tetejére. A kerítés pala lapból van, vasoszlopokkal megfogva. Egyik anyag sem olyan, hogy megakadna rajta a macska körme. Csipike mégis átküzdötte magát és újra szabad lett.

    Csak szerdán este hozta haza az éhség. Többet nem zártam be, a gyógyszerezést végig csináltam vele 1 nap kihagyással.

    Hogy mit bír ki ez a drága cica, azt szavakkal nem lehet kifejezni!

     

    Kisütött a nap, menni kéne vetni.

    Nagyapám mondta, hogy aki nem vet, az nem arat!

    előzmény:
    istvánbá (894)
    2011-04-07  15:46
  8. 2011. Április 7. 15:46894.

     

     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_588037 (0)
     
  9. 2011. Április 7. 08:18893.

    Latorcai Úr hazajött

     

    Ma reggel 7 előtt Zsanikámmal birtok szemlét tartottunk.

    Csipike az étkezőben várta jöttömet.

    Szép reggelt Vitéz úr! Megkérdezhetem,  merre tetszett múlatni az időt két nap -  két éjjelen át?

    Közben simiztem a nagy fekete fejét, hogy vallomásra bírjam.

     

    Nem kérdezheted meg. Egyáltalán nem kérdezhetsz semmit.

    Éhes vagyok! Add a reggelimet!

     

    Jó, jó, de mégis, naaaaaaaaaaaaaaa, beszéljük meg, hol csavarogtál.

     

    Hol, hol?  A lányokkal fogócskát játszottunk. Azt kérték, hogy ők elszaladnak, én meg fussak tánuk. Hát én futottam, ha már ez a vágyuk.

     

    Aha, már értem. Így mindjárt más. Ők elfutottak, te meg utánuk.  Ha én ennyit kergetőznék, levegőt se kapnék többet. Mi ennyi idős korunkban rabló-pandúrt játszottunk.

    Ahogy így beszélgettünk és közben simiztem, fejét egyre erősebben nyomta  tenyerembe.  Nem tudom, hogy az igyekezettől - e, vagy a fáradságtól, fejjel belehuppant a polárfészkébe.

    Éjjel a tetőről nem pottyantál le, most meg esel - kelsz itt nekem - mondtam neki.

    Szaladtam a bőséges reggeliért. Ahogy elé tettem, nekiesett, nyelte a meleg virsi darabokat, mint kacsa a nokedlit.

    Hagytam reggelizni, mentem Zsanikázni.

    Később visszatértem hozzá. Már a meleg fészekben feküdt. A husika elfogyasztva, tejecske érintetlenül a tálkában.

    Fészkébe tettem az edényt és tartottam, amíg Csipike itta a tejet.

    Úgy tűnik, működik az  "ágyba kérem a reggelit" effektus.

     

    Az idő esőre áll, kerti munka halasztva lesz - remélem.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_588037 (0)
     
  10. 2011. Április 6. 20:33892.

     

     

     

    Lábtörést majd ha több időm lesz.

     

    Most nótáznak a kertben a rigók. Azt dalolják,  ásni, vetni, permetezni!

     

    Csipike hétfőn volt itthon utoljára. Késő este még láttam fészkében.

    Akkor éjszaka esett az eső, hideg szél fújt, kedden reggel szint úgy. Mentem Csipikéhez, nem volt a fészkében. Egész nap hívogattam, nem jött. Este tettem neki vacsit, amit Kormoska fogyasztott el jó étvággyal. Láttam az ablakból, amikor leugrott a macskalyukhoz.

    Ma is hívtam Csipikét - eredménytelenül. Pár perce is voltam a házában, nem volt ott.

    Ismét tettem neki vacsit. Hamarosan megérkezett Kormoska az ételre.

    Gondolom, azóta behamizott mindent.

    Kormoska csak annyiban különbözik Csipikétől, hogy kisebb valamennyivel, és  fülecskéi épek. Nincsenek kicakkozva, mint Csipikének. Innen az ablakból távcsővel lehet megkülönböztetni őket.

    Most kísértem ki Zsani cicámat esti hancúrra, benéztem a macskaházba. Csipike nincs,  vacsora elfogyasztva. Kormoska mindent eltakarított. Megfigyeltem, hogy Csipike mindíg hagy tejet,  pár szem ropit, olykor még husikát is. Csipike ugyanis tejben vajban fürdik,  már amikor nem csavarog.  Kormoska  neve eredetileg Tolvajka volt, mert ő  csak lopva jut ételhez, soha nem ehet annyit, amennyit szeretne.

    Nyugtalanít Csipike távolléte. Igaz, hogy télen minusz tízben is távol volt . A csúcs három nap önkényes eltáv volt. Kapott is fejmosást rendesen.

    Féltem a kis hontalant, nehogy baja essék.

     

    Nemrégen megjelent egy új cica. Akkora, mint Kormoska. Először azt hittem, Kormoskát látom. Ha fejecskéjét felemeli, álla alatt a nyaka fehér. Olyan, mint kisfiam volt 2 - 3 évesen, szakálkával nyakában evés közben. Annyi a különbség, hogy gyermekemé spenótos volt, Szakálka nyakfoltja viszont patyolat-fehér.  Merthogy Szakálka néven anyakönyveztem a kis jövevényt.

    Szóba jött Foltoska, Fehérnyak, mint név, végül Szakálka lett.

     Van távoli felvételem Kormoskáról és Szakálkáról is, épp úgy, mint a korábban említett Barnikáról és Kormikáról, Lüszikéről.

    Lüszike története szomorú, sajnálom szegénykét. Annyít jött hozzám egy kis szeretetért. Lüszike otthonának előző lakója a régebben megírt Karcsika volt. Rossz érzésem volt emiatt Lüszike jövőjét illetően, ami sajnos beteljesedett.

     

    Most hoztam fel Zsanikát, Csipike nem jött haza!

    Zsanika hisztizik, nem hagy koncentrálni. Úgy tudja, hogy ő a világ közepe. Körülötte kering a napocska.

     

    Ennyit mára Macskaországról. Szép álmokat! Jó éjt gyerekek!

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_588037 (0)
     
  11. 2011. Április 1. 12:35891.

     

     

    Csipike nagyon édi!

     

    Szerdán reggel vittem reggelijét, hát mit látok?

    Csipike fekszik a polár fészekben és szunyókál.

    Nem is ez a hír érték, hanem a következő. A polár takaró egyik  vége be van göngyölve Csipike fejecskéje alatt. Mivel én nem rolniztam be neki este,  (mindennap megigazítom a fészkét) ő csinált magának kispárnát. Ismeri ezt a  kényelmi tárgyat, mert való igaz, hogy szoktam neki tenni a feje alá magasítót néha - néha.

     

    Következő éjjel újabb figurát talált ki Csipike.

    Csütörtökön reggel belépve hozzá, látom, hogy a fehér polár egy része  - ugyan nem katonás rendben -  betakarja testének egy részét.  A piros takarótól ihletve próbálkozott bebújni alája, "ez nekünk bevált" felkiáltással.  Mindjárt megharaplak, mondtam neki.

    Szerettem volna látni, hogyan kampózza magára a takarót!

    Be is takartam gyorsan a piros takarójával, ahonnan csak estefelé

    bújt ki.

     

    Csipike ma reggel nem volt  a házában, még nem reggelizett.

     

    Ételét csak akkor tálalhatom, ha jelen van, mert pár hete megjelent

     KORMOSKA. Kormoska megtanult  be - ki közlekedni Csipike macska lyukján, ami nagy  intelligenciára és bátorságra vall.

    Intelligenciára, mert  fejével kell a takaró deszkát elkotorni és be - ki közlekedni a nyíláson.  Befelé nem gond,  mert a taka-ródeszka befelé billen el. Hanem kifele már nem egyszerű a művelet. megfigyeltem Csipikét, amint a létrán feljutva a lyukhoz, fejét bepréseli a takaró-deszka alá, elbillenti azt, közben hirtelen befúrja testét a résbe. Innentől már megy mint a karikacsapás.

    Nem semmi a kis KORMOPSKÁTÓL ez az attrakció!

    Bátorságra meg azért van szüksége, mert ha Csipike tetten éri, lesz hadd el hadd!

    Kormoska feltételezhetően kisfiú, mert Csipike a törött lábával  ((ami lehet, hogy nem annnyira volt eltörve))

     a havas, jeges tetőről átugrott utána egy másik roskatag tetőre és kikergette a birodalomból.

    Ha lányka lenne Kormoska, már régen bekvártélyozott volna Csipike házába, mint ahogyan tették Barnika és Kormika még tavaly ősszel.

    De ez egy külön történet.

    Volt itt azóta Kormoskának egy aranyos kis társa,  - Lüszike - akit nagyon szerettem.

    Úgyhogy macskából van itt ezerrel!

    Ennyit mára. Mostmár télleg következik a lábtörős mese.

     

     

     

     

     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_588037 (0)
     
  12. 2011. március 28. 08:30890.

     

     

     

    Csipike fázik. 

     

    Csipike vasárnap nem jött enni.  Már reggel sem volt a házában, egész nap hiába hívtam.

     

    Ma reggel a polárban vackolt, prüszkölt.  Éjjel  "séta az esőben " volt nála.

     

    Szárazra törölgettem, amit láthatóan élvezett. Tálaltam reggelijét a társalgóban, ami étkező is egyben. Eredetileg a konyhájában szolgáltam fel a harapnivalót neki.  Néha még most is funkcionál étkezésre ez a "helyiség".

     

    Később visszamentem hozzá, már ismét a polárban diderke.

    Betakargattam a piros kabátbéléssel, ami belül fehér polár, másik felén piros. Csipike megköszönve a gondos törődést, a fejét bedugta a hóna alá és horkolásba ment át.

    Olyan édi volt, hogy eső ide, eső oda, futás a gépért, majd katt, be a pc-be, sminkelés után itt az eredmény.

     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_588037 (0)
     
  13. 2011. március 26. 19:16889.

    Tisztelt Hölgy !

     

    Ma beszélgettünk drága néhai kutyámról, és PAJTÁS kutyáról.

     

    Pajtásról készült riport-képek megtalálhatók az adatlapom képtárában.

    Nézve a fotokat, még most is ugyanazt élem át, mint a kritikus órákban - napokban. 

     

    Topikom elejétől lapozva találhatók a PAJTÁS írásaim.

     

    Várom Önt a topicban.  Tisztelettel  istván

     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_588037 (0)
     
  14. 2011. március 23. 18:03888.

     

    Csipike a V I R T U Ó Z

    Csipike a fotón jelölt szakadékot szokta átugrani ha esik, ha fúj, ha süt, vagy „hózik”.
    Neki aztán mindegy, csak ugorjon egyet.
    Annyira buta lenne, hogy nem találja meg a biztonságosabb útvonalat?
    Megtalálja, ha akarja. Láttam már az én sufnim melletti garázs tetőn (balra) napozni, vagy abból az irányból jönni hazafelé. Olyankor is a hátsó területről jöhet, mert a baloldali udvarban kutyák vannak, oda nem jár be. Gondolom, hogy elmegy a látható új építésű beton kerítésen a fenyőfák alá madarászni. Ekkor szokta átugrani a szakadékot. De hogy
    Télen miért ugrik, nem tudom. Talán kondicionálja magát!
    Csipike leginkább a régi birodalmára jár vissza.

    A képen (ahol éppen napozik) négyzetráccsal jelöltem ahonnan elugrik.
    A másik fotón látható a szakadék életnagyságban, valamint merre ugrik, és a kerülő út, ahol biztonságosabban közlekedhetne.

    A @ jellel jelölt új ház gerincén is láttam már jönni – menni Csipikét. Amikor lejtmenetben haladt lefelé, figyeltem, hogy lecsúszik e a tetőről a csatornába. Lábfékkel jött le épségben.


     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_588037 (0)
     
  15. 2011. március 22. 18:20887.

    Lábtörés legközelebb sorrakerül.

     

    Elöljáróban annyit, hogy diagnosztikailag lábacska nem volt eltörve .

     

    Holnap lefényképezem, honnan hová ugrált át a jeges télben is.

    Távolság, alatta mélységben élére rakott tetőcserepek. 

    Egyszer lencsevégre kaptam volna a "mortale szaltót", hosszas lesbenállás eredményeként , ha a gépemben az akkuk helytálltak volna. 

     

    Délután a szomszédos régi összedőlt sufnija tetején napfürdőzött.

    Mielőtt a kerti munkáról bejöttem, megvacsiztattam, simi - simi és jóéjszakát.

    előzmény:
    livilla (886)
    2011-03-22  13:19
  16. 2011. március 22. 13:19886.
    És mi lett a lábtörésével?
    előzmény:
    istvánbá (885)
    2011-03-22  10:06
  17. 2011. március 22. 10:06885.

     

    Csipike ma jó kisfiú volt!

    Reggel az étkezőben fogadott. Megsimiztem és - várj meg, hozom a reggelidet - felkiáltással szaladtam a finom falatokért.
    Vittem magammal a digitális gépet is. Reggelijét elé tettem, mire nagy étvággyal beküldte a virslit, majd ropikázott. Az egészet leöblítette meleg tejecskével.  

    (( Van rendszerbe állítva egy villany hősugárzó is. Ezen szoktam felmelegíteni a már kihült ételt - tejecskét. Használat után nemcsak kikapcsolom a készüléket, hanem kihúzom a dugót is a dugaljból, mégiscsak fáskamrában vagyunk. Történt télen, hogy melegítettem a jéggé fagyott ellátmányt, közben kiléptem, hogy nyugtatgassam a házi cicánkat - Zsanikát -, aki az ablakon lesett be és szirénázott a féltékenységtől.
    Zsanikát bekísértem a házba, hogy ne bosszantson már. A baj az volt, hogy legközelebb kábé 3 óra múlva mentem vissza Csipikéhez, csak úgy szeretetből. Nem semmi, ami fogadott.
    Csipike nem volt sehol, két napig a környéken sem mutatkozott. Hanem a bekapcsolva felejtett hősugárzón elolvadt a műanyag tál, befolyva a hősugárzó elektródáira. A sugárzó alatti hungarocell megsemmisült. Éppen hogy csak nem lángolt még az asztal, meg az egész házikó.
    Kapkodtam, mint hülye gyerek a moziban, mire vészelhárítás letudva.
    Olyan rettenetes műanyag szag volt, hogy napokig terjengett a környéken.
    Csipikét nagyon nehezen tudtam visszacsalogatni a házába. Akkor jött vissza, amikor az éhsége nagyobb volt, mint a sértődöttsége. Félelméről nem is beszélve. ))


    Mosakodott egyet és befeküdt a polár fészkébe. Amúgy van neki hat fészke. Ebből egyik a téliesített macska ház.
    Mostanság a polárban heverészik - alukál legszívesebben.

    Csupán a pontosság kedvéért jegyzem meg, hogy a polár fészek és a társalgó a nagy barkács gépre van felépítve. Fűrészelés, gyalulás? Felejtsd el!

    Ma boldogan állt modellt a fotózáshoz! 

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_588037 (0)
     
  18. 2011. március 20. 19:57884.

     

    Helyesen:    keresztül ;  gereblyével .

    előzmény:
    istvánbá (883)
    2011-03-20  19:50
  19. 2011. március 20. 19:50883.

     

    Talán most  sikerül  feltenni:  Csipike a "régi ház körül",  ahova naponta visszajár.  

     

    Feltételezem róla, hogy amikor a téli hideg éjszakákat távol töltötte, valamelyik összedőlt sufniban nosztalgiázott.  

     

    Egyszer a résen kereszül kukkolva láttam, amint az egyenesági leszármazott gereblével adott nyomatékot abbéli szándékának, miszerint kívül tágasabb. 

     

    Mi lesz Csipikével, ha eladják a telket és rontás - bontás, építkezés veszi kezdetét  ?!!? 

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_588037 (0)
     
  20. 2011. március 20. 14:16882.

    J u h é !  Mennek befele a képek.    

     

    Másik két képszerkesztővel buheráltam a fotokat. Feltételezés igaznak

     

    látszik. 

     

     

    Csipike szundizik a polárfészekben.  Kint fú a téli szél!

     

    Csipike pár napja régi önmagát adja.  Lenyugodott, vagy tán fájdalmai voltak, azok enyhültek?

     

    Újra hentereg, kelleti magát. Hanyatt megy, felkinálja nyakát, hasát. 

    Hasikát még nem vakargattam neki, nincs tervben az első negyedben.

    Nyakát már simiztem. Előre felépítettem a beavatkozást: Simi kezd fejbúbján, majd kéz csúszik beljebb nyaki részekre, közben szemébe néz, és zsongatóan becézget.

    Első kísérletre bejött a terv. Tette - vette a nyakát odaadóan. Már - már ingerem volt beleharapni egyet.  Második  kísérlet megerősítette, hogy jó a stratégia.

     

    Hanem elvégeztem a kontroll próbát is nyaksimogatásilag.

    Terv:  semmi előfejecske, semmi szemedbe nézek babám. Egyenesen be a kezet a nyaki zónákba.

    Ezen pszichikai művelet is igazolta a macskalétet!

    Határozottan, bátran nyakon tenyereltem. Simizésre nem maradt idő. Hátsó lábával úgy elrúgta a kezemet, hogy tanítani kellene  az Állattan tanszéken. 

     

    Ennyit mára Vitéz Latorcai Lator Csipikéről. 

     

     

     

     

     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_588037 (0)
     
  21. 2011. március 13. 19:17881.

     

    Ma betadinos nap volt!

    Délelőtt jött reggelizni.

    A polár fészkében feküdt, amikor beléptem hozzá.
    Aludt, fáradtnak látszott. A szokott módon ébresztgettem, szólogattam. Felébredt, de amíg máskor mindig ragaszkodó, szeretetet kérő magatartást tanúsított, most morcosan, hűvösen viselkedett.
    Hozom a reggelit, várj meg, - mondtam neki - közben fejét simogattam.
    Nem tetszett neki, furán nézett rám.

    Felmentem a reggeliért, visszaérve megmutattam neki a husit és a tejet.
    Elkezdtem fejét simizni, masszizni. Csúnyán nézett rám és olyat tett, amit még soha, beleakasztotta fogát és körmét a kezembe.
    Nem harapott, nem karmolt, csak fogva tartotta kezemet. Ezalatt félelmetesen nézett a szemembe.
    Ha elrántom kezem, éreztem, hogy a fogát bele eresztette volna, és össze karmot volna.
    Szemébe néztem és rákiáltottam: ereszd el a kezem azonnal!
    Meglepődött, kezemet elengedte.

    Tálaltam neki a reggelit, közben megszidtam , majd rohantam fel betadinozni.

    //Folyt. köv.//

     

    előzmény:
    istvánbá (880)
    2011-03-11  14:02
  22. 2011. március 11. 14:02880.

     

     



    Annyit csak, hogy Csipike még nem reggelizett!

    Megfőztem a virslit, leszűrtem tejecskét, kiadagoltam ropikát, az Úr meg
    fut az ösztöne után. Legalább reggelizne előbb. Hm, hm.

    Voltam a házában már négyszer, még nem méltóztatott hazajönni az
    éjszakai csavargásból.
    Takarodókor is benéztem hozzá elmondani esti mesét egérkéről , de nem volt sehol.
    Amióta nincs mínusz 12 alatt, azóta csavarog. A törött lábával is ezt művelte.
    Tegnap egész nap fújta ka-n-dúrban a trombitát a régi telkén. Igaz, enni hazajött kétszer is. Először a kiabálásomra, másodszor pedig ülve leste, mikor megyek ki az udvarra. Amint meglátott dübörögve bújt be sufniról, sufniba, mondván kérem a törődést, mert nem érek rá.

    (Most néztem, még nem jött elő). (Ez jóval ebéd előtt volt).

    Nemrég készült róla a kép, ül a régi gazdi-ház hátsó tövében, éppen napozik.
    A másik foton a szomszédos összedőlt sufniról figyeli régi birodalmát.

    Nahh! Csipike megreggelizett. Mielőtt ebédhez ültem, ránéztem, nem jött meg.
    Ebéd után első utam hozzá vezetett. Ahogy leérek az udvarra, hallom a kétségbeesett sírást:
    Miiiaaaaaaaaaaaúúúúúúúúúúúúúú! Éhes vagyok! Nem adsz enni nekem? Na várj csak!
    Viszem! Rohanok! Várj, kiáltok vissza neki.
    Az etetőnél volt, mire tálaltam neki. Virslit, tápot beküldte hat pofára, hiába kérleltem, hogy „csak nyugi, nem eszem el előled”.
    A tejhez nem nyúlt, rohant ki a macskalyukon, hívta a „vadon szava”!


    Megjegyzés: Délelőtt óta vacakol és nem veszi fel a képet, ha előtte belenyúltam képszerkesztővel. Feladtam.



     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_588037 (0)
     
  23. Torolt_felhasznalo_585269
    Torolt_felhasznalo_585269
    2011. március 11. 10:57879.

     

     

    Egyik lapból hoztam:  Ausztrál állatkertben az anyamajom szülés után eldobta gyermekét.

     

    Gondozók táplálják szájba fecskendezéssel.

     

     (Csipikének így adom a folyadék halmazállapotú gyógyszereket).

     

    A majmocska szépen fejlődik.

    Mamája helyett plüss állatokon éli meg a KAPASZKODÁSI ÖSZTÖN-ét, nappal egy hatalmas játékmajom, éjszaka pedig oroszlán a pótmami.

     

    Nagyon édi állatka! 

     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_588037 (0)
     
  24. 2011. március 8. 19:44878.

     

    Nagy tisztelettel köszöntelek Barátosnő!

     

     NŐTÁRSAK GRATULÁLOK !  

     

     

      MIIAAAAAÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚ . . . . 

     

    Vitéz Latorcai Lator Csipi Úr  köszöni, már jobban van.

     

    De hogy ki kéne porolni a nadrágját, az a minimum.

     

     Megírom   hamarosan Csipikét. Most, hogy naponta kell begyógyszereznem, szoros kontaktban vagyunk, már amikor Ő is akarja.

    Merthogy Csipike  öntörvényű férfilény.

    előzmény:
    Barátosnő (877)
    2011-02-27  18:28
  25. 2011. február 27. 18:28877.

    Istvánbá!

     

    Hol az örömtől, hol a szomorúságtól könnyes szemmel szoktam olvasni a beszámolóidat!

     

    Egy időre elmaradtam, de most visszaolvasok!

     

    Nagy drukk Csipikének!

    Mi történt vele?

    előzmény:
    istvánbá (1)
    2005-07-04  08:08

Címlap

top