Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
ÁLLATTÖRTÉNETEK
2005-07-04 08:081.
Létrehozva: 2005. július 4. 08:08
ÁLLATTÖRTÉNETEK
Ezt a topikot azért nyitottam, hogy akinek bármiféle állattörténete van szívében, emlékezetében, amit meg szeretne osztani az olvasóval, - legyen az szomorú, vagy vidám - itt megteheti.
Kérem, hogy írjatok sok – sok érdekes, tanulságos, érzelmes történetet. Az ötpercesektől a hosszabb írásig mindent örömmel olvasnak az állatszerető fórumozók.
Tisztelettel: Istvánbá
Ezt a topikot azért nyitottam, hogy akinek bármiféle állattörténete van szívében, emlékezetében, amit meg szeretne osztani az olvasóval, - legyen az szomorú, vagy vidám - itt megteheti.
Kérem, hogy írjatok sok – sok érdekes, tanulságos, érzelmes történetet. Az ötpercesektől a hosszabb írásig mindent örömmel olvasnak az állatszerető fórumozók.
Tisztelettel: Istvánbá
Megnéztem Bubut. :) Tündérpaca. . .
Na apu kivitte a Dunára. . . mert a nagy bundájában melege van. . és imád is füredni. . . elkezdett úszni a kacsák felé. . . . anyakacsa meg nagy hápogással védte a kicsiket. . . Füles úgy megijedt, hogy kimenekült a vízből.
Párom kisöccse is hazahozott egy vadkacsát. . hülye kölkök agyondobálták, de a vadkacsa nem modzdult a helyéről, mert a tojásain ült. De aztán a tojásait összetörték, most meg egy ketrecben van. Eszik, iszik, de én azért sajnálom, mert fogságban mégsem ugyanaz. :
Én is nagy állatbarát vagyok, főleg kutyabarát. Mindig voltak körülöttem kutyák. Az első kutyám egy kan palotapincsi volt, 5 voltam, amikor kaptam. Teljesen fekete, és olyan értelmes, érzékeny kutya volt, hogy leírni nem lehet. Az idegeneket utálta, de a családot sosem harapta volna meg. Engem meg óvott. Ha elkezdtem sikítozni (kisgyerek lévén) már rohant oda hozzám, hogy mi van. . egyszer szintén sikítva veszekedtem valamin anyummal, amire persze ő is felemelte a hangját, és a kutya nekiment anyumnak: elkezdett ugatni, és ugrálni rá. Akkor derült ki, hogy mennyire óv engem. A neve Puszi volt. 5 éve halt meg, kullancscsípéstől. Halála után nem volt saját kutyám egy évig. Aztán megleptek egy mini kutyával :D a bemoldalamon ő látható. Ő teljesen más, mint Puszi volt, de ugyanolyan érzékeny és értelmes. Csak ő még a postásnak is örül :) Leírhatatlanul jófej és imádnivaló, ilyen kutyát még a föld nem b@szott :DDD most is hulla fáradtan döglik az ágyamon. . Elmondhatatlan, hogy mennyi mindent tud egy állat adni, én nem is értem azokat az embereket, akik képesek bántani egy állatot.
Minden állatbarátnak szép estét kívánok!
Az én Kicsi Tocsim is követett engem. :) Valszeg az anyjának hitt.
Sziamiaúúúú falatozta Füleskutya kajáját. . . Füles a tál melett feküdt és nézte. a Férjem szerint ezt gondolta: tdud mit Szia edd meg. . és pukkadj ki. . .
Eccer kotkoda mama költötte ki a kiskacsákat. A közeli patak permetezte az üde vízcseppeket a levegőbe. Kacsa család génvezérelve menetelt a vész felé. Kotkoda mama velük. Odaérve rövid tanácskozás, majd egyenesen bele a vízbe. Kotló anyánk pedig felborzolta ékességét. Lótott - futott fel s alá, akár a fába szorult szú. Kot kot kot! Kot kot kot! Kiáltozta rémületében. A kiskacsák kiáztatva lábicskákat, kacsasorban lépegettek mama felé. Ő akkorát koppantott a fejükre, hogy még most is csillagot látnak. Az esthajnal csillagot.
(Eccer vettem fiamnak 2 kiskacsát. Egyik volt Tacsika, másik pedig Palika. Oszt megettük őket. ).
aztán nyulfiú, a nyultenyésztőnél a lánynyuszit a füle felöl közelitte meg.