Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
A másik oldalon...
Létrehozva: 2004. szeptember 2. 10:38
Sziasztok! Már sok olyan topic indult, ahol az áldozatot (feleséget, férjet, gyereket, barátnőt, barátot) sajnáltuk, vigasztaltuk, próbáltunk segíteni, tanácsot adni.
Bevallom, hogy engem mindig jobban érdekelt a tettes, az elkövető, mint az áldozat. Mind a két oldalon álltam már, de most már legtöbbször a másik oldalon vagyok.
Van itt még valaki a "másik oldalról"? Olyan, aki nap mint nap megbánja, bocsánatot kér, és másnap újra megteszi. Agresszív, kiabál, esetleg üt is...
Bevallom, hogy engem mindig jobban érdekelt a tettes, az elkövető, mint az áldozat. Mind a két oldalon álltam már, de most már legtöbbször a másik oldalon vagyok.
Van itt még valaki a "másik oldalról"? Olyan, aki nap mint nap megbánja, bocsánatot kér, és másnap újra megteszi. Agresszív, kiabál, esetleg üt is...
És most csinálok egy új nevet :)
nekem ugyanez volt a bajom, és majdnem szakítottunk. Nem szabad fejjel menni a falnak, okosan kell lekezelni a problémákat. Meg kell tanulni DÍCSÉRNI, nem pedig panaszkodni, mert azzal sokkal többre mégy mint ha állandóan síránkozol. Ha ő ideges, te maradj nyugodt, hidd el, utána még ő fogja szégyellni magát. Mindig próbálj meg higgadt lenni. Nem úgy kell velük bánni, hogy egyenesen a legrövidebb úton megmondod a magadét, hanem ügyesen, hogy ő akarja azt amit Te. Én beszéltem erről egy pszichológussal, és remek tanácsokat adott személyreszabottan. Ha te is kifognál egy jó szakembert, szerintem sokat tudna segíteni hogy hogyan kezeld le ezeket a problémákat.
Nagyon megszeretnék változni. És igyekszem, mert ha elveszítem, akkor belehalok.
Hát nem valószínű, hogy rövid időn belül nagy változások lesznek. Az élettársammal pont fordítva volt. Ha nyaggatott valamiért, akkor én távolodni akartam, ami neki szinte elviselhetetlen volt.
Én ezt a gyerekkorából eredeztettem, de hiába jöttem rá az okára, a helyzet attól még nem javult.
El tudod képzelni, hogy legközelebb ilyen helyzetben nem mész utána? Kezdetnek nem volt rossz, hogy az ágyban békén hagytad.
Gyakran előfordul ilyen összezördülés nálatok?