Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Idősödő szülő segítése
Létrehozva: 2018. Április 29. 18:54
Anyám a hatvanas évei végén jár, nyugdíjas, jópár éve özvegy, egy vidéki városban él, tőlem cirka 200 km-re. Annyira nem idős, hogy gondozásra szoruljon, teljesen önellátó, de van egy nagy hétvégi telke, amit egyedül már nem képes annyira szépen rendben tartani, amennyire szeretné. Itt jönnék a képbe én, úgy érzi, hogy nekem kutya kötelességem lenne az ő kertjét gondozni. Nagyjából negyedévente elmegyek a szőlőjébe dolgozni, néha kicsit többször, de terhemre van, én ezt nem érzem feladatomnak.
Hogy miért? Nekem erre nincs sem időm, sem erőm. Negyvenes, egyedülálló nő vagyok, 2 kamaszt nevelek. Középvezetőként dolgozom egy multicégnél, az ezzel együttjáró "rugalmas munkaidőben". Ez ugye a gyakorlatban annyit tesz, hogy nem heti 40 órát, hanem esetenként sokkal többet dolgozom. Van egy családi házam egy nem nagy, de nem is kicsi kerttel. A kevéske szabadidőmet gyakorlatilag kitöltik a házi- és a ház körüli munkák, a saját kertem rendben tartása, és a gyerekeim, valamint némi sport, az ülőmunka miatt ezt fontosnak tartom.
A másik ok, hogy amikor a gyerekeim kicsik voltak, és nekem lett volna rá szükségem, akkor bizony ő sem volt sehol. A gyerekeim úgy nőttek föl, hogy gyakorlatilag semmilyen kapcsolatuk nem volt vele. Soha,egyetlenegyszer sem vitte el őket még a játszótérre sem. De az életem más szakaszaiban sem segített nekem (talán a válásomat kivéve, na akkor az egyszer azért odatette magát), a testvéreim valahogy mindig fontosabbak voltak. "Te olyan talpraesett vagy, majd úgyis megoldod" - ezt hallottam tőle folyton....
Emiatt időnként anyám és köztem elég feszült a helyzet, folyamatosan megjegyzéseket tesz, célozgat, munkám közben hívogat...
Ti mit gondoltok? Elsősorban a hozzám hasonló helyzetben lévők véleménye érdekelne.
1. Miért is kellene kapnia a vételárból? A kert az anyjáé, ha eladja, akkor amit kap érte az övé.
2. Mi a bajotok? Annyi topik van itt mindenféléről, kinek a peteéréséről, másnak a terhességéről, harmadiknak a macskájáról, negyediknek a házassági problémáiról, aztán megcsalásról, beteg gyerekről, "milyentévét/hűtőt/mosógépet vásároljak?" stb. Pont ez nem fér el?
A következő topikod meg arról fog szólni - ha sikerül anyáddal eladatni a telket a barinőid tanácsára - hogy ki mennyit kapott a vételárból?
Igen.
Felnőtt emberként ez az abszolút kiindulási alap kellene hogy legyen, még nekik is. Nekik akik megérhették a mostani korukat, az anyjuk odaadó szeretete,gondoskodása miatt.
De, milyen rohadt szemét is az anya, aki a gyerek(ek) érdekeit/kényelmét/biztonságát/egészségét helyezte előnybe a a saját igényeit félretéve annyira gyarló volt hogy felnevelte őket.
Ez a vállveregetős nagy egyetértés - ami itt már "tradicionális" és bandába verődött némberekből áll - sokszor olvasható, anyák/anyósok/testvérek állandó kibeszélésére létrejött szűk csoport ámokfutása.
Minden szavaval egyetertek.
Pontosan ez a problema : a csalad.
A "belso szfera" , amit nem tereget a normalis ember.
Normalis ember nem teszi pellengerre a maganéletét.
Normalis ember "szereti" a szuleit , mert tudja, hogy a szulo nevelte fel, a szulo ult ejjel az agya mellett , amikor lazas volt, a szulo vonta meg a szajatol a falatot , az utazast , a "wellnest" , amikor keves volt a penz ...
Es a szulo kapalta azt a szar szolot, amikor összel uj csuka es erettsegire szep ruha kellett a kislanynak...
Nem hiszem, hogy "anno" azert kapalta azt a szolot az anyja , mert imadott kapalni...
Gondolom , hogy amikor szölöt kapalt az az anya , -amikor a madame nagypofaju, szulotfikazo akarki GYEREK volt- , akkor olyan idok futottak,hogy a penz , amit az a szolo hozott , szukseges volt ennek a csaladnak.
Kihozta az a szolo a kis pluszt ennek a csajnak , aki most olyan "masodik" okot ad a nemsegitesnek , nyilvanos forumon szarba taposva a sajat anyjat , hogy "O se segitett " , es "csinaljak a tesoim"...
Nem nyit topikot az edesanyjarol , nem fikazza a testvereit a normalis ember.
De nem is ez a csaj a fontos : anyja tehet rola ...
Engem a hozzaszolok vallveregetese rettent el ....
....es ez a topik nekem sem "kituno" , nem "jeles", nem " jo" , nem" elegseges" , hanem "hanyas"
Mert az durva, ha az ember a kevés szabadidejében nem földet szeretne túrni?
Nem a magatehetetlen anyjának nem segít, csak a hobbijában nem akar részt venni...
Ez az egész egy nagy mocsok.
Idáig eljutni egy családban????????????
Hogy a nyavalyában lehet állandóan azt nézni/vizsgálni/vizslatni hogy ki mit és hogy adott: szűlő a gyereknek-gyerek a szülőnek.
Hányás.
Dehát kéremszépen,azt hiszem a mult héten olvashattuk itt az NLC-n,hogy a kertben mindíg van ennivaló,a gyengébbek kedvéért pedig azt mondom,hogy ott csak nől magától minden mint a gomba az erdőben.
Csalódott vagyok,mert akkor rövidesen ásnom kell.De hogy a classzikus derekam mit fog hozzá szólni.....
Én Anyádkorú vagyok - de én is azt mondom, hogy ne tedd, erőn felül, ha nem szereted a kertészkedést ! Ha arra kérne Anyukád, hogy nem tud magának bevásárolni-nap mint nap megfőzni....akkor biztos tennél érte valamit.....de egy nyavalyás kapalásért ne legyen már feszültség köztetek! Adtak ötleteket - adja ki, adja el....Ezért ne legyen lelkiismeret furdalásod!
Nekünk is van kertünk, a férjem csinálja - aki szereti - csinálja , én nem szeretem, felőlem állhatna benne a gaz nyakig! Éppen elég - még sok is a "betakarítás", a sok zöldborsó megpucolása, befőzés....stb...
Ki kell adni művelésre a kertet, esetleg megegyezni a földművessel, hogy mama is használhatja a kertet valamilyen mértékben, illetve némi terményt is kap cserébe. Csak alku kérdése az egész. Vagy eladni.
Egyáltalán nem szemet szemért. Szerintem azt csak azért írta, hogy átlátható legyen, hogy az anyja viselkedése nem éppen olyan volt, hogy mély hálára kötelezze. És mai napig is dolgozik a szőlőjében, tehát nem a dögöljön meg az ő lova is esete áll fenn.
Mi az, hogy nemsegítése? Segíti, csak nincs kedve az életéből időt áldozni a kertimunkára. A telek az anyjáé, ha nem bírja megdolgozni adja el. Arról már nem is beszélve, hogy a szülő sem volt egy nagy segítség, akkor milyen alapon várja, hogy a lánya a kevés szabad idejét arra áldozza, hogy a telken dolgozzon?
TI: nem én, de a férjem volt hasonló helyzetben annyi különbséggel, hogy nem 200 km-re lakott az anyjától. De egyszerűen rohasnás volt az élete, hogy a szőlőt is megdolgozza, ráadásul ami haszon volt belőle az az anyjáé volt,a férjemnek csak a munka jutott. Megunta, közölte az anyjával, hogy ennyi volt, csináljon amit akar. Eladta a szőlőt az anyja és ennyi. Szerintem ne legyen lelkifurdalásod. Mindenki annyit vállaljon, amennyit elbír. Ha édesanyád nem bírja már megdolgozni a telket adja el, de ne téged zsaroljon. Azt már csak halkan jegyzem meg, hgoy ha régebben inkább a testvéreidet segítette, akkor esetleg tán menjenek most a testvéreid földet túrni.
Tudod.. ha a másik bajban van, az ember segít... akármibe kerül is
de azt elvárni, hogy a szórakozásomban segítsen.. hát az már kevésbé nyerő.
Pontosan. De asszem meg inkabb a 'senki nem tartozik senkinek 'elve kell, hogy ervenyesuljon a szulo-gyerek kapcsolatokban. Minden mas esetben zsarolasos jatszmat jatszanak a felek.
Maximálisan egyetértek az előttem szólókkal: ne hagyd magad zsarolni! Anyagilag sem kell hozzájárulnod semmihez, miért is kéne?
Csak úgy mellékesen: herótom van ettől a "gyerek tartozik a szülőnek" szövegtől. SENKI nem kérte, hogy világra jöjjön. Ha valaki gyereket csinál, Ő TARTOZIK NEKI ANNYIVAL = KUTYA KÖTELESSÉGE, hogy felnevelje. A gyerek nem tartozik semmivel, mivel - mint már egyszer leírtam - nem kérte, hogy világra jöjjön!!! (három gyermekes anyuka vagyok)
Szar ember ír ilyen megjegyzést...
Egyébként munka közben fel sem venném a telefont
Egyértelműen érzelmi zsarolás ha valakit a munkahelyén zaklatnak külső emberek.. legyen az a kedvesmama vagy partner.
Termeszetesen nem varhato el toled, hogy a sajat es a gyerekeid eletenek rovasara hetvegente kaplni menj mert mama erzelmileg zsarol. Inkabb azon a vonalon indulj el, hogy talalni kell valakit helyben, aki megcsinalja, te pedig a lehetosegeidhez merten besegitesz anyagilag.
Ha mama zsarolasbol csinalja, hogy figyelmet es idot csikarjon ki toled, akkor ez nem fog mukodni, de ha tenyleg kertkapalas a cel, akkor igen. ( a telefonokbol es a feszultsegbol sajna arra lehet kovetkeztetni, hogy erosen zsarolasszagu a dolog...:(
Sihu! A kákán is csomót guberálsz .:-)
???????????????
Elnezest kerek : nem szoltam hozzad
A topikinditora valaszoltam
Azzal én pont elégedett leszek.
Mint mondtam értelmes dolgokra kapható vagyok. Főztem, mostam rá, ápoltam, gondoskodtam a biztonságáról.
De földet nem túrok, majd ha vakondként születek ujjá. Pláne nem feleslegesen.
Az rendben van , hogy faradt vagy es nem akarod csinalni...
Az nincs rendben , hogy " O sem segitett " .... ez egy kicsit olyan , mint a "megdoglott a lovam , dogoljon meg az O lova is... " vagy az az undok "szemet szemert , fogat fogert "...
Szarember nyit ilyen topikot
Hogy viselkedik vele??
nem rohan minden hétvégén 400km .t hogy hétvégén is kidolgozza a belét??
és nem dob ki minden hétvégén többtizer forintot minden hétvégén benzinre??
itt egy tipikus szülői önzőségről és érzelmi zsarolásról van szó
ha a mama nem bírja a telket, adja el és menjen el belőle welnessezni vagy utazni..
Egy gyereknek sem feladata, hogy az életét a szülő hülyeségére áldozza.
Ja.. és a TInek vannak saját felnevelendő gyerekei... tehát a pénzének van sokkal jobb helye is mint az anyja hülyesége.
Elirtad a cimet : Idosodo szulo nemsegitese jobban illik ide...nem ?
Majd a gyerekeid visszaadjak .... ugy fognak viselkedni veled aggkorodban , ahogy lattak , hogy viselkedsz a szuloanyaddal
Voltam tök ilyen helyzetben. No a dolog megoldása az volt, hogy a telek eladásra került.
Nem mondom, volt némi vita, akkor még finoman fogalmaztam.
Értelmes dologban szivesen segítek. De, hogy egész napi meló mellett, hét végén a földet túrjam, megjegyzem feleslegesen, no azt már nem, senkinek az örömére.