Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Én is kb. így gondolok rájuk.
orditozás, püfölés = orangutan, csak tud beszélni
vagy pikpak aptyuk fizuját is meg kellene keresni
és ha a lét valami csoda folytán meg is teremtené, akkor is hiányzik egy ember
Ha innen nézem, akkor meg lekopogom, szerencsés vagyok, h megkeresem.
Egy pasit dolgoztatni/dolgozó pasit találni már csak nem akkora művészet, mint egyedül menő "aptyuk" fizut összetarhálni.
Senki nem állítja, hogy ez nem nettó szívás.
Nyilván nekem sem első dolgom lenne a következő repcsijegy megvásárlása férj lelépése esetén, hanem átállnánk alapellátásra, de az legalább menne. (Alapellátásra itt a rezsit, kaját, ruházkodást, gyerekek sportolását, stb értem. Van aki ez alatt konkrétan a kaját érti.)
az nem érdekel ha felnőtt gyereket nem veszélyeztet
az a nőréteg aki ma rászorulva a komolyabb melóra, annak egyedül a gyerekeivel, vagy óriásit romlik az életszínvonala
vagy pikpak aptyuk fizuját is meg kellene keresni
és ha a lét valami csoda folytán meg is teremtené, akkor is hiányzik egy ember
Ölik egymást, meg nem is mondtam, h minőségi élet, de anyagilag így tudják megoldani, az ő képességeikhez mérten kvázi élhetően.
Amúgy így él két fiatal is, akik ugyanabban a szakmában melóznak mint én, ugyanúgy tudnának kicsit jobban keresni, mint én, de inkább nem teszik, mert ahhoz ki kéne lépni a komfortzónából. Inkább szektásodnak és egymás nyakán...
Pedig, mint mondom, ugyanolyan esélyeik lennének, mint nekem, de ketten nem boldogulnak.
De mivel ebben a mintában nőttek fel, valószínűleg fel sem tűnik...
Halálom lenne egy cirkuszos családban élni.
Ez gyerek nélkül is gázos...
Persze, ölik is egymást
ez meg nem élet
Akikről Te írsz, azok valószínűleg nem élik meg létbizonytalanságként a helyzetüket, de ez neked, vagy nekem már nagyon bőven a rémálom kategória lenne. Éhen valószínűleg valóban nem halnak, de slussz. Semmi több luxus...
nekem az is debil aki elmegy nyaralni gyerekekkel, napra kiszámított pénzzel
és 1 buznyákjuk sincs tartalékba olyanra, ha valami baj történik
croátból egy beszart kocsi visszaszállítása 1000 euro
ha valamelyiket korházba viszik és még 1 hetet kinn kell maradni, hotel, kaja....
és semmire egy fillérük sincs
Igen, ezt nem fejtettem ki megfelelően. Itt arról volt szó, hogy ki tudna egyedül is gyerekestül "életben maradni" önállóan. (Forgalmi dugóból írogattam, így sikerült...)
Van a nagyon szűk réteg, aki tényleg nem csinál semmit, és valóban közel életképtelen lenne egyedül. Én az átlagra azt értettem, hogy egyedül is megoldaná, ha muszáj lenne neki, tudván azt, hogy ez nem sétagalopp. És ennek egyik rétege, aki csak azért nem rohad bele a munkába, mert nincs rászorulva a család.
Nekem a nyugalom nagyon fontos. Erre azt mondanám, hogy kiemelkedően, szerencsére férjemnek is.
Látok magam körül kb csórókat, akik tök jól boldogulnak, mert összefog a család.
Persze, ölik is egymást, de mivel anyagilag egymásra vannak utálva, kvázi szektásodanak.
Hát kb vak vezet világtalant, de mondjuk ha egymás nyakán vannak, 4 szar fizu már felér egy jóval, és elvannak, létbizonytalanság nélkül.
azt írtam normális nem lehet nyugodt
csak debil
nem hiszek a nagy családi segítségekben sem, vak vezeti a világtalant?
lennének szegényebb rokonaid akkor tarhálnának, utálnának a gazdagabbak meg lenéznénekáltalában ez van
Szerintem csomó debil nyugodt úgy is. Hidd el :-)
Létbizonytalanságban pedig azért nincsenek, mert a csórók nagy részénél nagy a családi összetartás, védőháló.
Ha nagy szarban van egyik ne adj Isten, segítenek egymásnak.
Nekem az a nagy fájdalmam, hogy ez pl hiányzik az életemből. Hiába, ha épp jól keresek is, a magamra utaltság nyomaszt.
pénz nélkül egyik hónapról a másikra létbizonytalanságban, főleg kölykökkel
milyen nyugalom lehet? esetleg egy debil nyugodt
Te a végletről írsz én meg a többségről. Aki csak azért nem rohad bele a munkába, mert nincs erre szükség.
ebből a mondatból
helyesen, ti egy kisréteg
a többség a melóba belerohad apróért
Nem gondolom átlagosnak, de kiemelkedőnek sem.
Most nézz meg engem, én a nálam csóróbbakra irigykedem :-) :-)
Kinek mi a jólét. Van akinek a pénz,másnak a nyugalom.
Tudom, h ez úgy hangzik, h de én csak visszaütöttem, de élőben valóban először ők nyomják, s utána kezdem dühömben...
Nem gondolom átlagosnak, de kiemelkedőnek sem.
(Ez a bazinagy fejből jött le?)
hajlamos vagy az életszínvonaladat ÁTLAGOSNAK képzelni
most is úgy írtad
Nincs azzal gond, ha dühödben írsz valamit, csak biztos mindig lesz, aki erre ugrik, magára veszi, és kapod az ívet, amit már nem biztos, hogy szeretnél. Lehet, hogy ebből is adódik sok szar duma egy része...
nincs miért ezekkel foglalkoznod
teljesen értelmetlen
a nagyapámtól párhónapos kölcsönnel kezdtem, utána egyedül kerestem és eleget, jutott volna asszonyra gyerekekre
de ettől még tudom, mert láttam, hogy az ősök szorgalma juttatja előre a következőket
és majd még én is ezután fogyom megkapni az őseim eredményeinek a gyümölcsét
akinek nem voltak fasza ősei, annak arra kell törekedni hogy ő az legyen és az utódjainak jó példát mutasson