Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Áruljátok már a kecót? Mert az válási papír nélkül is meg lehet tenni. Ráadásul, ha együttműködőek vagytok és megosztjátok vita nélkül a pénzt, amit kaptok, eggyel kevesebb ügy, amit a bíróságnak kell tisztáznia.
Ez azzal is jár, hogy nem kell megvárni, hogy a bíróság felbontsa a házasságot, hanem hamarabb szabadok lesztek mind a ketten, el kezdhetitek élni a saját életeteket. A válás kimondása ezek után már csak egy adminisztratív ügy, jelentősége semmi.
Köszi!
Azt hiszem, hogy a sebekkel lehet együtt élni. A régi barátnős sztori is seb...de behegedt és együtt éltem vele.
Ráadásul nem utálom...pusztán csak elfáradtam. Azt hiszem nem is volna értelme tovább várnom.
Anyagi értelemben véve nincs gondom. Korrektül megbeszéltük. Nem akarok többet, nem akarom lehúzni sem. 23 év nagy idő, a válás sem kell arról szóljon, hogy hogyan csesszünk ki a másikkal.
Miután a külön költözéshez el kell adni a mostani kecót, ezért én azt gondolom, hogy egy közös megegyezéses válás egy csatolt vagyonmegosztási nyilatkozattal tiszta helyzetet teremt. Én szetetem ha a dolgok tiszták.
Utána ne legyen ebből gond. Ki ki járja a saját útját, anyagi függetlenségben is.
Nem akarok háborút, vitát. Csak csukjuk be az ajtót, hogy elinduljon valami új.
Már bocsi, de szerintem nem túl jó, ha a gyerekeknek "pártoskodni" kell. A válás, különösen, ha már a gyerekek kirepültek, a két szülő dolga, a gyerekeknek miért kéne bárki pártjára állniuk? Normál esetben (mármint ha az apa nem egy vadállat, aki ütötte-verte a gyerekeket), illetve ha egy alapvetően "jó" apáról van szó (aki gondoskodott a gyerekektől a "maga módján"), az a normális, ha a válás nincs hatással a szülőkkel való kapcsolatra. Azért, mert én a férjemmel nem vagyok megelégedve partnerként, a gyerekek még apaként becsülhetik, tisztelhetik, szerethetik.
Ha a döntésed már megszületett, az már mindenképpen jó. Ehhez képest a papírok beadása és az egész procedúra csak adminisztratív dolog. Én már több, mint egy éve elhagytam a férjemet, de még mindig hivatalosan házasok vagyunk. Nekem nem sürgős a válás, a férjem néha felhozza, de aztán nem tesz semmit. De nyilván, minden szituáció más, mindenkinek mások a prioritásai.
Amit még tapasztalatból javasolnék: ne azzal foglalkozzál, hogy mi volt és mi van (mármint egy megromlott házasság, illetve most a válás), hanem azzal, hogy mit nyertél, hogyan szeretnél ezután élni és ezt az életet építgesd. Hidd el, ez is éppen elég energia, nem kell, hogy elvonja ettől az erődet a múlt és a jelen. A jobb és rosszabb pillanatokat megértem, nekem is volt rengeteg (különösen a rosszak zavartak), hidd el, el fog múlni, ha majd tényleg úgy érzed, hogy megtaláltad a lelki békédet és az életed úgy alakul már valóban, ahogy te irányítod. Sajnos, ez nem megy egyik napról a másikra, ahogy a mondás is mondja: az idő minden sebet begyógyít. ..... a sebeket viszont nem tünteti el - ez a része a mondásnak lemarad mindig. Magyarul: meg kell tanulni a sebekkel együtt élni. Nem könnyű, de ez van.
Irj le mindent nyugodtan,ne felj senki sem fog gunyolodni,bizony nem lesz konnyu,de mire varnal????A gyerekek kinek a partjanal vannak?
Mikor Ivana Trump elvalt ,azt mondta :ne vegyel elegtetelt,vegyel el mindent!!!Ez a nok kozott azota zsalloige,meg is kapta a maga 25-+ milliojat.
Ha nalatok ilyuen osszegekrol nincs is szo,azert rajta legyel,hogy ki legyel rendesen fizetve....
Szia
A döntés már megszületett. A papírokat beadtam....
Március körül lesz kb. a válóper....vagy később. Értesítést még nem kaptam.
Vannak jobb és rosszabb pillanataim mostanában...nehéz ez mindenképp.
Koszi,azert ird meg,hogy ,hogy dontessz,akar hiszed,akar nem sokan veled erzunk!!!!!!!
Köszönöm a hozzászólásokat!😍
De nagyon fejen talatad a szoget!!!!!talan idaig ez a legjobb tanacs!!!!
Nem bantjuk egymast!!!!banatot masik fedonevvel ismerem,es kivanok neki megerdemelt boldogsagot!!!
Nem kell ehhez atalni semmit,hogy mit kellet volna,az mar mindegy,de most van lehetoseged javatinai,ne felj ,hogy mit mondd ez az ,fiatal vagy a te eleted!!!!Majd talalkozol avval akivel jobban osszevalok vagytok!!!!Batorsag,es ne hagydd ,hogy vissza sirja magat...
Szomorú írás...bár azt hiszem nem a világvége jön el a válással. Rossz, nagyon rossz...még akkor is ha én akarom. De a jövő titkos előttem is, előtted is. Ha egy az utatok, akkor az úgyis kiderül...ha nem, akkor lesz más út.
Ebben hiszek, ebben próbálok hinni.
Itt leírom ezzel kapcsolatos dolgaimat:
https://mokuska66.blogspot.hu/
Sziasztok
Most úgy gondolom, hogy nincs közös utunk. Bár 23-24 év nagy idő és a gyetekek is bizonyos értelemben összekötnenk bennünket.
A tény, hogy olyan régóta élek "egyedül", hogy leginkább csak a külön fedél alatt élés lesz nagy változás. Nincs közöttünk ellenségeskedés meg viták....csak valahogy mindig visszasüppedünk abba, hogy nem jó és nem lesz jobb. Nem tudom a jövő mit hoz...majd elválik. Most még a gyakorlati kivitelezés zajlik csak. Kecót keresek a gyerekekkel...
Egyelőre olyan sok a feladat és egyre csak tornyosul előttem, így nem látom még, hogy mit hoz/hozhat a jövő.
Szia!
Szerintem azt kell realizálnod, hogy a döntésed abszolút végleges-e. Az, hogy válsz és nem csak külön költöztök ezt mutatja, kérdés, hogy valóban így érzel, vagy van benned egy halvány csírája annak, hogy később még bármi előfordulhat.
Másként állsz neki az újrakezdésnek, ha ezt tisztázod magadban.
Ez csak egy gondolat, nem vagyok szerencsére tapasztalt a témában.
Kérlek bánat és kékelefánt ne bántsátok egymást. Egy- egy élethelyzetre ki-ki habitusa szerint reagál, nyilván a megélt tapasztalatai függvényében. Nekem minden vélemény segítség tud lenni...
Bár már nem is arról van szó, hogy meglépem-e a válást...sokkal inkább az "újratervezés" nehézségeiről és tapasztalatairól szerettem volna véleményeket. Most egy nagy ködös massza van még csak előttem...
Az ilyen rosszfiúk amúgy imádnivalók tudnak lenni, amikor akarnak. De ha nem, akkor rémálom mellettük az élet.
Minden nő azt hiszi, meg tudja változtatni a rosszfiúkat. Mondjuk 1%-nak sikerül valami csoda folytán. A maradék 99% vagy időben feladja, vagy élete végéig szenved egy semmirekellő mellett. Döntsd el, meddig próbálkozol.
Ha mar itt tartunk,milyen jogon hozod fel,a te elfuseralt eleted?????
Miert lenne a gyerekeire szorulva,fiatal meg nyugontan talalhat neki tetszo munkat,plane ha a parazita him nem zavarja....
van egy szomszedom,48 eves volt]aki valas utan elment hazakat arulni,kiderult ,hogy nagyon jo benne,sokat keresett,megismerkedett egy hozzavalo ferfival,ennek 10 eve,hat ezen a jogon probalok jo tanacsot adni.....ha nem tetszik nem olvasd....
Nem elunk a kozepkorban....
Na ennyi volt...
Nem haragszom....o kert tanacsot....Es mondjuk neked mi kozod mindenhez????
Hogy mit kellett volna az mar nem szamit,a lenyeg,hogy ma legyel onmagad,es ne hidd mhogy ennel jobb nincs!!!
Nelkem volt egy hasonlo rovid[szerencsere]hazassagom,es vegett vetettem,nem volt konnyu eleinte,de aztan rendbe rakodott minden,neked plusz,hogy a gyerekeid biztosan tamogatnak...
Már ne haragudj, de milyen jogon osztod ki a másikat? Te nem így döntöttél volna, ő így döntött. És mivel az ő életéről van/volt szó, szíve-joga. Egyébként is mi közöd hozzá, hogy ő hogy dönt? Nem ismered a körülményeit, nem ismered az érzelmi életét, nem látsz bele a másik kapcsolatába. Honnan tudod, hogy főzött, mosott, vasalt-e rá?
Ennél kicsit árnyalrabb volt a kép de tulajdonképpen igazad van. Lehet, hogy akkor kellett volna máshogy döntenem....
Most azonban már utópisztikus volna azon rágódnom, hogy mit és miért csináltam. Akkor úgy láttam jónak, hogy "szedjük rendbe" most meg úgy érzem, hogy mennem kell.
Nem tudom ezekre a választ. Gondolom nem vagyunk egyformák, nem azonosan reagálunk. ...nem is beszélve arról, hogy egy helyzetről beszélni és véleményt mondani mindig sokkal könnyebb, mint a helyzezet átélve döntéseket hozni.
Volt valamikor egy regi dal: ha megversz is imadlak en.....de draga szep apacslegeny....
Ha a cipo nem passzol,el kell dobni......en sajna nem ertem,hogy lehet valaki ilyen kapcsolatban,sajnallak,de talan magadhoz tersz,,,,,
Nem akarlak bantani,csak nem ertelek,a gyerekeid hogy viselik el?Pl.apuka nem mehet veletek kirandulni,mert a macaval van,de gondolom foztel ra es mostal,vasaltal, penze,allasa nem volt?Bocsass meg de ugy rugtam volna ki az utcara,,,,,,
Örülj neki, higy nem ebben a cipőben vagy...nem túl kényelmes viselet.