Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Sogornő
Üdv mindenkinek !
Új tag vagyok jelenleg és egy téma érdekel mostanában a leginkább . Méghozzá az hogy ki hogy jön ki a saját sogornőjével -
Nekem is van 1 sogornőm és mit mondhatnék kicsit néha nehéz vele mármint amúgy tök normális, kedves meg minden de azért vannak kevésbbé szerethető tulajdonságai mint pl: valamiért olyan érzésem van vele kapcsolatban hogyha mintha egy kicsit irigy volna rám mármint olyan szempontból hogy én összejöttem az öccsével és rá két évre megkérte a kezem az öccse . Neki is van egy párja de valamiképp nagyon ragaszkodik az öccséhez és ez kicsit zavar . Az az igazság hogy az ő kapcsolatuk nem olyan mint a miénk ..szeretik egymást de a pasi az nem olyan ember aki nagyon kimutatná a ragaszkodását a párja felé .. és ilyenkor van az hogy a sogornőm szeretné ilyenkor hogy a párom mindig a közelében legyen .. nem vagyok önző de mi mostmár egy család vagyunk az öccsével és néha úgy érzem hogy én nem számitok családtagnak mégha az a bizonyos gyúrú ott is van az ujjamon .
Ti nektejók mi a véleményetek erről , segítsetek kérlek nekem !
Neked csak a férjed reakciójához van közöd.
Őket megváltoztatni nem fogod. Én sem változnék egy új családtag miatt, de régi miatt sem. Egy megoldás van, hogy nem éltek velük. Amíg velük éltek, addig valóban csak nyelni lehet.
Na pont itt a baj az együttéléssel, ráadásul egy már kész családba beköltözéssel.
Mert ugye sógornőnek szíve joga lustának lenni, anyunak is ezzel együttélni. Viszont ez neked nyilván munkát generál, amit lehet, hogy férjed miatt vállalnál, de sógornő miatt már nem annyira, ennek ellenére nyilván nincs jogod beledumálni.
Megoldás: Passz. (Nem kell együtt élni felnőttként a pereputtyal.)
nem nem
neki az a baja, hogy hozzáment egy nem normális emberhez
VÉGRE valaki meggyűrüzte
lila köd és rábaszás
de mindig csak újabb
születésedtől mondjuk 20 évig másokkal voltál összenőve
Közöm van hozzá képzeld! Addig ameddig nem tanulja meg magától megoldani a saját gondjait és igy kihat a mi életünkre addig igenis közöm van hozzá!
Dettó.
Csak nálunk férjem is úgy gondolja, hogy felnőtt ember a tesó, oldja meg a "grillteraszt" maga, ahogy mi sem kérjük "mangalica kifutó" építésre...
ez igy lenne korrekt
viszont az életben nem igy van
kis semmiség sportkefélés miatt
az anya vagy az apa szétbassza a gyerekei életét, a közös terveket, vagyont, mindent
Van az a pont, amikor már nem új ismeretségnek számít.
Mindenki életében vannak gondok! Csak az hogy ne én legyek már a rossz miközben jobban töröm magam mint egyesek . Más lehet már rég mondott volna pár dolgot anyósnak, sógornőnek de mint mondtam inkább magamba folytom!
A sógornőm kicsit szeret lusta lenni de ez nem az én problémám hanem az övék!
Ehhez mi közöd van?????????????????????? Semmi.
Kért tőled valamit valaha? Te tartod el?
Szörnyű lehet veled az élet.Állandóan azt nézni ki mit csinál és hogy.Biztosan nagyon elfáradtál.
Én valószínűleg jóval több mindent viselnék el a férjemtől, mint a többi rokontól, mivel vele szándékom együtt élni, a többiekkel meg nem.
Nálunk én vagyok a gyengébb láncszem, bár férjem sem élne együtt semelyik rokonával.
Én tudok főzni és nem úgy neveltek fel hogy anyosóm majd megcsinálja helyettem, NEM! Előbb ugrok kútba minthogy hagyam azt hogy ő csinálja a dolgokat helyettem. Amikor egy házban éltünk én mindent megcsináltam szó nélkül . A sógornőm kicsit szeret lusta lenni de ez nem az én problémám hanem az övék!
Ennyi. TI-nek pontosan ez a problémája. Összeakadt egy nem normális családtaggal.
Nekem is baszná a csőröm, ha a férjem menne a sógornőmhöz grillteraszt építeni, miközben a mangalica várja, hogy kész legyen a kifutója.
akkor mondom úgy, hogy általában a régiekkel sokkal toleránsabbak az emberek
mint az új ismeretségekkel
"normális szülők tesók, tudják, hogy mikortól hagyják egymást békén"
Na itt a kulcsmondat.
" év alatt már képben kellene hoyg legyen.
Ha a sógornő olyan amilyen, nem is mondok neki semmit.Mondom neki hogy milyen szép Mohács, isteni a standvize,klassz az időjárás stb....
Ezt fel kellene fogni mindenkinek.
Más hullámhossz- de attól még egy család.
Amit a férjemtől nem viselek el, azt az anyámtól-apámtól sem. És fordítva.
Alkalmazkodtam mert ha nem így tettem volna akkor már rég nem lennék itt! Szeretem a párom mindennél jobban és ezért is fogadom el a családot úgy ahogy van mégha néha nem is tetszik . Külföldön másabb az élet ha nincs itt a saját családod. Ezt kéne megértsd! Nekem a párom jelenti a világot és inversz vissza! Ha valami okból kifolyólag arra a düntésre jutna hogy el költözünk messze egy másik országba távol a családjától szó nélkül belevágna , mert nagyon szeret engem . Ezt én is ugyanúgy megtettem érte és életem legjobb döntése volt !!!
Ez így van.
Sógornőm pl. kizártnak tartja, hogy a férjemmel együtt tudjon élni. Nekem meg remekül megy. :)
nem mindenkit írtam, csak azt hogy rengetegen
egyébként a ragacs rokonok simán csak tahók
normális szülők tesók, tudják, hogy mikortól hagyják egymást békén
Nem biztos, hogy a konkrét házukba ment. Ezt említi valahol?
Azért, mert az ember párt talál, nem azt jelenti, hogy onnantól szép csendben a teljes családhoz alkalmazkodik.
Ez így van.
A TI fordítva ül a bilin.Odamegy, aztán máris ő a legfontosabb.Hát, nem.
Még a végén kiderül hogy anyós főz á meg a sógornő.
Itt a sunázás nem jó példa, mert nyilván a családom többi tagja ilyen jellegű dolga nem érint. Viszont én a családomtól se viselnék többet, mint a férjemtől. Vannak, amik beleférnek, ha szeretek valakit, és vannak, amik nem, de itt most nem az én tűrőképességem a téma.