Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Társat találni - de hol???
Létrehozva: 2016. augusztus 4. 16:24
Tudom, lerágott csont - de azért megpróbálom...
Szóval TÁRSKERESÉS - társkereső oldalak... internetes társkeresés...
pro és kontra ....
Tapasztalatom elég lesújtó.... , de gondolom többen vagyunk, akik keresgélünk. De HOL???? Hol lehet most ismerkedni?
Sok társkeresőn nem az ismerkedésre, beszélgetésre, hanem a szexre terelik a férfiak a szót. Elismerem, szükséges, sőt jó dolog, de addig el is kell jutni!
Azon már meg sem lepődök, amikor álló fütykösökről kapok képet... bár erre mindig reagálok, hogy "élőben jobban szeretem" és a képpel nem tudok mit kezdeni, de tényleg ez a színvonal?
52 évesen még úgy gondolom, most van itt az ideje, hogy élhessem életem, és élvezhessem annak minden szépségét, de partner nélkül nehezebb elindulni, és egyedül nem is olyan élvezetes.
Ja... és eljárok szórakozni, táncolni, biciklizni... próbálom keresni a lehetőségeket, de.... :( - a meccsek, kocsmák nem az én világom...
Várom a hasonló cipőben járók véleményét!
a TV2-ben beszélgettek az internetes társkeresésről... érdekes és tanulságos beszélgetés volt!
"azt is úgy hogy érezd, adós vagy, minimum egy csokor virággal."
En mar oreg vagyok. Virag trukkot mar csak megcsalas eseten mutatok be. Akkor fogatkozom h te vagy az egyetlen akit szeretek, eletem ertelme vagy ,stb. - ahogy Jockey Ewing tanitotta a fiat h igy kell csinalni ha kidobnak.
Egyebkent nincs virag mer minek.
Dzsoni drága, a rejszolás, motorozás, és a kesztyűtartóban tárolt női cuccok ugyanabba a kategóriába sorolhatóak. Egy nő eszeveszett magas frekvencián kezd tőlük visítani.
Szóval, tök mindegy hogy motor vagy magánakció a fitymáddal, engedélyt kell rájuk kérned. Jó esetben megkapod, de azt is úgy hogy érezd, adós vagy, minimum egy csokor virággal.
A drágám most ért haza a kedvenc időtöltéséből, és már a kapcsolatunk legelején tisztáztuk, neki ez és ez és ez kell, nekem amaz, és amaz, meg amaz. Szóval nincs vita, rosszallás.
Egyetlen dolgot kötöttem ki, amikor velem van, akkor VELEM legyen. Be is tartja minden nehézség nélkül. Ez az a bizonyos tartalmas együttlét, ami mindkettőnknek jólesik. Most Ő is gépezik mellettem, de folyamatosan beszélgetünk...
Ezt nem ertem,milyen ugyes bajos dolgaira gondolsz? En fiu vagyok megoldasokban gondolkodom azert momdtam h szakerto velemenyeket szeretem. Csak neha van szuksegem a locsi-fecsire, de azt baratokkal,haveri uzletfelekkel kvzas kozben stb megteszem.
Pl h mi tortent aznap a novel az nem biztos h erdekelne. Kiveve ha mondjuk nagy sikerelmeny vagy kudarc vagy kulonleges vicces eset nem volt. De mittomen h a gyerek 1est kapott a zoskolaba v hulye volt a fonoke 10edjere,vagy a konyveloje 10edszerre elront valamit egy bena es nem cserelible, na az nem az en palyam:)
" annyit rejszol amennyit akar"
Egyebkent meg arra gondoltam: ma jot motoroztam nem reg ertem haza. Ha lenne allando csajom, bisztos baszogatna h menjunk moziba vagy akarmi es akkor sietnem kellett volna haza. Ehelyett most nyugodtan elnyulhatok a kadban es dogolhetek kedvemre.
Persze csak mert mar a melo meg volt: hazaerve egybol megetettem, megsimiztem a cicakat
Szerintem másféle áldozatokra gondolt.
Olyasmikre, amit egyedülállóként bármikor megtehet, kapcsolatban élve viszont erősen nem ajánlatos csak úgy spontán, hirtelen felindulásból megtenni.
És most nem a szexről van szó.
Egyedülálló férfi bármikor elmehet a haverjaival, gondol egyet és elutazik hirtelen, olyan műsort néz a TV-ben amilyent csak akar, addig őrzi a slozit amíg rá nem gémberedik, azt eszik amit akar és nem azt amit elé tesznek, úgy öltözik ahogy akar... semmi szex, és mégis mindegyik alkalmazkodást kíván. És akkor most jön a szex: annyi pornót néz amennyit akar, annyit rejszol amennyit akar, azokat a nőket és akkor viszi haza akiket és amikor akarja, azok után fordul meg akik után csak akar, nyugodtan flörtölhet, teljesen lényegtelen hogy meglátja-e valaki egy olyan nővel, aki semmiben sem hasonlít az előző napihoz, nyugodtan lehet rúzsfoltos, gazda nélküli bugyogókat és fél pár harisnyákat tárolhat a kesztyűtartóban, teljesen mindegy hogy milyen női parfüm illat ragad rá, nyitva hagyhatja az emailjeit, skypeolhat bármikor, akkor és azzal beszél telefonon akivel csak akar.
Ha valaki megszokta az agglegény életet, akkor annak a nőnek aki miatt ezt feladja, többet kell tudni nyújtania, különben nem éri meg az egész.
Kevés nő képes versenyezni a férfi kényelmét szolgáló tárgyakkal.
Most eszembe jutott egy jó példa, az egyik ismerős család: nincsenek is összeházasodva, de én mindig férj-feleségként gondolok rájuk... volt, hogy az anyuka panaszkodott, hogy a pasi nem nagyon vevő a társasági összejövetelekre pl., tehát amikor a baráti családokkal "kell" összejárni, de hozzátette, hogy ő türelmes, reméli, hogy a pasi fejlődik majd etéren... és fejlődött is, szerencsére.
Azért is van a kapcsolat, hogy fejlődjünk, de persze túl nagy lépésekkel nem lehet, mert akkor jön ez az áldozat-érzés, amit mondasz. Szóval a fejlődéshez is az kell, hogy először a másik elfogadjon és úgy szeressen minket, amilyenek vagyunk.
Azért gondolom, vannak, akiknek nem. A csakszexelős pasimról is kiderült, hogy érdekli pl. a jazz, csak soha el nem jönne velem koncertre, még rockkoncertre sem (pedig azért én nem is vagyok oda, mégis ajánlottam neki). Vége is lett a kapcsolatnak. :/
Na, ez a másik szomorú dolog, szerintem, amikor egy férfinak csak a szex jut eszébe a szórakozásról. Azt hittem, kultúrlények vagyunk...
Ha én lennék 24 éves!!!! :) Szép korban vagy! A fiaimon azt látom, ebben a korban még éretlenek egy komolyabb kapcsolatra.....
Tény, még nem maradtál le semmiről, most élvezd az életet és mindazt, ami körül vesz!
A Te korodban számtalan hely van, ahol ismerkedni lehet, és a fiatalok általában nyitottabbak is mindenre! Ne görcsölj, aminek be kell következni, az úgy is bekövetkezik!
Az a tapasztalatom, hogy egy ismerős társaságban sokkal könnyebben megy az ismerkedés. Hamarabb bizalmába fogadja az ember azt, aki valaki ismerőse (hiszen tud róla informálódni!), mint amikor egy társkeresőn valakivel "összefúj" a szél! Az emberek bizalmatlanok, sebzettek, tele negatív élményekkel, félelmekkel és nagyon nehezen nyílnak meg, akár még úgy is, hogy egy laza beszélgetésbe belemenjenek.
Nap mint nap tapasztalom, hogy többször is ránéznek a fényképemre, adatlapomra...., de nem mernek megszólítani! Miért?
A férfiak nagy része elkényelmesedett.... nem akar randizni, ismerkedni, ne adj Isten UDVAROLNI, nincs ideje a másik megismerésére - csak egy vezérli őket, mikor kivel és milyen hamar tudnak ágyba bújni, hogy kényükre kiszórakozzák magukat. Sokan ki is hangsúlyozzák, hogy "próbáljuk ki, működik-e a szex, és ha az jó, akkor kiderül, lesz-e folytatás".
Egyébként én az az ember vagyok, aki vég nélkül tudja nézni a tájat, szóval én ellennék magamban is, ha békén hagynak. De sajnos egyelőre még nem hagynak békén, szóval muszáj keresni egy szövetségest...
Pl. jó lenne, ha meg tudnám beszélni valakivel az ügyes-bajos dolgaimat. De miért kéne áldozatnak éreznie azt, hogy meghallgat engem, ha én is ugyanúgy meghallgatom az ő ügyes-bajos dolgait?
Hát tennivaló van dögivel, az már tuti. Csak én úgy vagyok ezzel, hogy jó lenne valakivel megosztani. És erre nem jók a barátok/barátnők szerintem, az egész egyszerűen nem ugyanaz. Szerelem? Ja, valami olyasmi kéne, bár nem hiszem, hogy feltétlenül ezerrel lángolnia kell, jó az is, ha egyszerűen csak normális!
Áldozat: pl. a gyerekemmel kapcsolatban nem érzem annyira áldozatnak a dolgokat, szóval szerintem ha szereted azt, akivel élsz, és illetek egymáshoz, akkor nem azt érzed, hogy áldozat vagy. Ha te úgy érezted a kapcsolataidban, hogy óriási áldozatokat kell hoznod, akkor szerintem lehet, hogy te hitted tévesen, hogy elvárják tőled ezeket az áldozatokat. Vagy nem a megfelelő emberrel voltál együtt, aki önmagadért szeret, nem merted igazán önmagadat adni mellette? Pont az lenne a lényeg, hogy a másikat a hibáival/gyengeségeivel együtt fogadjuk el...
Szerintem is a legcsalókább jelenleg a net. Akárki akármit írhat sokat csak az érdekel hogy hogy néz ki a dolog annak aki olvassa.
Mire pedig kezdel valakit megismerni, megváltozik.
Tehát ábrándozás az élet megrontója, mely kancsalul festett egekbe néz.
A zene pedig csak szórakozásnak........
Hat ahogy oregszel illik is valtoznia az egesznek. Nem esz nelkul rohanunk be a tehenek koze aztan hatha sikerul becserkeszni egyet... :))
Engem pl sztem a hirem szokott megelozni ismerkedesnel (is). Mar ugy ertem pl buliban is megismernek,hogy ez az a tarsasag,aki... meg aki... ,munkahelyrol, edzotermekrol, konferenciakrol osszejovetelekrol stbstb nem is beszelve. A legtobb no szerintem fejben "jegyzi" valahol az adott ffit, fokepp az egyedulallok.
A netes tarskereses ezert csaloka, mert az eletben egyaltalan nem egyenlo szintrol ,egy fotoval indulunk. Azert cikizem a neten keresoket. :)
Neeem, pont forditva. A vilag szep keves az ido es sok a tennivalo. Persze vannak dzsuvak, foleg M.o-n:D , de ettol meg rengeteg elvezetes dolog van. En kb csak azt irtam le,hogy mint oly sok mindenben ebben is az ember valaszthat vagy ezt csinalja, de akkor a masikat nem...
Sok aldozatot kell hozni,ha valaki parkapcsolatot akar. Persze az is jo dolog, de ha azt csinalod,akkor nem emezt... Ha egy lannyal vacsorazol,akkor lehet,hogy lemaradsz az esti hirekrol. :) A szerelem az nem megvaltas, sajnos a magyar tarsadalom idealizalja a szerelmet. A szerelem nem feltetlen a boldogsag zaloga, nem kell uldozni,de nem kell elvetni sem.:) szoval kb errol szol a poszt, ez onmagaban azert nem kiabrandito azt hiszem.
Hat nem tudom, az en macskaim kb kutyak. Szimbiozisban elunk, neha van olyan,amit irsz, neha meg ugy kovetnek fel-ala,mintha kutyak lennenek. Kedvuk szerint, dehat nekem sincs mindig kedvem kutyazni vagy kvazni :))
Hat nem tudom,hogy kereslet kire van meg nincs, de a parkereses mint tema egyebkent sztem erdekes.
Egyebkent manapsag mar nem nagyon van jelentosege a parkapcsolatosdinak, manapsag konnyu anyagilag fuggetlennek lenni, szexet siman meg lehet kapni a 20-25 eves lanyoktol, tarsasag hianya meg nincs az embernek,ha dolgozik meg ,ha baratai vannak.
A szerelem az viszont tenyleg jo, de ugye ezek inkabb ilyen romantikus pillanatok, amelyek szerencses esetben nem tartanak tul soka:)
Pfff!
Hecsedlihecsedlihecsedli, most pedig blablablabla.
Ha te is tökéletes lennél tudnád, hogy nem azt írsz amit akarsz. Azok a fránya gondolatok ott belül bújócskát játszanak, és a legjobbat soha nem találja meg senki. A kis ügyes.
Koszi a tippet a privire, ha gepkozelbe kerülők majd használom! 😉
Amugy nekem jópár ismerősöm a felsőfokú oktatás alatt talált tarsat magának. A csoportkozosseg, a napi szintű találkozás utat adott h megismerjék egymást és persze a kozos érdeklődési kör is kapocs lehet... érdekesség h sok év elteltével sem válik egyikük sem. A másik hasonló helyzet a munkahely lehet, azok is lehetnek tartósak.
Valamiért hiába is eroltetem magam nem tudok ismerek olyan fiatalt aki a munkanélküliség gordiuszi csomojat gyermekvállalással oldaná meg, pedig Csernus gyakran emlegeti ezt a könyveiben, úgyhogy valszeg valós jelenség lehet mégiscsak...
Olvastam tegnap este, akartam válaszolni, de gondoltam jobb ha befogom.....
Ugyanis nekem az emlitett (egyetem) volt az egyik legjobb ismerkedő hely, leginkább télen, oda jártunk táncolni.
Corvinus előcsarnokában. Persze azóta nagyon sokat változott a világ, amiről én beszélek az az 1960-as évek voltak, tehát befogom. Nyáron pedig az Ifjusági park.
24 évesen még egyáltalán nem vagy lekésve semmiről, szóval tényleg érdemes megfogadnod a tanácsot, hogy ne görcsölj rajta. Viszont tenni tehetsz érte, mert addig is tapasztalatot szerzel/felméred mi a kínálat, mik a lehetőségeid stb. Ha a koleszban nem találsz megfelelő partnert, akkor próbálj ki valamilyen társkeresőt - és ha a korosztályod nem vevő a családalapításra, akkor told ki egy kicsit a felső korhatárt... Persze előfordulhat, hogy a 30+ -osok sem családra vágynak még, sok ilyen van, de így akkor is növeled a lehetőségek számát.
Itt Magyarországon sem könnyű, bár én mindig csodálkozom, ha egy főiskolás társkeresőn ismerkedik - bár annó nekem sem voltak elég komoly szándékaim, szóval lehet, nem tudom átérezni eléggé a sürgető helyzetedet. Mindenesetre itthon az is belejátszik szerintem a képbe, hogy nagy a munkanélküliség, akinek van munkája, azt meg sokszor kizsigerelik, szóval szerintem sok fiatal inkább családot alapít (hogy mennyire meggondolatlanság ez, annak kitárgyalását másokra bízom), de közben a nagyszülőkkel élnek, gondolom, te nem pont így képzeled az idillt.
Szóval kitartás, ismerkedj, próbálkozz, és ha tényleg eljött az ideje, akkor úgyis rádtalál az igazi. :)
De ilyen fiatalon a legtöbb embernek még kevés rálátása van az emberi kapcsolatokra (hogy ténylegesen mivel is jár egy házasság pl.), szóval talán azzal jársz jól, ha még várat magára...
Én amúgy egyesek szerint, azt hiszem, elég laza erkölcsű csaj vagyok, de egy "barátság extrákkal" címzetű kapcsolatot én sem szoktam bevállalni (35 után volt az első és valszeg az egyetlen ilyenem). Szerintem igenis fontos, hogy el lehessen menni ide-oda a másikkal, kellenek az élmények egy kapcsolatba!
"Egyébként másról írtam teljesen."
Tudom, talán meg kellett volna jegyeznem hogy tanács azoknak akiknek problémája van ismerkedni.
De, közben telfont is kaptam, meg elbámészkodtam máshova is.
Node.
Igazad van.
Szia,
Nekem nemrégen sikerűlt privit írni próbaképpen, kaptam választ is.
Azt csináltam hogy az egér jobb gombjával kattintottam a mezőre, nem a ballal.
De azóta nem próbáltam.
Majd megtárgyalom johnnyval, ha akarom/akarja - de szerintem ő ismer már annyira, hogy nem kell feleslegesen tépnem a klaviatúrát.
Szia! Elnézést, de nem lehet privit írni megint.
Én is facebookkal vagyok bejelentkezve, és véletlen Józsefnek szánt (mellesleg nagyon tanulságos!!) prividet nekem küldted el...