Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Férjhez mentem, nem cselédnek!
Létrehozva: 2014. augusztus 21. 08:39
Szép dolog a szerelem. Kölcsönös megbecsülés, tisztelet, hűség és odaadás. És bármennyire keresgélek az emlékeimben, nem találok olyan esküt, ahol a feleség ígéretet tett volna arra, hogy ,,csicskás" lesz. Pedig néhány, kívülről szépen felcicomázott férj nagyon is erre használja a nejét.
Nők Lapja Café: Férjhez mentem, nem cselédnek!
Nők Lapja Café: Férjhez mentem, nem cselédnek!
A cikk iró az még álmában is tudatosan tesz mindent, nehogy suttyo, nemtörődöm netovábbjaként véletlenül se bántson senkit...
"Az éjszakai úton a férj volt az első, aki átnyújtózva a többi utason, pofátlanul végigdőlt az üléseken. Álmában pedig oldalról bele-belerúgott egyet a nejébe, vagy a mellette ülő idegenbe – ez már a suttyósság és nemtörődömség netovábbja."
???
Ezt hogy?
Hogy a pék haragjába legyet egy ilyen szar cikket összehozni?
En mind a ket ferjemmel egyutt eltem 1-1 evet a hazassagkotes elott. az elso egy szemetlada volt , de a foga feherjet csak ugy 3-4 honappal a hazassagkotes utan mutatta ki.
a mostani ferjem pont olyan volt elotte is mint utana.
en partolom ha valameddig egyutt elnek elotte , semmi kivetnivalot nem talalok benne.
mondjuk en nem akartam volna az egyuttelest ennel hosszabb ideig,ragaszkodtam a hazassagkoteshez.
Lehet hogy neked rosszak a tapasztalataid de messze nem igy van.
nagyon sok jo es kiegyensulyozott parkapcsolat letezik. nalunk 37 evi hazassag alatt se lett senki csicska meg cseled. en szeretem eletenni az etelt megcsinalni a kavejat, de ha ahhoz van kedvem hogy egesz nap tvt nezzek olvassak vagy computerezzek akkor szo nelkul hozza elem az ebedet vagy a kavet.
porszivozni is o szokott mert nekem faj a hatam es elvegzi az osszes haz koruli munkat is mert szereti csinalni. mindegyikunk azt csinalja amihez kedve van es amihez ert.
igy aztan egyikunk se erzi magat soha alarendeltnek a masiknal.
Akkor meg nem tök fölösleges volt összeköltözni?
Mert azt mondják, az azért fontos (én nem tudom, mert nem laktam együtt soha senkivel sem)
, hogy megismerhesse a két fél egymást. De mégsem ismerte meg.
ez nem logikus amit mondasz. ha nem koltoznek ossze akkor is ez lett volna mert itt is a hazassagkotes utan valtozott meg a viszony.
Keseru tapasztalat lehetett, de szerencse hogy kileptel ebbol a hazassagbol.
az ex ferjed meg azt kapta amit maganak csinalt. nem volt nagy kar erte, az ilyenek csak azert vannak hogy a kornyzetuket tonkretegyek.
Volt nálam egyszer egy család, a két kislány volt a páciensem. Az apjuk beszélt velem, ő válaszolt minden kérdésre. A feleségéhez pedig nem szólt hanem az ujját csattogtatta és mutogatott neki. Pedig nem volt sem süket sem vak a nő. Szerencsétlen ugy rohangált a férje pattingatásara mint egy fejetlen tyuk. Mig a férje ült a fotelben egymásra rakott lábbal. Gondoltam magamban hogy nekem biztos csak egyszer pattogtatna, mert aztán nem lenne már mivel. Mondjuk az igaz hogy a távol keleti indiábol származtak, de akkor is...
Szerintem az a jó a modern kori házasságban, hogy nem kötelező... Aki akarja csinálja, aki meg nem, annak nem kell
De miért kell leszólni egyik embernek a másikat?
Különben is! Ki tehet arról, hogy mit csinál álmában? Én néha eszem éjszaka, és nem tudom reggel, h mi történt... Még jó, hogy a zuram csak nevet ezen... Szép is lenne, ha dorgálna érte...
Biztos van ilyen is, de azért szerintem ez sokkal ritkább. Mondjuk az én bátyám is mindent csinált, amikor a sógornőm terhes volt. De muszáj volt neki segíteni, mert a sógornőm olyan kövér volt, akkora hasa volt, hogy szinte semmit sem tudott tőle csinálni. Még a cipőjén a fűzőt sem tudta bekötni. Amikor meg megszületett a második gyerek, akkor meg azért segített, mert sose ért volna a munka végére. Mondjuk az én sógornőm speciel házias, mert tud főzni, takarítani, mindent (kivéve sütni), de nagyon lassú szegényke.
36-44-38
Menjünk vissza az általánosba
Vagy itt ilyen hüje számítógép van?
Én pont fordítva ismerek ilyen párost. Mármint ahol a pasi csinál mindent, de olyan szinten, hogy a nő életében nem főzött még meg egy komplett ebédet, nem tudna beindítani egy mosást, ha kávával kínálnak, azt sem tudja, hol a cukortartó. A porszívót még a kezében sem fogta a nő, és sorolhatnám, tényleg csak dísznek van otthon. A pasija meg még csak nem is lázad, sőt, néha ő tiltja meg a nőnek, ha az valamit csinálni szeretne szökőévente, te ehhez úgysem értesz, drágám. Cseléddé, alárendelt szolgává tehát válhat férfi is, nő is. Nekik így jó, bár fura azért elnézni. De nekem ugyanilyen fura a női rabszolga látványa is. Ez egy lelki defektus, ha valaki ilyen szinten mazochistává tud válni a "párja" mellett.
Akkor az iskolában félrevezettek minket számtanórán???????????????????????????
30-38-32-33-34
"a legtobbje ugy gondolja, egyszerubb megcsinalni, mint elmagyarazni vagy kivarni, mire a ferj megcsinalja. fele ido, kevesebb mergelodes."
Erre valahogy rátapintottál. Meg aztán apu nem is csinálja olyan jól, mint mi.
És ezt nem kekeckedésből írom. Nálunk anyu ellenőrizte, hogy a sarkok is ki vannak-e porszívózva. Meg a szőnyegen is mindig talált szösz-möszt porszívózás után. És morgott miatta.
Ezt nem csinálom én! Mármint nem morgok. Persze, azt azért látom, hogy én jobban csináltam volna.
Hmmm... hová tűntek a reakcióim...?
Már megint kardinális téma, különleges figyelem a radírosok oldaláról?
LOL
Hát ez marha jó. Ahelyett, hogy segített volna. Ezért nem értem én a mosakodást, meg a - férfiak félrelépései kapcsán - a nők örökös hibáztatását. Mikor neked megnövekedtek a feladataid, mert dolgoztál + család + háztartás, akkor szerintem az a minimum, hogy ő is besegít, mert egy ember nem tud egy fenékkel 3 lovat megülni. Látnia kellett volna, még akkor is, ha Te nem szólsz ezért. De neki könnyebb volt lelépni és egy új nő mellett "pihenni". Már bocsánat, de ha egy palinak van ideje, energiája egy új nő becserkészésére, akkor arra is lehetne, hogy az otthoni teendőkből részt vállaljon. Tudom, naiv vagyok. Annyi ilyet hallani, hogy hihetetlen, és szinte mindig ugyanaz a forgatókönyv. "Szegény" férfiak, mert rájut nem jut otthon elég idő, figyelem, meg az asszonyka nem mindig van a topon. Jaj, de sajnálom őket. Pl. félrelépés helyett nem lett volna egyszerűbb otthon besegíteni a háztartásban, gyereknevelésben és akkor őrá is több idő, energia maradt volna. Esetleg vigyázni a lurkókra, míg anyu elmegy a fodrászhoz vagy futni, vagy egy kicsit kikapcsolódni barátnővel. De nem, az az evidens, hogy le kell lépni új nőcivel. Aztán ha nem jön össze a dolog, akkor sírnak-rínak, hogy közben a szemét dög elvált tőlük, pedig neki úúúúúúúúúúgy hiányoznak a gyermekei (akikre addig rá sem nézett). Istenem, ha annyi pénzem lenne, ahányszor ezt a sirámot már hallottam férfiaktól.
Kedves Fórumozó! Nagyon sajnálom, hogy Te is így jártál.
természetesen, egy feleségét szerető férj, ki tud találni még más feledatokat is az asszonynak, hogy tartalommal töltse ki az életét, mire az hazajön a munkából. ilyenkor az okos férj jobban teszi ha nem zavarja az asszonyt és lemegy a haverokkal sörözni néhány órára!
Ez a him /mert nem nevezhetem feerfinek/ biztosan nem az utazas soran valt ilyenne. Ha az udvarlas idoszakaban is ilyen volt a viszony, a nonek latnia kellett. Ha latta es megis holtomiglan-holtodiglan lett belole, magara vessen. Ami engem illet az elso ilyen viselkedesre utalo jelnel nem lett volna kovetkezo randi.
Ezt nagyon jó összefoglaltad. Nálunk kottára így történt.
Amíg ketten voltunk minden simán ment, közösen.
Aztán amikor otthon voltam a gyerekekkel, teljesen normális volt, hogy megcsinálom napközben, nem pedig mikor hazaér munka után fog nekiállni kádat súrolni meg port törölni. Sőt, igyekeztem mindent megcsinálni hétköznap, hogy a hétvége a családé ne pedig a háztartásé legyen.
Aztán mikor én is visszamentem dolgozni.....na akkor jött a krach. Én nem tudtam mindent megcsinálni, ráadásul hulla fáradt voltam, 2-3 hónapig azt se tudtam merre van az előre. Ő meg közben új nő után nézett....
Altalaban nem ugy kezdodik, hogy a no cseledkedik. ennek van egy folyamata.
amig nincs gyerek, egyutt csinalnak mindent, mert az idobeosztas ezt altalaban megengedi. Maximum a hetvegen, ennyiszer eleg is a mosas es takaritas.
a valtozas akkor kezdodik, amikor megerkezik az elso baba. tobb mosas, tobb takaritas, tobb fozes kezdodik. a no otthon van, napkozben ezeket a munkakat ellatja. altalaban a napi vasarlast is, babasetaltatas kereten belul. max. egy heten egyszer kell nagy bevasarlast tartani.
a haza erkezo ferj tulajdonkeppen a keszre erkezik haza.
a hetvegi nagyobb munkakban kell resztvegyen.
aztan szep lassan minden atcsuszik a no felelossegebe. ha tobb gyerek van, apa dolga a hetvegen tavoltartani oket a lakastol..hogy legyen egy kis ido es nyugalom a lakast rendbekapni, esetleg az anyanak sajat magara is legyen ideje. szabadidejukben legyen aztan lehetoseg egyutt elmenni, az egesz csaladnak.
hat igy tortenik.
az evek mulasaval pedig a nok gyakorlottabbakka valnak. a legtobbje ugy gondolja, egyszerubb megcsinalni, mint elmagyarazni vagy kivarni, mire a ferj megcsinalja.
fele ido, kevesebb mergelodes.
Mi is igyekszünk fenntartani az egyensúlyt, párom magától ritkán áll neki takarítani, mosni (csak ha már kifogyóban a tiszta ruha), de ha kérem akkor segít, csak szólni kell miben segítsen, mit takarítson ki. Főzni én szoktam, nekem megy jobban, de kaptam már villásreggelit hétvégén, sőt, reggel lemegy a boltba ha nincs mit reggelizni, vagy nincs tej a kávéba :) nem várja el szerencsére hogy körbeugráljam, sőt ha nem vagyok jól akkor ápolgat otthon. Sokszor ő javasolja hogy inkább rendeljünk valamit, ne menjen el az időm a bevásárlással, főzéssel, mosogatással, ha helyette mondjuk meg tudunk nézni egy jó filmet.