Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
A Kék krém valóban nagyon jó. Amióta jóformán az összes hatékony szert már kivonták a forgalomból, ez az egyetlen, ami a makacs fekélyekkel, gyulladásokkal megbirkózik. Ehhez nyilván olyan hatóanyagok szükségesek, amelyek más készítményekben nem találhatóak meg, vagy nem ilyen kombinációban és koncentrációban. Ezért az alkalmazás előtt, nem árt tájékozódni.
Jó, hogy Te utánanéztél a témának, de nem ártana, ha kicsit alaposabb munkát végeznél, különösen, ha szoptató anya mellbimbóját kenegeted ezzel a kenőccsel. A Lukács-féle Kék krémnek három fő hatóanyaga az azitromicin, a mikonazol és a szulfametoxazol. Ezt maga a patikus is készségesen közli, és megtalálható a honlapján. Ha ezek után elárulod, hogy ezek mióta ismert, és régóta alkalmazott gyógynövények, akkor mea culpa.
Természetesen nem hasonlítható össze a Kék krém a Clorociddal, mert annak hatóanyaga a klóramfenikol, amely egy széles spektrumú antibiotikum, míg a Kék kenőcsben antibiotikumok és fungicid gyógyszerek egyaránt megtalálhatók. Az azitromicin és a szulfametoxazol - ez utóbbi a Sumetrolim tabletta hatóanyaga - antiboitikumok, a gombás fertőzések felszámolásáért viszont a mikozanol felelős - amely például az ismert Mycosolon kenőcs hatóanyaga. Ezek után bátran mondható, hogy legyen egy bőrgyulladás akár gombás, akár bakteriális eredetű, a Kék krém tuti elbánik vele. Viszont, pont ezért nem adnám szájon át pici csecsemőnek.
Egyébként a Clorocidból is nagyon pici mennyiségre volt szükség, nagyon rövid ideig. Még féltve őrizgetek egy fél tubussal, amiből csak végszükség esetén használok, mert vannak olyan problémák, amire csak az vált be. A lényeg minden szer alkalmazásánál a mennyiségen van. A legtisztább forrásvíz is halálos, ha egyszerre megiszol egy vödörrel belőle. Az amúgy rendszeresen fogyasztott konyhasóból ennél jóval kevesebb is elég.
Az engedélyezéssel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy abban, amit én olvastam az állt, hogy a humán gyógyszerként való engedélyezés még folyamatban van. Most hirtelen nem találtam meg azt az oldalt, ezért lehetséges, hogy ez azóta változott. Mindenesetre, ha engedélyezik, a hatóanyagai miatt biztosan vényköteles gyógyszer lesz.
figyelj, en mindezt elhiszem.
de egy szer gyogy-szerre minösitesenek pontos protokollja van, fazisokkal, kriteriumokkal. ha a tesztelt szer ezt nem teljesiti, akkor akkor sem engedelyezHETik, ha közben - nemhivatalosan - a fel orszagot meggyogyitotta.
a mellekhatas meresehez pedig 5, 10, majd 15 eves follow up-ok kellenek. megfelelö szamban. ha ezek is megfelelö aranyban negativak, termeszetesen megfelelö aranyban, AKKOR es csakis akkor engedelyezhetik a szert.
az meg, hoyg ismeretlen összetetelnel meg a vizsgalat SEM jlhet szoba, tökeletesen erthetö es nagyon helyes. a kiserletek 2. szakasza meg csak önkentesekkel megy, de a 3. es a 4. - adott esetben mit sem sejtö - nagyközönseggel. olyat NEM SZABAD kiprobalni, amiben akar sulyosan mergezö anyag is van (akkor sem, ha nemhivatalosan nem ezt mutatjak a jelek).
a WHO-nak igen szigoru elöirasai vannak, nagyon helyesen. ezeket, ha tetszik, ha nem, be kell tartani. különben visszaterhetünk a javasasszonyokhoz (ami nem minden esetben hibas, persze, csak bizonytalan kimenetelü).
a gyogynövenyek pedig bizony toxikusabbak tudnak lenni a pontosan kimert kemiai anyagnal. gondolj a merges gombara, a belendekre, a liliomra, a kigyomeregre es meg hatmillio mas dologra...
egyebkent en is kerestem, leginkabb a tesom lovainak. söt, allati nagy vesz eseten en is kiprobaltam volna, DE ez nem valtoztat mindazon, amit leirtam es ami igen komolyan veendö.
Orvos
Az összetevőiről ezt is érdemes elolvasni, hsz-eket is.
(aki kérdezte: igen, tényleg megdrágult, a 15 milis van 1500.-körül)
A Kék Lukács kenőcs gyógyszer.
http://www.ncp.hu/termekek/hasznalatik/kek _lukacs_kenocs.pdf
Összetétele:
azitromicin
mikonazo l
szulfametoxazol
az állatorvosunk ismeri a kencét, még akkor emlegette, amikor megmenthetőenk tűnt a cicaláb. egyelőre nem akarom kenni vele, csak mondjuk varratszedés után. dokink nagyon puritán, nem híve semmiféle extra kezelgetésnek, vitaminnak, én meg pont az ellenkezője vagyok, mindent rákennék a macskára:-)
Eda, a 15 milis az 1500 forint?
a kiscicámnak amputálták a jobb hátsó futóművét, és a gyorsabb gyógyulás érdekében lócitrommal is bekenném:-))
Juj, semi...((((
1.Tények: állatgyógyászati termék és ez nagyon helyes, mert különben még mindig nem lehetne kapni, eltotyorásznának vele és valószínűleg ki kellett volna adnia az összetételt. Érdekelne, hogy akik égésre használták, azok közül hánynak nem használt és az milyen fokú égés volt. Szerintem meglenne a teszt egyébként, ha az összes eset, amikor használták, dokumentálva lenne, de ugye nincs. Az engedélyeztetéséről egyébként a Béres csepp jut eszembe.
2. Egészen pontosan utánanéztem, tehát augusztusban volt 12 éve, hogy megégtem és csodát tett velem. Utána pár év múlva lehetett már kapni a gyógyszertárban. Ez a 12 év azt jelenti, hogy azóta használják. A chlorocid kenőccsel két oknál fogva nem hasonlítanám össze: egyrészt a Chlorocid egy gyógyszer, azaz vegyszer, a kék kenőcs pedig gyógynövényes összetételű, zsírban, pont úgy, mint a körömvirág kenőcs, mellesleg úgy gondolom, hogy ez is lehet benne, bár ez csak tipp. Nem tudom melyik növény adja ezt a szép kék színt, amiről a nevét kapta. Másik ok pedig, hogy a Chlorociddal szemben, ezt a kenőcsöt pl égéskor csak pár napig használja az ember. Felfekvéskor sem sokáig és nagyon minimális mennyiségre van szükség. Az biztosnak tűnik, hogy az összes alkotóeleme ismert gyógynövény, amiket régóta használnak, teájukat isszák, már kiderült volna, ha csontritkulást vagy leukémiát, bármit okoznának. És az is biztos szerintem, hogy itthoni ismert, könnyen beszerezhető gyógynövények és nem Timbuktuban felfedezett és onnan hozatott csodaizék.
Valahogy nálunk mindig nagy cirkusz van a hasonló találmányok elismerésénél és nem csak a Béres cseppre gondolok. Mellesleg életem során másik két égés elleni nagyon jó kencével találkoztam, egyikből sem lett gyógytermék: vagy 50 évvel ezelőtt a testvérem karja égett meg csúnyán pár éves korában. Egy helyi orvosnak volt egy kenőcse, ami nyom nélkül gyorsan gyógyította, ő ezt egy dél-amerikai magyar feltalálótól kapta. Azt nem tudom, hogy ott kinn lett-e belőle valami, itt nem hallottam többet róla. Aztán a másik: 1971-ben nagyon csúnyán leégtem a Balatonon a saját hülyeségem miatt, illetve négyen jártunk így. Én engedtem meg, hogy a tábor gondnoka bekenjen valami kocsikenőcs állagú és szagú rémesen gusztustalan izével, ami reggelre teljesen levette a gyulladást, akkor rohantak a többiek, hogy ők is kérnek belőle...))) Erről sem hallottam többet.
Ezt cáfolom.
Nekem tavaly műtét után remekül bevált.
De lehet, hogy nem is ember vagyok.