Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
A világ egyik legjobb dolga.
Teljes szabadság.
Nem ugat bele senki a dolgaidba. Nyugodtan mehetsz saját csökönyös fejed után.
Nem veszi el a hobbijaidtól az időt a család. Van idő mindenre a munkaidőn kívül.
Nem veszekszik veled senki. Nincs olyan, hogy a másik hülyesége miatt te szívsz. Csak a sajátjaidért kell fizetni.
Nem is értem, miért akarják sokan felcserélni a párososdira ezt az életformát.
Szia!
Társkeresőn nem akarsz próbálkozni? Sminkeld ki magad, csinálj előnyös képeket aztán majd csak lesz jelentkező. Még nem vagy öreg egyáltalán.
Sziasztok!
Eltüntek a szinglik? Pedig olyan jó lett volna tanácsot kapni.
Ha előkerültök várom segitő válaszotokat.
Sziasztok!
Segítsetek nekem. Életem egyik legnehezebb időszakát élem át. "Vén" fejemre lettem szingli. Van ebből kiút? Szóval 48 évesen, fél éve elhagyott a férjem, a két gyerekem közül az egyik dolgozik szinte mindennap alig van itthon, a másik pedig vagy a barátnőjével van, vagy iskolában, tehát a napok nagyrészét egyedül töltöm, hiszen még munkám sincs, azon kívül, hogy itthon elvégzem a napi teendőimet.
A gyerekeim azt mondják, hogy menjek szerezzek barátokat, mert a régi barátaim elmorzsolódtak mellőlem, mert a férjemet ki nem állhatták, talán ők jobban ismerték, mint én. Ezáltal nincs barátom, mivel jövedelmem sincs, igy azt a fránya buszbérletet sem tudom megvenni, hogy kimozduljak. Örülünk, ha a gyerek fizetéséből a napi megélhetésre jut.
Ahol meg lakunk csupa idős ember lakik, akik kivülről szép, boldog családi életet élnek. Sajnos a családom sem tud segiteni, mert ők is élik a mindennapi életüket, és csak annyit tudnak mondani, hogy sajnálnak, hogy ennyi évesen kell megismernem az egyedüllét fogalmát.
Ti hogyan éltétek túl a kezdeti időszakot, eddig bírtam, de már megőrülök sokszor, hogy nincs kihez sz%2
itt az én falumban is van egy ilyen hely, annyira felfejlődött, hogy nem lehet beférni. klubtagsági meg ajánlás kell ahhoz is, hogy beengedjék az embert.
szal nincs lehetetlen, csak tehetetlen.
elolvastam nagyjából.
én egyszerűen nem értelek benneteket lányok. panaszkodtok hova járjatok stb.
egyszer írtam már ( igaz a nick ki lett tiltva ), hogy összejöttök itt az nlc-n, kiszemeltek egy alkalmas helyet, csendes ámde zenés aláfestést szolgáltatót.
esküszöm nektek kb 2 hónapon belül a pasik tudni fogják ott gyülekezik 8-10 szingli péntek, szombat esténként.
oda mennek, és ismerkedni akarnak majd.
van is itt egy nick 30-as szinglik néven. igaz zárt és nem tudom működik-e de a csajok arra használják itt beszélik le a program egyeztetetést.
működik.
Nem megy a linkelés. Na talán most!
Szinglidal
Na már ilyen is van, szinglidal.
http://youtu.be/7kG_FerN0FY
Sziasztok!
Most találtam rátok. 30 vagyok, régóta szingli, néhány rövidebb kapcsolatot leszámítva. Kezdetben rossz érzés volt, hogy szinte minden barátnőm kapcsolatban él, nekem pedig sehogyan sem sikerül ráakadni a megfelelő férfira, de mostanra már hozzászoktam. Kesereghetnék, hogy másnak könnyedén összejön, nekem pedig sehogy sem, de jobb, ha ehelyett meglátom a szingliség előnyeit, és ennek örülve élek. Sikerült - azt hiszem, most már ahhoz lenne nehéz hozzászokni, hogy bárkivel is komoly kapcsolatban éljek. Bár azt nem mondanám, hogy nem örülnék neki; bármennyire is jó egyedülállónak lenni, nem adtam fel a reményt, hogy egyszer megtalálom a társam. De ha végül mégsem találnánk egymásra, az sem tragédia; a szingliségnek is megvannak a maga előnyei, nem is kevés.
Én 28 vagyok, 3 éve szingli, kisebb-nagyobb megszakításokkal!
Van, hogy nagyon is élvezem, de azért hiányzik a társ!
Szerintem amíg szinglik vagyunk, addig is élvezni kell ezt az állapotot, hisz ennek is annyi szépsége van!
Élvezd az élet apró örömeit, élvezd, hogy nem függsz senkitől, hogy bátran flörtölhetsz...
Mész az utcán vagy légy bárhol, bármikor benne van a pillanat, hogy találkozol a hozzád illő pasival! :)
Én hiszem, hogy a szingliség is tud boldog állapot lenni!
Persze szüksége van minden embernek egy társra, de addig is amíg nem találkozunk, miért ne élvezhetnénk a szingliséget, hisz az élet oly rövid!
Érdekelne ki hova jár bulizni, milyen programokon vesz részt!
Sziasztok!
Új vagyok.
27 vagyok és 4 éve szingli. Nem megy, vagy lehet nem is akarom, de akarom is de egyszerűen ...
Sok csalódásom volt, mindig (azt hiszem kivétel nélkül) sikerült belenyúlnom és a pont nem nekem való pasival találkoztam, kaptam hideget - meleget rendesen, ez is ami nagyjából eltántorított.
Nem tudom mi lesz?
Meg kell játszanom a hülyét a süketet a vakot hogy pasim legyen?
De itt meg szembe jön az a kérdés is hogy a pasik nem is szeretik a buta nőket? Szóval a kettőből kéne összegyúrni egyet... pff
Vélemény?
Hello, "Szinglik"!
Merre vagytok? Merre vannak azok, akik tényleg önként választották az egyedülálló státuszt, de nagyon nem úgy és azon elvek alapján élnek, mint az "igazi" szinglik? Vagy időközben mindenki párra lelt volna?