Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Vesebeteg cica
Létrehozva: 2012. augusztus 25. 10:56
Sziasztok !
Sajnos múlt héten el kellett altatni a 12 éves ivartalanított kandúr cicámat. :((((
A rutin injekciójára vittuk el, amikor az állatorvos azt mondta h gond van a veséjével. Vettek vért tole, bent tartották két éjszakára hogy infúzión legyen, azzal engedték haza, hogy speciális diétával még eléldegél 1-2 évig. Másfél hét telt el, utána 2 nap alatt annyira rosszul lett hogy el kellett altatni.
A kérdésem az lenne hogy hogy tévedhet ekkorát egy állatorvos...??? Egy-két év helyett egy hét!!! :(((((
Koszonom a segítségeteket... ha valakinek volt hasonló bajú cicája annak megkoszonom a hozzászólást!
Csillag
Sziasztok Kedves Cicabarátok!
5 éves vesebeteg cicámnak adhatok-e cicatejet?
Volt már hasonló esete valakinek? Köszi a választ.
Sajnos, az én 5 éves, ivartalanított kandúr cicámnál ( rendes házimacska, bent is- kint is van ) is vesebetegséget mutatott ki a laboreredmény.
Az orvos csökkentett fehérjetartalmú étrendet meg gyógyszert rendelt neki, normál cicakaját nem ehet. Az ajánlott száraztápot nem hajlandó megenni, vettem neki másikat, kimondottan vesebeteg cicáknak valót, azt megeszi. Mivel van egy másik, 14 éves cicám is, így nagy gond az etetés, hogy ő nem ehet a diétásból, a másik meg nem ehet a normál kajából.
1 hónap múlva kell kontrollra visszamenni, akkor meglátjuk, mi lesz. Azt mondta a doki, ha nem eszi meg a diétás kaját, nem éli túl. Hát nagyon bízom benne,hogy segít neki az új ropi meg nedves kaja . Nem szeretném elveszíteni.
De élete végégi ezt kell ennie? Ennek a beszerzése sem egyszerű, meg drágább is.
sziasztok!
Sajnos velünk is megtörtént az, amitől legjobban féltem.
Tegnap este elvesztettem a legkedvesebb kis társam:(
Bogyó vesebeteg volt, 14 évet élt. Már két éve vesetápon él, konkrétan
nem is ebbe halt bele, mert az értékei jók voltak, hanem folyadék(savó) került a tüdejébe.
Hiába szívták ki, ahogy felébredt, kétségbeesetten rugdalózott, majd rövidesen nem mozdult többé :(
Az orvos szerint ez is a vesebetegségtől volt, vérszegénység társult hozzá,és ő sem számított rá, hogy összeomlik ilyen hirtelen a cica.
Sovány volt az igaz, de azért evett.
Most nagyon magam alatt vagyok, egyszerűen nem bírom elviselni!
Azóta csak sírok, nem alszom, nem eszem.
Nem tudom mi nyújthatna vigaszt:( Borzasztó az üres lakás:(
Szia Csíkosborz,
nagyon orulok hogy a Te cicódnak sikerult...remélem még sok boldog éved lesz vele! xxxxx
Szia Dnanga,
koszonom a kedves soraidat, a torténeted konnyeket csalt a szemembe.... :(((
Hihetetlen mennyire tud az ember ragaszkodni egy kis állatkához, soha nem gondoltam volna hogy ilyen nehéz elveszteni oket....
És még egy történet a családból: nagymamám nőstény sziámi cicája kb 6-8 éves lehetett amikor labor alapján szintén vesebajt diagnosztizáltak nála. A részleteket sajnos nem tudom, akkor kapott gyógyszereket, és az is felmerült, hogy el kell altatni. De meggyógyult, jobban lett. Persze a nagymamám nem vásárolt neki semmi speciális tápot. Sőt, szinte a legolcsóbb vackokat szokta, néha én veszek neki jobbakat (az enyémek Royal Canint esznek általában, bár a szaftosból mást is). Mondjuk elég finnyás a macskája, nem sok mindent eszik meg. Ennek ellenére még most is él és virul, jól van és kifejezetten kövérke. Közben kétszer volt csúnya tályog rajta, meg volt valami fertőzése is mert egy másik macska megtámadta. Ennek ellenére felépült mindenből. Szóval a fene tudja mi van a veséjével, mostmár szintén legalább 15 éves pedig.
Ha akkor elaltatjuk amikor a doki mondta, hogy nem sok esélye van, megfosztottuk volna az elmúlt kb 8 évtől őt is meg magunkat is. Ennek ellenére nem gondolom, hogy az a doki is hibázott volna, ő nyilván így látta, meg a statisztikai esélyek...
Kedves csillag88, részvétem a cicád miatt, én is szinte megsiratok minden macskát még ismeretlenül is. A dokit ne hibáztasd, biztosan nem akart rosszat, akkor bizonyára úgy látta, hogy ez a helyzet. Nálam szerencsére pont az ellenkezője volt.
Az én cicám már majdnem 18 éves, szintén ivartalanított kandúr. Már egy ideje sejtettem, hogy nincs teljesen rendben a veséje, túl sokat ivott. De más tünete nem volt, és korához képest teljesen normális életet élt. Aztán november körül vettük észre, mennyire fogy, de először nem tudtuk, mi a gond, és mivel akkor került ide harmadiknak egy kiscica, azt hittük, esetleg azt vette a szívére. Karácsony körül már a mi dokink is azt mondta, talán 1-2 hónapot adna neki. Próbálkoztunk mindennel, speciális tápok - amiket sose akart megenni - injekciók, vitaminok. Neki mondjuk labort nem néztek, de nem is akartam kínozni ezzel, ha már annyira rosszul lett volna, akkor talán inkább nem gyötörjük tovább, bár biztosan majd megszakadt volna a szívem. Így is sokszor itt zokogtam mellette, hogy ne halj meg, ne halj meg... :( Azt mondta a doki, fehérjét ne adjak, fűszereset ne adjak, stb. Dehát akkor meg nem evett semmit! Gondolkodtam, mi a jobb, ha a vesebajba hal bele, vagy ha egyszerűen éhenhal? Így aztán úgy döntöttem, egye csak amit szeret meg hajlandó, 17 éves elmúlt, mit várok már, csodát? Hadd legyen boldog az utolsó időszaka ha már így van, ne kínozzam a diétával. Aztán a csoda megtörtént, egyre többet kezdett enni, mostmár majdnem olyan lelkes mint rég volt. Adok neki bármiből amit szeretne, még akkor is ha a doki szerint nem szabad. Mert akkor ha 1-2 napig nem annyira enne, nagyon hamar leromlana megint, tartalékai nincsenek. Persze vissza a régi méretére (nem volt túl nagy kandúr) már nem hízott de már nem hálni jár bele a lélek. A kiscica azóta túlnőtte, de együtt birkóznak, és néha nyalogatják egymást. A harmadik cicámmal aki 16 éves nőstény, (a "felesége") is olyan a viszonya mint rég.
A doki csodálkozott is eléggé. Persze nem tudom, meddig tartható fenn ez az állapot, de örülök minden napnak. Amíg úgy néz ki, hogy jól van, és jó az életminősége, nem foglalkozom a betegségével, csak arra ügyelek, hogy egyen rendesen.
Persze nem biztos, hogy az én példám a követendő bárkinek, de eddig bevált. :) Nyilván ugyanekkora eséllyel vagy nagyobbal meg is halhatott volna. :(
Sajnálom a macsekot.
Az állatorvos nem tévedett.
Úgy érthette, hogy valószínűleg 1-2 évet élhet még.
Az állatok nem gépek, nem lehet biztosan tudni, hogyan fognak reagálni.
Minden szervezet más. Semmi sem biztos.
Őszinte részvétem.
Megsirattam a cicádat.
A mi cicánk most 9 éves ivartalanitott kandur. Rettegek tőle nehogy beteg legyen, idáig nincs semmi probléma a pisiléssel. Ha csak tehetem megyek is leskelődni hogy normálisan pisil-e.
Pórázon hordjuk ki mindennap sétálni hogy a szag ingerek meg legyenek neki. Érdekes mert 6 hónaposan lett ivartalanítva és kb 2 éve kezdett kint jelölgetni a bokroknál. A környéken sok kinti cica van, némelyiket el is zavarja ha teheti, védi a területét. Remélem sokat segít neki megelőzni a húgyuti problémákat a spriccelése is.
A most elment cicádat nem fogja pótolni egy sem, de biztos hogy előbb utóbb befogadsz egy vagy két másik cicát és szeretni fogod, az elmentre pedig örökké emlékezni fogsz.
Állat nékül lehet élni, de akinek volt már annak csak szenvedés lenne nélkülük.
jajistenem :( szegény kis cicák! az enyém pár hete beteg volt...de már jól van. volt nekem is ivartalanított fiúcicám, aki 2 évesen szintén vese-és húgyvezeték baj miatt halt meg :(
Rozim 12 éves, és hála a gondos állatorvosnak, jól van megint.
ez édes, kis villámhárító farkú :) de tényleg, pont olyan, hosszabb a farkincája, mint az egész macsek, amikor kicsik :)
Csillag bocs az off miatt, de....
Remélem hogy valahol ott botladozik egy kis villámhárító farkú rád várva.
Igen, én is remélem hogy van cicamenyország. Kis mancsos barátaink megérdemlik hogy legyen!
vizuális vagyok - sikerült is elsírnom magamat....
Cila cicám gazdának választott egy nyáron - egyszerűen hozzánk költözött:) Sok év múlva figyelmetlenül közlekedett az úton, elütötte egy autó, megsérült az egyensúlyszerve, azt az éjszakát amit együtt virrasztottunk, soha nem fogom elfelejteni...el kellett altatni, sokszor eszembe jut az a segítségkérő pillantás ahogyan nézett rám a gyönyörű szemeivel, ahogy próbált egyensúlyozni, de nem ment én pedig nem tudtam segíteni neki. Borzalmas volt. 2 kis kölykéhez akart menni mindenáron - megetetni őket. A picik még szoptak, de önállóan is tudtak enni.... azóta sem értem, mi történt, ugyanis amikor anyukájuk már nem volt többé, ők is elmentek a cicamenyországba váratlanul.
Most van cicám - Cila volt az anyukája.... pár hétig néhány utcával arrébb lakott ismerősöknél, amikor anyukáját el kellett altatni, 10 napig nem látta senki....MOST ITT SZUNDIKÁL KORMIKA AZ ÁRNYÉKBAN, hazajött, hozzánk.
A természete nagyon hasonlít az anyukájáéra, küllemre teljesen más....
Van cicamenyország szerintem.