Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Te mit teszel erte?
Torolt_felhasznalo_979457
Létrehozva: 2012. augusztus 4. 13:22
Sziasztok!
Beszelgessunk egy kicsit, csak ugy, kivancsi lennek velemenyekre, dontesekre, mindenre, ami ezzel kapcsolatos.
A tema eleg aktualis, de nem politikai szempontbol szeretnem most megkozeliteni (eppen ezert nem a gumiszobaban nyilt a topik).
A kulfoldre vandorlok oriasi szama kapcsan szinte mindig felmerul az ezzel kapcsolatos eszmecserekben, hogy nem menni kellene, hanem maradni. Illetve aki nem megy, az sokszor azzal indokolja donteset, hogy o otthon tesz Magyarorszagert, a jovoert. Sajat jovojeert, illetve az orszag jovojeert.
A kerdesem egyszeru: te szemely szerint mit teszel azert, hogy az orszagot epitsd? Ne maradjunk olyan evidenciaknal, hogy magyar termeket vasarolsz, nezzunk kicsit tovabb ennel. Erdekelne, hogy aki igy nyilatkozik, az az o egyeni szintjen mit tesz a jobb, stabilabb jovoert? Tegyuk fel, egy ketgyerekes, kisvarosban elo csalad mit tesz, milyen konkret cselekedetekei vannak ennek erdekeben?
Még az is megeshet. Csak az én tapasztalásaim alapján igaznak bizonyult.
Én sosem kerestem külföldön munkalehetőséget. Nem élek király módjára itthon, de nem panaszkodom. Ennek ellenére 2 évvel a végzésem után No-ba hívtak dolgozni, az itthonihoz mérve horror fizetésért. Épp a múlt héten kaptam 3 állásajánlatot, egyet angliába, kettőt amszterdamba. Nem fogadtam el őket, pedig nem annyit keresnék, mint itthon.
Ha a Te tapasztalásod más, annak két oka lehet:
1. Apám valóban buta volt és tévedett
2. Nincs meg a feltételed, amiről beszélt...
Ezt nem tisztem eldönteni. Én azt tapasztaltam, amit mondott.
"A neheztelés nem jó út a boldogsághoz"
apukad jo nagy baromsagot mondott. nyilvan soha nem probalta.
külföldön külföldikent jo aggyal is NAGYON NEHEZ ervenyesülni. azt a bizonyos keritest te fonod. verrel-verejtekkel es NAGYON SOK munkaval.
en? a vilagon semmit.
megmondom, miert nem. az "orszag" egy nagy zseb. mindig minden eltünik benne. töltheted, ahogyan akarod - sohasem lesz tele. es a legnagyobb baj: csak kivaltsagosok nyulhatnak bele. azok, akik szükseget szenvednek, soha.
tehat nem, nem teszek SEMMIT az orszagert.
teszek viszont egyes emberekert, csaladokert, közössegekert. ahol tudom, kinek segitek.
semmi mas szoba sem jön.
magam reszeröl egyebkent azt mondom: az, akinek 50+% jön le a kereseteböl ilyen-olyan cimen, ELEGET tett az orszagert. a többit - ha akarja - tegye ö is maganuton.
na hát kb pontosan elmondtad amit,én is gondolok erről az egészről
meg azokról akik mellet verve jótékonykodnának
mert az igazi jótékony,és hazaszerető ember nem veri a mellét szerintem
nem önfényez
ami az újságokban,médiában van..attól én már hányingert kapok..kb
Én rengeteget dolgoztam.
Amikor én fiatal voltam, trendi volt párttagnak lenni. Nagyon sokat "társadalmi munkáztunk", mert fentről azt mondták, hogy ezzel majd boldogulni fogunk.
Tényleg nagyon olcsón nyaraltathattuk, teleltethettük a gyerekeinket.
Tényleg jelképes áron juthattunk lakáshoz.
Tényleg ingyen tanulhattak a gyerekeink, felsőfokon, esetenként ösztöndijat is kaptak önkormányzati zsebből.
Tényleg a mainál sokkal jobb volt a "gyalogos" orvosi ellátás. Tizenkét cukorgyárunk volt. Még emlékszem a Kabai Cukorgyár ünnepélyes megnyitójára.
Folytathatnám.Vég nélkül.Akkor sem éreztük azt, hogy jól élünk. Valami mindig hiányzott, ha más nem, át kellett néznünk a vasfüggönyön túlra.
Akkor is hiányérzetünk volt, csak nem tudtuk, hogy minden rossznál van még rosszabb.
Azután egyszerre SNITT! Vége.
Fillérekért kelt el az egész. A céget, ahol dolgoztam, felszámolták. Az asszonyok sirva bucsuztak. Fillérekért kelt el a cég nyaralója ovodája...
Azóta csend van, és nyomor. /Az előzőekhez képest./
A fizikai /de a szellemi/ kvalifikált munkának nincs becsülete...Akinek nincs munkája /egyszerü ember/ nyomorog, vagy megélhetési bűnöz. Aki tud menekül.Külföldre.
Akinek nyugdija van, és meg tud belőle élni, arra kiváncsi, hogy mikor következik el az az idő, amikor már nem fog tudni.
Most az a kérdés, hogy "te mit teszel érte?"
Én megmondom. Megpróbálok talpon maradni. Megpróbálok nem arra gondolni, hogy hova lett az egykori IKARUSZ. Megpróbálom túlélni a hosszú várólistákat, és olvasni az oirvosok szeméből. Megpróbálok nem odanézni arra, hogy majd minden sarkon hajléktalan áll. Segiteni hathatósan nem tudok, kétannyi nyugdij is kevés lenne...
Egyvalamit nem hiszek el. Hogy a "MAI NEHÉZ GAZDASÁGI HELYZET" vminek a hatására egycsapásra meg fog változni. Azért nem, mert már Rákosi elvtárs is ezt mondta. Azután Kádár elvtárs is. Azután...azóta mindenki.
Most várok. Talán arra, hogy egyszer valaki igazat mond. Azóta is.