Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Matek, neked megy?
Létrehozva: 2012. július 19. 09:52
Minap találtam egy jó ée egyszerű feladatot. A részvevők felének nem ment.
Talán a sok matek tanár eredménye mutatkozik meg rajtuk.
Egy jó tanár elmondja, mit hogy kell, de úgy ,hogy lemegy a diák színtjére.
Egy rossz matek tanár viszont gőgös, így a tanulói általában bukásra állnak. Amit ő tud, nem adja tovább. Na az ilyeneknek nem a gyerekek között a helye.:)
Ime a feladat.
1+1+1+1+1+1+1+1+1+1-1+1+1+1+1+1X0=
Kinek mennyi jön ki??
Meg is indokolhatod
"Akko rigazad lenne, ha bármilyen zárójelezést tartalmazna"
?szimpla kötözködés
most is igaz, pont úgy, ahogy Te is írtad:
"mely műveleti jel élvez előnyt melyikhez képest"
jelen esetben a szorzás, ezért azt végzi el előbb (azzal kezdi) majd úgy adja hozzá...
ha már példa, ez (nekem) jobban tetszene (kommutatív, azaz felcserélhető tagok):
0x1 + 1 + 1 + 1 + 1 + 1 + 1 + 1 + 1 + 1 + 1 + 1 + 1 + 1 + 1 -1
42
– Mit kapsz, ha megszorzod a hatot kilenccel?– Hatszor kilenc. Negyvenkettő.
– Ennyi. Ennyi az egész.
– Mindig is tudtam, hogy valami alapvető gond van a világban.”Ford és Arthur párbeszéde
Ha esetleg így egyszerűbb egy példával:
2x1+2+1x1+2+1+1x0
azaz:
(2x1)+2+(1x1)+2+ 1+(1x0)
innen mindegy, honnan kezded.
Csak pld-nak, hogy az általad felvázolt túlzott szabályosság vezetett oda, hogy a fejszámolás nem megy ma már... kétjegyű számok összeszorzásánál már gondok vannak a legtöbb embernél...
Akko rigazad lenne, ha bármilyen zárójelezést tartalmazna... akkor azok sorrendjét el kell dönteni.
Egy ilyen pld-ban, ami mondjuk 3+4+5, mindegy, hogy úgy haladsz, hogy 3+4+5, vagy 5+4+3, akkor is, ha a végén van egy 1*1. A szabályt tudnod kell, hogy mely műveleti jel élvez előnyt melyikhez képest...
Magánvéleményem: A vaskalapos túlzottság öli a kreativitást. A hasonlat pedig kimondottan rossz az esetre.
ok, hamu a fejemre
(story
nem egyenlőtörténelmi dokumentummal)egyébként a "villanykörtés" esetben is csak az az igazság, hogy megtörténhetett volna.... ennél kacifántosabb, és "véresebb" történetek is történtek ott....
(éppen úgy, mint Kertész mat-prof példája: "nézzük meg ezt a gyakorlatban. Vegyünk egy csövet, amelynek átmérőja 0, hossza pedig végtelen" grat neki)
paya: tőled is elnézést
Így ok? :-)
A fenti történetet a Snopes bizonyítékok hiányában legendának minősíti, első felbukkanását pedig 1958-ra teszi: ekkor jelent meg egy Reader’s Digest kiadványban.
Ez egyébként hajazik a műegyetemi villanykörtés legendával.
elmentem (nem úgy), de vissza is jöttem
érettségiig rendben volt a matek, fizika, kémia is, az egyetemen azért már sok minden nem volt "tiszta", de túléltem (ok, csak egyszer kellett újjászületni hozzá)
a story
"Fizika vizsga egy Koppenhágai Egyetemen
A kérdés így hangzott: írja le, hogyan mérhető meg egy felhőkarcoló magassága egy barométer segítségével!
Az egyik hallgató válasza:
"Fogsz egy hosszú zsinórt, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert lelógatod a földig. A zsinór hosszúságának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával."
Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a vizsga nem sikerült. A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút helyes volt. Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai alapismeretek birtokában van.
A diák öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az idő. A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy annyiféle magyarázatot tud, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán belekezdett:
"Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a 'H = 0.5g x t négyzet' képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából.
Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a barométer magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is.
De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akkor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a 'T = 2 pi * négyzetgyök(1 / g)' képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét.
Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, akkor megmérhetjük, a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt.
De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség egy méter magasságnak felel meg.
Itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket
kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: „Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert."
A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és ő a mai napig az egyetlen fizikai Nobel-díjas dán fizikus."
oktatás: erről is van egy (urban legend) story Lawrence Ellisonnal, és egy igaz beszélgetés Csermely Péter biokémikussal, ha nem nagyon Off, s érdekel, megosztom:-)
Én ma vásároltam a "minden 1 euró" boltban.
Vettem 15 fajta dolgot, de kettőt még a pénztárnál visszatettem.
Azt mondja nekem a pénztáros 13 euró lesz.
Mondtam neki, babám, a te teóriád szerint, de én még vettem nulla darab 1 eurós ruhacsipeszt is, és mint tudjuk ha nullával szorzunk akkor a végeredmény nulla lesz.
Ennek ellenére ezek a szemetek, kifizettették velem a 13 eurót. Dögöljön meg az összes matetikus!
Én egyet sem ismerek...
asszem...
De már minden poénotoktól parázom, hogy vajon jól értettem-e és akkor most vajon kell-e számolnom, és főleg, hogy húzzak-e bugyit meg zoknit, és nyáron vagy télen?!
Ez már ilyen para-jelenség: para-matek!
Nincs zárójel, a szorzás az felsőbbrendű művelet, mint az összeadás és a kivonás.
Először tehát 1X0=0
Utána összeadom, kivonom az egyeseket, és végül a nulát is úgy adod hozzá..
13, nem?
Amúgy mindig hülye voltam a matekhoz..
hat akkor soros kapcsolas, njo (csak eszembe jutott! büszkülök piszkosul!)
hüüüüüüüüüüü, a hangszorobol en is feleltem, de egyaltalan nem önkent... 4. gimiben magantanulokent vizsgaztam (nem volt erettsegi targyam). hogy is mondjam... az elektronika don quijote-szituacioja bekeritett es azonmod le is teritett...
a tanarnö (edes-aranyos, hatalmas szivü, elkepesztö tudasu idös hölgy volt, ha kellett, az osztalyt nagyon gyötrö barmely mas temarol beszelgettünk vele oran) a szamba adta a mondatokat... "tudja, ami..."
a humor klassz dolog, elhetöbbe teszi a nehez pillanatokat (is).
(idönkent nincs, ez ezen az oldalon - meg az eletben is - föleg gyengebbek/gyerekek/betegek/idösek/kiszolgaltatottak karara törtenö gunyolodas/cselekedet/tervezgetes/felelötlenseg/akarmi eseten fordul elö...)
Jaj, emlékszem erre! Mennyire jó volt általánosban a fizika! Egészen gyakorlatias volt. Rengeteget "alkottunk".
Egyszer még feleltem is önként a hangszóró működéséből. Otthonról bevittem egy kibelezett Sokol rádió hangszóróját :) Nagy sikert arattam.
(Egyenes kötés..
)
Egy személyes kérdés: Te egyébként felhalmozod a zsákodba a humort (érted: humorzsák!) és egyszer csak eloldozod a zsák száját és kiontod ide?
mellesleg nem, de hengerelt.
a bekerülesröl: mindenki be akar kerülni, föleg az, aki nem ert egyet az egesszel es meg akarja ujitani azt. bekerülni viszont csak akkor lehet, ha egyetertesz a mar bennlevökkel...
tudod, a tudas "mennyisege" mindig ugyanakkora. csak nem mindegy, hanyan osztoznak rajta...
lougrasos folyomanya: akinek nagyon sok van es utjaban all a soknak, akikek keves, azt rendre lefejeztek-maglyara vetettek-kerekbetörtek, "felvilagosult" idökben pszichiatriara zartak...
(ami persze nem jelenti, hogy minden epp pszichiatrian gondozott beteg korszakalkoto zseni)
a bohr-story, ha meg itt vagy, jöhet!
je, telleg! nem is rossz
en fizikan jartam ugy a...ööö...hogy is hivjak? zegyenes kötes??sel, hogy (szerinten) jol megcsinaltam, müködnie is kellett volna, de nem tette. megkertem a mellettem terpeszkedö, ma jonal is jobb nevü szepsegsebeszt, akkor meg csak Gejzat, ugyan nezne-e meg, miert nem eg az en soros, eljen, eszembe jutott!!! kapcsolasom. nezte-nezegette, szerinte is egnie kellett volna a lampicskuknak (azert egy soros kapcsolas tenyleg nem bonyolult, valljuk be)... szetszedte, összerakta (hajszalra ugyanugy), neki egtek. en meg egtem.
mondjuk az elektromossaggal azota sem igen komaljuk egymast, ha en cserelek villanykörtet, az egesz negyedben nincs aram orakig...
A hiba az egyszerűsítésnél van, amikor is (a-a)-val osztja az egyenletet. Mivel 0-val nem lehet osztani, az egyszerűsítés előtt ki kell kötni, hogy (a-a) nem lehet nulla. Ez pedig nyilván nem lehetséges, mert bármely számra a-a=0.