Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Élet a vetélés után
Létrehozva: 2012. február 28. 12:52
Sziasztok!
Tudom, hogy sok ilyen topik nyílt már, de egy régi topikba nehezebb beilleszkedni!
Szeretnék megismerkedni itt olyan lányokkal, akik nem rég vesztették el a babájukat, mint én, és rengeteg kérdés van bennük, mint bennem...
Hogyan működik tovább majd a testünk? Mennyi ideig normális a vérzés, a tej beindulása, mikor lehet újra próbálkozni?
Szeretném ha itt elmesélhetnénk a bánatunkat, vígasztalnánk egymást, megosztanánk tapasztalatainkat, és végül együtt izgulhatnánk azokért, akik már újra próbálkozhatnak, és együtt örülhetnénk az új pocak lakóknak...
Olyan lányok is írhatnak, akik már rég túl vannak ezen a szörnyű időszakon, és elmesélhetnék hogyan is vészelték át ezt az időszakot és mennyi idő múlva sikerült újra!
Én két babámat vesztettem el, egyiket 8 hetesen, vérzés, görcsökkel, már nem volt szívhang, azt hittem ennél rosszabb nem történhet már, műszeresen befejezték. Pco-s vagyok, mellé II-es típusú diabéteszes. Aztán rá 9 hónapra sikerült újra teherbe esnem, minden tökéletes volt egészen a 23. hétig, mikor vérzéssel, görcsök nélkül kinyílt a méhszáj, távozott a buroksapka, szivárgott a magzatvíz...Közölték nincs mit tenni, meg kellett szülni, és utána még műszeresen befejezték...
Kisfiú volt, míg élek el nem felejtem, úgy marad meg emlékünkbe, ahogyan az Uh-on bohóckodott...
Még nem tudom, meglátom hogyan lesz holnap. Délután lázasan hoztam haza az iskolából, de este már nem volt láza. 20-an vannak az osztályban és ma már csak 10-en voltak...
Ha magammal is vinném, kint kellene ülnie, mert azt hiszem érthető, hogy nem szeretném ha végig hallgatná, amit az orvossal beszélek. Kint hagyni meg szintén félnék. Lehet, hogy megkérem a szomszédot, hoyg nézzen rá.
Amíg elmegyek a fiúkért az oviba addig itthon szoktam hagyni, az már jól működik, fel tud hívni telefonon, meg totál be van tanítva mindenre.
Ja, hogy egyedül! Úgy én sem hagynám otthon!
Tetszik, Kata, ahogy elragoztad a dolgokat!
Holnap hívom fel a dokim a szövettan miatt. Megérzésem szerint még nem lesz meg.
A férjem engem félt egy újabb terhességtöl, de tudja, hogy mindenképp babát akarok. A csalódástól is nagyon félt, ha nem sikerül azonnal, ill. attól, ha néhány hetesen vége szakad a terhességnek. De már a 3. és 4. babába is beleegyezett.:)
kicsinap, a lányodat nem tudod magaddal vinni? Azt írtad, hogy kidölt, de én sem hagynám otthon ennyi idöre 7 évesen.Igen, ebben még bízhatok! Még egy gyerek nem zavarná, csak terhes ne legyek
Szerintem menj el nyugodtan dokihoz. Ha jól emlékszem, négy éves a kislányod. Már kész hölgy lehet
A férfiak mindig megijednek.:-) Nem véletlen. Azért a család eltartásának felelőssége elsősorban még rajtuk van. És ez a sok élmény, rossz, is erősen hat rájuk. Én is látom a férjemen. Ő is nagyon szeretne most újabb babát, előbb mondta ki, mint én, de ugyanakkor éppen tegnap mondta, hogy a terhesség gondolatától is kirázza a hideg, hogy annyi rossz történt velem, velünk a terhességek alatt, hogy az iszonyat, és ő is fél.
A lányom kidőlt, holnapra van időpontom a dokihoz, még nem tudom hogy jutok el. 30 percekre már hagytam itthon egyedül, de ez azért egy 1-1,5 órás kör lenne, nem tudom megtehetem-e. De lemondani sem akarom, mert éppen elég nehéz erőt gyűjteni hozzá, túl akarok már lenni rajta.
Én is úgy gondolom, hogy nem a gyerekeimnek kell dönteniük ebben az igen felelősségteljes kérdésben. Nem is kérdeztem tőlük, hogy szeretnének-e tesót, csak látom rajtuk, hogy elvannak, mint a befőtt.
Valóban a férjem a "nehezebbik eset". Látom rajta, hogy ki tudom zsarolni belőle a terhességet, de nem lenne tőle boldog. Ahogy ő mondja: presszionálva érzi magát.
Ha az erőszakosságom közénk állna, én sem lennék boldog.
Úgy látom, hogy ő már inkább ellenne azzal, amink eddig lett. 2 agyonszeretett gyerek, nagy szerelem, tartható egzisztencia. Fél egy újabb ilyen élménytől vagy egy még rosszabbtól.
Azt hiszem, azon el kellene gondolkodnom, hogy elbizonytalanítható vagyok. Tűzön-vízen át kellene akarnom vagy egyáltalán nem kellene akarnom.
Én személy szerint úgy gondolom, hogy ebbe a gyerekeknek nincs beleszólásuk. Nem szabad csak azért vállalni, vagy nem vállalni, mert a gyerekek így, vagy úgy gondolják.
A férjed már más tészta. Ő nyilván kell a dologhoz. De nekem egy ismerős egyszer azt mondta, hogy egy nőnek mindig annyi gyereke lesz, amennyit ő akar. Bízzunk benne, hogy igaza van.:-)
Nem szeretne a férjem több terhességet. A gyerekeim pedig nem szeretnének kistesót.
Háát, föl van adva a lecke rendesen!
Kicsinap, nagyon-nagyon-nagyon sajnálom!!!
23 napot töltöttem koraszülött intenzíven, a lányommal. Több, Tiédhez hasonló történetet ismertem meg ott. És szerencsére több jóval jobbat is. Szívszaggatóan szomorú a történeted. Sok-sok erőt kívánok neked, és egy szépséges kisbabát!
Kata, ma a fiam ment el helyettem futni. Nem mertem nekivágni, mert még mindig nyilallnak olykor az adekvát szerveim
bojtorján, én is futok - most újra, bár a térdemnek nagyon nem tetszik, de engem kikapcsol. ma sinkó andi dvd-jét vettem elö.
én még 2 hetet vagyok itthon, márc. 26-tól újra dolgozom. nov. 2. volt az utolsó munkanapom,vagyis okt. 31. mivel nov. 2-re szabit vettem ki.
januárban volltam már bent, találkoztam a kollégáimmal. ez a sokkterápia része volt. visszakapom a munkámat, pedig arról volt szó, hogy más országba fogják telepíteni.
a közvetlen kollégáim mindent tudnak, a közvetlen kolléganömnek szintén dec. 14. a szülinapja, mint a lányomnak. gondolom lesznek még kérdések, hiszen sokan ismernek, és nem mindenki tud rólunk. a barátnöm a múlt héten mesélte el az egyik kolléganönek, ö ugyanis pénteken érdeklödött felölünk.
a szülés utáni vérzést nehezen viseltem. azóta viszont várom a menzeszt, mert tudom, hogy már csak 2 és lehet újra próbálkozni.:) úgy tünik ismét 28 naposak a ciklusok - mondom most a 2. menzesz elején.:)
azt pedig már írtam, hogy minden egyes nappal közelebb kerülünk a célhoz.:)
kicsinap nem elvetélt... szerintem itt is leírta a történetét.
Nem, nekem most nem vetélésem volt. 25. hétre született a kisfiam, aki 4 hónapot és 4 napot élt. 1 hónapja halt meg. Azért írtam, hogy csak 3 hetet vártunk, hogy az 5 hónap elteljen a szülés után.
Így 3 élő gyerekem van.
Hát elég szarul vagyok, nagyon sokszor eszembe jut a kisfiam. Nekem annyiban más, mint itt sokaknak, mert nagyon sok emlékem van róla, én éreztem, fogtam a kezemben, puszilgattam, etettem (igaz szondán, de az én tejemet kapta). Rettenetesen hiányzik.
A legnagyobb 7 éves, aztán 5 és a harmadik május végén lesz 4.
Köszi
Jó lesz egyik vérzésből átesni a másikba
Szerdára ígérték a szövettani eredményt, jövő héten megyek vissza a dokihoz. Komolyan kíváncsi vagyok a belszerveimre. Terhesség alatt a méhemen hematóma volt, a petefészkemen ciszta. Boldog leszek, ha most egyik sincs. Meg a 2 császáros hegg érdekel még különösen.
Terhesség előtt 24 naposra rövidültek a ciklusaim és jó alaposan fájt. Na, arra is kíváncsi vagyok, hogy ezzel most mi lesz.
44kg??? Szigorúan habos kakaót kell innod a céklalé mellé!
5. baba! Lenyűgöző! Minden tiszteletem a tiéd!
Kislányom ovis csoportjában szülte meg az egyik anyatárs az 5.gyerekét. Gyönyörűszép, egészséges, okos, kedves gyerek mindegyik. Ahányszor meglátom azt az anyukát, annyiszor olvadok el.
Jól értelek, hogy 3 hete történt a vetélés? És máris újrapróbálkoztok?
Mi volt a baj? Hogy vagy most? Mennyi idős a legnagyobbad?
Nagyon jól esett a délelőtti takarítás, kész optimista lettem tőle. Jövő hétre előirányozom magamnak a falépcsőnk lecsiszolását, lelakkozását
Nekem március 29-én kell újra dolgoznom. ÉN ugye október 6. óta itthon vagyok. Amilyen hirtelen távoztam (devemberig akartam dolgozni), olyan gyorsan kell most visszamennem. Nem tudom milyen munkám lesz. A munkahelyemen órási átszervezések vannak, voltak, azt sem tudtam ki most a nagyfőnök.
Nekem a közvetlen kollégáim mindnet tudnak, kicsi közösség vagyunk. A közvetlen főnököm és egy kolléganőm meg is látogattak, beszélgettünk. Ráadásul távmunkában dolgozom, tehát sokszor hónapokig nem is találkozom senkivel. Ez most valahogy azért nehezebb, mert itthon nehezebb lesz koncentrálnom.
Nekünk nem kellett sokat várni, 5 hónapot ki akartam várni, ez 3 hét volt csak. De így sem könnyű, azért bennem van, hogy mi van, ha nem sikerül ezúttal.
Én 2 nap múlva megyek dokihoz, félek attól is, hogy nem érti meg, hogy miért akarunk újra neki futni. Az a nagy helyzet, hogy 4 gyereket szültem már volt egy vetélésem is, 5 terhességem volt! 44 kiló vagyok. Kibírja vajon a testem? De csak ez tart életben, hogy újra lehet még babánk...
Sziasztok!
Harmatka, cirka 10 éve futkározom, alapszinten, anyuka üzemmódban. 3-5 km a szokásos köröm. Eddig 10 km volt a legtöbb, amit egyszerre lefutottam. Nagyon szeretem, mert agyilag is jól kitisztít.
Holnap fogok több kollégával találkozni. Azért van bennem egy kicsi drukk. Inkább azért, mert már épp elosztották maguk között az én munkámat, most meg valahogy vissza kell szereznem. Mért pont ez lenne könnyű, ugye?
Marha nehéz úgy rendezni a dolgokat, hogy maradjon bejelentett állásom egy esetleges következő terhességre is. Mit ne mondjak, azért ez eléggé röhejes. 15 éve dolgozom, de egyértelműen hátrányt jelent munkát tekintve, ha 3.gyereket is szeretnék.
Ti hogy bírjátok/bírtátok a várakozást, míg tartott a vérzés? Míg újra megjött? Míg újra lehetett próbálkozni? Kezd az agyamra menni ez a bizonytalansággal teli várakozás!!!
Megyek, leszedem az összes függönyt, kimosom, az ablakokat is lesikálom. Hátha ettől jobban leszek.
Úgy látom, nem lesz túl népszerű a céklalé!
A férjem is azt mondta, hogy földízű. Nekem céklaízű. De nem vagyunk egyformák! :)
Sirena, a munkahelyi tanácsoktól én is félek. De valóban el kell engedni a fülünk mellett. Mást nem tehetünk. Nekem vannak okoskodó kollégáim, csak azt kérem, hogy legyen hozzájuk türelmem és ne szóljak be nekik valami "kedveset". Erre próbálok koncentrálni és gyúrni már most, hogy nem reagálok majd kapásból, hanem elengedem a fülem mellett.
Én 20-án kezdek! De már tényleg várom. Jó lesz lekötni magam valami teljesen mással.
Sziasztok!
Én március 19-én megyek vissza dolgozni. Remélem bírni fogom. Napi kapcsolatban álltam a kolléganőimmel, így tudják mi a helyzet. Csütörtökön voltam bent, nagyon jó volt!
Hát az biztos, hogy sok jó tanáccsal ellátnak majd, de egyik fülemen be a másikon ki, máshogy nem megy
Én egyszer vettem bio céklalét, hát a mosogatóban végezte
