Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Húsevés csak ünnepkor?
Létrehozva: 2012. január 18. 04:05
Tudtad, hogy 250 kilométernyi autózás ugyannyi káros anyagot juttat a környezetbe, mint 1 kiló marhahús előállítása? És azt is tudtad, hogy csak az ember hajlandó felnőtt korában tejet inni? Akkor mégis miért tesszük? Legyen elég a húsokból az ünnepnapokon?
Tovább a cikkre...
Tovább a cikkre...
De ha mégis akar valaki venni, itt kapható.
Buy Wagyu Beef: Kobe Beef Steaks - Filet Mignon, Strips, Ribeyes: Kansas City Steak Company
Hmmmm......eszembe jutott 1 dolog ami nincs, de nem is baj, mivel kb. 700 dollár kilója a steaknek.....
Kobe beef - Wikipedia, the free encyclopedia
Ami pl. itt nincs, az nem létezik, nagyjából ilyen egyszerű.
Woodman’s Foods – Home
Ha gyorsan akarod összedobni, akkor használhatod ezt a receptet, nekem nagyon ízlik.
Cooks.com - Recipe - Holiday Broccoli Soup
De pl. olyasmiért talán mert télen nincsenek friss fűszernövények. Vagy mittudumén.
Leginkább talán kényelmesebb.
Csigusz,
1.) nézz utána a köszvény-diétának (sajnos van olyan családtagom, akit komolyan érint, elvileg tilos húst ennie, bár nem tartja be csak akkor, amikor kórházban van, olyankor mindig jobban is lesz),
2.) a vegetáriánus leveskocka egészen más, mint a zöldségleveskocka (a zöldségleveskockában nyugodtan lehetnek állati eredetű dolgok + van benne egy csomó szemét, más nem is nagyon, a vegetáriánus leveskocka pedig bio és természetesen húsmentes, elvileg semmi más nincs benne, mint zöldség, fűszernövények és só).
brokkolikrém leves, meg sült kacsacomb lesz az ebéd.
kerestem receptet a leveshez,
ezen akadt meg a szemem,
1 csomag brokkoli1 db krumpli
1 db vegetáriánus leveskocka
1 csipet szerecsen dió
most tényleg nem lehet simán zöldségleves kockának hívni?
És akkor, ha szóváteszeted, hogy az meg mi a sz.sz..r, személyes sértésnek veszik, hogy már megint bántva vannak.
Dehogy vannak, direkt raknak ki céltáblákat maguk elé, hogy ide lőjetek!
Már nem használnak ilyet, megnyugodhatsz. Illetve nagyon ritka esetben, ha épp nincs más fehérjeforrás.
Nevelj nyugodtan csirkét a farmodon vagy a kertben vagy az erkélyen. Az a biztos. Vagy vegyél piacon vagy hentesüzletben... Nem tudom miért engem támadsz.
És ugye nem kéred, hogy mindet írjam be ide? De erre való az internet, üsd be amit akarsz és máris láthatod amire kíváncsi vagy.
(Azokkal az állatokkal, amelyek nem érik el időben a technológia szerinti súlyt vagy teljesítményt, úgynevezett hospitalba - ez egy elkerített rész az ólban - teszik, ott külön etetik és itatják őket, hogy utolérjék az állomány többi részét. Ezt valószínűleg nem fogod megtalálni a technológiákban a neten. De ha arra akartál célozni, hogy azokat idő előtt kinyírják, nyugodj meg, nem teszik.) Ha arra akarod kihegyezni a dolgot, hogy túlzsúfolva élnek az ólban/ketrecben az állatok, ezt ne hidd el. Aki így csinálja, az amatőr. A profi és hozzáértő szakemberekkel működő telepek nagyon is odafigyelnek az állatsűrűségre, ugyanis nagyban rontja a termelőképességet, ha túl sűrűn vannak letelepítve az állatok. Ez meg senkinek sem érdeke. És ha bemész - szívesen kiviszlek - egy baromfiistállóban, látható jelei vannak annak, hogy a tyúkállomány jól vagy rosszul érzi magát. Tollazat, csőr, nyelv, talp, begy, kloáka külleme alapján, illetve viselkedés alapján tudod ellenőrizni, nagyon egyszerűen. Valamint párzási kedv és tojásrakás alapján. Aki szarul érzi magát, az szarul is néz ki és nem is párzik, nem is termel.
Összegezve: ez olyan, mint a Jó mag, jó termés - Csak jó - amelyik jól érzimagát - tyúk fog jól tojni és/vagy hízni.
Kellemes vasárnapot.
Nagyon szép májat szoktam venni, de a szépség meg a jóság az 2 különböző dolog.
Azt hiszem az a baj hogy túl vékonyra van szeletelve, kb. 8-10 mm. Van amikor nem sikerűl, pedig kiveszem a sütűedényből/lábosból, mielőtt teljesen átsül, de az még sül pár másodpercet, túlsül, és attól lesz kemény.
Biztos hogy nem az elősózástól, mivel nem sózom meg előre, csak szigorúan tálalás előtt, vagy még akkor sem, sózza ő meg magának, amilyen sósan szereti, meg a sajátomét is. Azt hiszem tejben áztatás is segít(het).
"És akkor mi van? Az nem vegyszer. Hal volt élő korában, holt korában meg tik táphoz alapanyag. Nagy cucc."
Csak éppen csirkeként ehetetlen volt. Halként is!
De ha szerinted ez így rendben van, akkor egyél te ilyet.
Ezzel nem cáfoltad meg a "feltételezésem".
De akkor rajta, írd le, hogyan nevelik a baromfit ezeken a helyeken! Mettől meddig tart egy fejlődési szakasz, az alatt mit kap az állat és milyen szintet kell elérnie - például. Mi lesz azokkal az állatokkal, amelyek nem érik el (de nem is pusztulnak)? Hány állat él egymás mellett, mekkora az ól/ketrec?
(Az is jó, ha belinkelsz egy oldalt, ahol ez le van írva a te ismereteiddel egyezően.)
A páviánokról tudom, hogy esznek húst.. utána nézetem és a gorillák is esznek, még ha elenyésző mértékben is.
"Táplálékuk rendkívül változatos: főleg gyümölcsök, rügyek, levelek, magvak, rovarok — egyes fajaik, így a páviánok és a csimpánzok szívesen esznek húst is (Csányi, 1999)."
"A nyugati gorillák táplálékában sok a gyümölcs, a keletiek inkább leveleket, rügyeket esznek. Napjuk nagy részét táplálkozással töltik. A csimpánzoktól eltérően nem vadásznak; elsősorban faleveleket, fakérget, rügyeket és gyökereket esznek. Állati eredetű táplálékként csak időnként (ritkán) egy-egy rovart esznek meg"
Csirke vs. táp...
Az 1990-es évek közepére jól emlékszem, amikor hal íze (-szaga) volt a csirkehúsnak. Mert "divat" volt hallisztes táppal etetni a jószágokat...
"Az állattartás hiába helyes ha a feldolgozásnál 13 adalékanyagot nyomnak a nyers húsokba ,hogy szebb legyen meg tartós."
Szerintem az sem "helyes" (környezetkímélő, egészségbarát).
Persze ugyanez áll a növénytermesztésre is.
"Te dolgozol/-tál az agráriumban? Valamilyen állattenyésztő/-tartó telepen dolgozol? Vagy valaha dolgoztál?"
Miért, te talán igen?! Biztosan "igen" lesz a válaszod, persze a neten mindenki "messziről jött ember", aki azt mond (ír), amit akar.
Mindegy, nekem bőven elég volt annyi, amit a tévéhíradókban láttam abból, hogy hogyan néznek ki az állattartó telepek.
"Az állatok azért híznak olyan gyorsan, mert genetikailag hízékonyak."
Én nem erről beszélek. Hanem arról, hogy a nagyüzemi termelésben nem várják végig semelyik állat
természetes fejlődési ciklusát, siettetik azt.
Azt viszont nem állítottam, hogy az ún. haszonállatoknak ne lenne szükségük pl. védőoltásokra.
Az a véleményem, hogy néhány hasznos, a korszerű, de egyben természetbarát állattartáshoz nélkülözhetetlen "kezelés" mellett az állatok növekedésének/hízásának gyorsítása céljából az emberre is káros anyagokat juttatnak az állatok szervezetébe. Plusz a nagy számú állat szűk területen való összezártságából fakadó nagyobb fertőzésveszély és egyéb nem kívánatos hatások kiküszöböléséhez is szükség van ezekre.
Csak abba nem gondol bele senki, hogy ami az állat szervezetébe bejut, az a vérébe, húsába is bejut és ki tudja, hogy mikor távozik onnan, egyáltalán távozik-e? Az emberek zömmel az ilyen állatok húsát eszik meg, és ez nem úgy működik, mint a mérges gomba, hogy pár órával a fogyasztás után jelentkeznek a méreg hatásai, hanem évek, évtizedek múlva jönnek elő.
Vegyszert etetnek a marhával vagy a tyúkkal? Vagy mire gondolsz?
Bizonyítsd be te, hogy nem adnak a nagyüzemi telepen, vagy akár a kisebb farmokon tartott haszonállatoknak sem szájon át, sem injekció formájában, sem más módon olyan kémiai anyagokat, amelyek hatása tartós és nem ürül ki teljesen az állatból a levágása előtt! (És - ha csak kis koncentrációban is, de - benne marad az állat szervezetében, elfogyasztva a húst pedig az emberébe kerül bele...)
Vagy bizonyítsd be azt, hogy bekerül ugyan az állat, és a fogyasztás után az ember szervezetébe, de mégsem okozhat egészségi problémákat.